Részletes keresés

Hírvilág

2014. JÚNIUS 03.

Seherezádé még most is él

A szerző a megszokott kellékeket rávetíti a kultúrtörténet egyik legnagyobb kincsére, az Ezeregyéjszaka meséire. Nem a klasszikus meséket (Seherezádé kerettörténete, Szinbád utazásai, Ali Baba és a negyven rabló, Aladdin és a csodalámpa, stb.) tölti fel hipermodern tartalommal, hanem a mesefolyamat megteremtéséhez couleur locale-nak tekinti a fantasztikumot.

HUN

Klinikum

2012. OKTÓBER 04.

A jövő kiszámítható?

A LAM szerkesztőinek felkérésére Barabási Albert-László új kötetét Sulyok Miklós matematikus-gasztrofilosz, Buda Béla pszichiáter-társadalomtudós és Gáspár Csaba adatbányász értékelte.

HUN

Gondolat

2011. NOVEMBER 28.

Az őssejtterápia és a klónozás kísérleti eredményei

Az elvesztett testrészek és szervek átültetéssel végzett pótlása és spontán regenerációja már az ókor képzeletét is foglalkoztatta. Valamennyi kultúra mítoszai, istenei és héroszai között szép számmal találunk kimérákat, emberfejű, állattestű lényeket, akiket ma xenotranszplantátumoknak neveznénk.

HUN

Lege Artis Medicinae

1991. SZEPTEMBER 25.

Az egészségügy jövői

MATOS Lajos

A szerző az egészségügyi jövőkutatás mód szereit és témáit vázolja. Az egészségügyi futurologiában módszertanilag kétféle lehetőség van a jövő megközelítésére. A descriptiv módszer során igyekszünk leírni a várható eseményeket, így készülve föl a jövőre, hogy terveket készíthessünk. A prescriptiv megközelítés lényege az, hogy elképzeljük a kívánatos jövőt, figyelembe véve a várható társadalmi és technikai változásokat és kiválasztjuk azokat a lépéseket, melyekkel az események a kívánatos jövő irányába terelhetők. A jövőképekben szerepel lehetséges jövő, várható, illetve valószínű jövő, valamint kívánatos jövő, ami a számunkra legelőnyösebbnek tűnő változat. Az alternatív jövők leírásának gyakran alkalmazott technikája a forgatókönyvek írása. Megkülönböztethetők feltáró, illetve stratégiai forgatókönyvek, valamint olyan szcenáriók, melyek az egészségügy rendelkezésére álló anyagi források elosztását igyekeznek optimálissá tenni. Példaként a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a rosszindulatú daganatos betegségek alakulására vonatkozó holland szcenárió szerepel. A jövőkutatás lényege az, hogy gondolkodunk a jövőről és nem egyszerűen az, hogy igyekszünk a várható eseményeket megjósolni.

HUN 1991;1(15)