TARTALOM

 VISSZA

 


Hogyan emlékezünk a tapintásra?


Hogyan emlékezünk a tapintásra?

| | |
 


Az emberi agy képes a tapintott ingerek munkamemóriában történő elraktározására – igazolták az elsők között a Charité - Universitätsmedizin Berlin kutatói. Agyunk egyszerre több tapintási ingerre is képes emlékezni és koncentrált figyelemmel tudatosan képesek lehetünk felidézni egyes tapintási formákat.

„Az új tapintási emlékek nem írják felül a korábbiakat, sőt, a taktilis emlékek egymástól függetlenül akár hosszú távon is megmaradhatnak, ha egyszer már átéltük őket" - nyilatkozta a kutatás vezetője a PNAS című szaklapban.

A Charité Neurológiai Tanszékének és a Bernstein Komputeres Idegtudományi Központjának szakértői elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan tárolódnak a különböző tapintott ingerek a munkamemóriában. A munkamemória a felelős az információ rövid távú tárolásáért, ami rendkívül fontos környezetünk észlelésében és megértésében. A mostani kísérletek során a kísérleti alanyokat taktilis ingerekkel stimulálták, vagyis két külön frekvenciájú rezgéssel ingerelték a mutatóujjukat. A stimuláció után újabb rezgéseket kaptak, amelyeket össze kellett hasonlítaniuk az előzőekkel.

Az agy úgynevezett érzületközpontjában, ahol a taktilis ingerek információi először tárolódnak, jelentős kéregaktivitási változások jelentkeztek, amikor az alanyok egy adott tapintási formára emlékeztek. Ezek az alfa ritmusban látható változások azonban még nem segítettek elkülöníteni a különböző ingereket.

A különböző tapintási formákra, a két külön frekvenciára csak az elülső lebenyben beállt változások után emlékszik az agy. Ekkor egy specifikus hullámhossz, a béta ritmus megjelenésekor az agy már képes hosszú távon is különbséget tenni a két inger között. Ekkor már a konkrét inger sem szükséges az emlékezéshez, elég csak erősen az egyik ingerre gondolni és máris visszatérnek az emlékek. A kutatók szerint ezek alapján feltételezhető, hogy az elülső lebenyben egy mennyiségi taktilis memória működik, amelynek aktív tartalmát akár tudatosan is képesek lehetünk irányítani.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: Ideggyógyászati Szemle - 2011;64(1-2) Öregedés és számolási teljesítmény: Az EEG spektrális, komplexitás- és hálózatjellemzői




Ideggyógyászati Szemle - 2004;57(9-10) Az egzekutív zavarok




A csecsemők agyi fejlődése az evolúció lenyomatát mutatja








Kapcsolódó anyagok

F-DOPA-jelzett PET/CT-PET/MR alapú modern 3D besugárzástervezés glioblastoma multiformés (GBM-) betegek komplex kezelésében. Az első magyarországi tapasztalatok

Hyperhomocysteinaemia fogamzó korú migrénes nőbetegek esetén

Lakossági stroke-szűrőnap Budapest XII. kerületében 2011-ben és 2016-ban. Mi változott és mi nem?

A dopaminagonisták jelentősége a Parkinson-kór kezelésében a marosvásárhelyi ideggyógyászati klinikák 15 éves gyakorlatában - keresztmetszeti vizsgálat

Az NKCC1 és KCC2 gének metilációs státusza refrakter temporalis epilepsziában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Tovább


Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A felnőttek fele alszik az ajánlott napi 7-8 óránál kevesebbet, írják Cameron S. McAlpine és munkatársai „Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis” című, a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A másodikként magyar szerzőt (Kiss G. Máté, Harvard Medical School, Medical University of Vienna) felvonultató írás bemutatja, hogyan vezet az elégtelen vagy megzavart alvás érelmeszesedés kialakulásához. A tanulmány azonosít egy eddig ismeretlen neuro-immun tengelyt, ami az alvást a haematopoiesis-hez és az atherosclerosis-hoz kapcsolja.

Tovább


Kollaboratív problémamegoldásra alkalmas agy–agy-interface

Közvetlen, non-invazív agy–agy-interface-t fejlesztettek a University of Washington és a Carnegie Mellon University neurológus és számítógépes szakemberei. A BrainNet névre keresztelt módszer kettőnél több személy bevonásával teszi lehetővé a kollaboratív problémamegoldást. „Többé már nem a science fiction területére tartozik a direkt gondolatátvitel: létrejött az agyak szociális hálója”, írja a BrainNet-tanulmányt ismertető MIT Technology Review.

Tovább


Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Tovább


Hogyan emlékezünk a tapintásra?