Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2018. SZEPTEMBER 14.

A ketosavak és a diéta szerepe a vesebetegek anyagcsere-kezelésében

KISS István, HARIS Ágnes, DEÁK György

A fehérjebevitel korlátozása a krónikus vesebetegek nem gyógyszeres kezelésének fontos részét képezi. A fehérjefogyasztás csökkentésével pár huzamosan lényeges a megfelelő energiabevitel biztosítása a malnutritio elkerülése érdekében. Mérsékelten fehérjeszegény (0,6-0,7 g fehérje/ttkg/nap) és nagyon alacsony fehérjetartalmú étrendet (0,3-0,4 g fehérje/ttkg/nap) különböztetünk meg. A mérsékelten fehérjeszegény diéta esszenciális aminosavakkal, illetve azok ketoanalógjaival (ketosavakkal) történő kiegészítése javasolt napi 1 tabletta/8-10 ttkg adagban, ha fenn áll a proteinmalnutritio veszélye (például vegán étrend esetén). A nagyon alacsony fehérjetartalmú diétát kötelezően ki kell egészíteni ketosavakkal napi 1 tabletta/5 ttkg adagban. A mérsékelten fehérjeszegény étrendet elsősorban a krónikus vesebetegség (KVB) har madik stádiumában progresszíven romló vesefunkció vagy nefrózisszindróma esetén, diabeteses nephropathiában, KVB negyedik és ötödik, nem dializált stádiumaiban alkalmazzuk. A nagyon alacsony fehérjetartalmú diéta nefroprotektív hatása elsősorban a 20-25 ml/perc/1,73 m2 alatti eGFR-tartományban érvényesül jól együttműködő betegeknél. A fehérjefogyasztás megszorításával mérsékelhető az acidosis és a proteinuria, csökkenthető a vesefunkció-romlás üteme, késleltethető a dialízis elkezdése. Alkalmazása megfelelő energiabevitel és ketosavpótlás mellett biztonságos. Képzett dietetikus által történő betegedukáció és diétás vezetés a nefrológiai gondozás fontos eleme. Közleményünk mondanivalóját esetismertetésekkel is illusztráljuk.

HUN 2018;22(03 klsz)

Klinikum

2018. JANUÁR 23.

A magas fehérjetartalmú táplálkozás és a fizikai aktivitás véd a korral összefüggő izomvesztés és funkcionális hanyatlás ellen

Néhány klinikai vizsgálat eredménye arra utal, hogy a protein-szupplementáció felerősíti a testmozgás (rezisztencia tréning) hatását a vázizom-tömegre, azonban kevés tanulmány foglalkozik a fehérjében gazdag táplálkozás vázizom-tömegre és funkcionális státuszra kifejtett hatásával közösségben élő idősek körében, mindazonáltal egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a jelenlegi táplálkozási ajánlások (fehérje: 0,8g/testsúlykg/nap) nem fedezik az idősebbek szükségleteit.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2016. SZEPTEMBER 10.

A teljes kiőrlésű gabonafélék és az egészség

VÁLYI Péter

A cardiovascularis betegségek és a rosszindulatú daganatok a fejlett egészségüggyel rendelkező országokban a vezető halálokok. A gabonafélék az egész világon az egyik leggyakoribb táplálékfélék, amelyek a napi energiabevitel 56%-át, a fehérjefogyasztás 50%-át teszik ki. Az étrendi irányelvekben a gabonafélék képezik a javasolt napi élelmiszerfogyasztás nagyobb részét. Az étrendi fontosságuk miatt egyre nagyobb jelentősége van annak, hogyan befolyásolják a gabonafélék, ezen belül a teljes kiőrlésű gabonát tartalmazó élelmiszerek az egészséget.

HUN 2016;20(04)

Klinikum

2014. JÚNIUS 24.

Gyorsan változó bélflóránk

A Nature-ben megjelent kutatás eredményei alapján táplálékunk akár egy héten belül is megváltoztatja a bélrendszerünket kolonizáló mikroflóra összetételét. Az állati eredetű étrendet követők bélflórájában elszaporodtak az epetűrő mikroorganizmusok, míg a növényi poliszacharidokat fermentáló baktériumok száma csökkent. A bélflóra gyors változásában tapasztalt egyéni különbségek új megközelítésbe helyezhetik a mikrobiom gyulladásos bélbetegségek kialakulásában játszott szerepéről alkotott eddigi elképzeléseinket.

HUN

Klinikum

2012. JÚLIUS 02.

Az Atkins-diéták cardiovascularis veszélyei

Azok a nők, akik rendszeresen alacsony szénhidrát- és nagy fehérjetartalmú diétát követnek, nagyobb cardiovascularis kockázatnak vannak kitéve, mint azok, akik nem így étkeznek.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Fehérjedús étrend a csípőtörés megelőzésére

Idős emberekben a fehérjedús étrend csökkenti a csípőtáji törések kockázatát.

HUN