Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Szemelvények a köszvény magyar kultúrtörténetéből – Laus Podagrae

BÁLINT Péter Vince, BÁLINT Géza

A köszvény tüneteit, az ízületi gyulladást, duzzanatot már az ókori görög és római orvosok is megfigyelték. Cikksorozatunkban e különös betegség kultúrtörténeti vonatkozásaival szeretnénk megismertetni az olvasót.

HUN 2024;34(3)

Gondolat

2024. MÁRCIUS 26.

Az orvoslás az évszázadok tükrében

Az Oriold és Társai Kiadó gondozásában megjelent Florian Steger Antik orvoslás című orvosetikai forrásgyűjteménye. A könyv apropóján beszélgettünk Prof. Dr. Molnár F. Tamással, a PTE Általános Orvosi Kar Műveleti Medicina Tanszék létrehozójával, egyetemi tanárral.

HUN

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Szép új világ? Avagy miért (lenne) fontos a gyermekek igazi védelme...

KAPÓCS Gábor

Beköszöntött a még mindig kissé korai tavasz, és vele együtt egy szép (?) új világ is. A patikus nélküli patikák, az orvos nélküli orvosi ügyeletek és a központi kórházi patikagólem/behemót világa.

HUN 2024;34(3)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Újévi főszerkesztői beharangozó

BENCZÚR Béla

Sokat gondolkodtam, szabad-e az újévi beharangozót szubjektív elemekkel tarkítanom? Végül arra jutottam, hogy igen, hiszen a beköszöntő, az aktuális lapszám közleményeiből történő tallózás is szubjektív műfaj. Ennél azonban többet osztanék meg személyes gondolataimból kedves Olvasóinkkal, hiszen egy olyan kórházban dolgozom, amelynek főigazgatóját az adventi időszakban felmentették főigazgatói megbízatása alól – 23 másik kórházigazgató társával együtt.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Beszámoló az MTA Orvostudományi és a Biológiai Osztályai közös szervezésében megrendezett A mesterséges intelligencia (MI/AI) alkalmazása és perspektívája a biológiában és az orvostudományban. Tények és kérdőjelek című 2023. novemberi konferenciáról

BALKÁNYI László

Az elmúlt hónapokban sokat és sokszor hallunk a mesterséges intelligenciáról, itt, a LAM Mes­terséges intelligencia rovatában is. A terület fontosságát mutatja, hogy az MTA két (számunkra releváns) tudományos osztálya, akadémikus el­nö­keik, Ádám Vera és Lénárd László vezetésével 2023 novemberében konferenciát szervezett, ahol a hazai kutatásokról, gyakorlati eredményekről hallottunk érdekesebb beszámolókat.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

Az élet napos oldala – Renoir és az impresszionizmus

NÉMETH István

A 19. század művészetéről írt összefoglaló művében Németh Lajos jegyezte meg a francia impresszionista festőkkel kapcsolatban, hogy „a művészettörténet egyik legnagyobb paradoxona, hogy ezek az úgyszólván szüntelen a koplalás ellen küzdő, ócsárolt, meg nem értett, egyéni tragédiákat átélt művészek írták a festészet történetének egyik legoptimistább, napfénytől harsogó fejezetét”.

HUN 2023;33(10-11)

Hírvilág

2023. SZEPTEMBER 08.

Autonómia, életvédelem, jogbiztonság, életvégi döntések szabályozása – könyvismertető (Filó Mihály, szerk.)

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara 2019. november 18-án Autonómia, életvédelem, jogbiztonság címmel multidiszciplináris szimpóziumot rendezett az életvégi döntések problémáiról.

HUN

Hírvilág

2023. AUGUSZTUS 02.

Az életvégi döntések szabályozása

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara 2019. november 18-án Autonómia, életvédelem, jogbiztonság címmel multidiszciplináris szimpóziumot rendezett az életvégi döntések problémáiról, amelyen – hazánkban egyedülálló módon – a jogtudomány ismerői mellett a medicina, a bioetika, a filozófia, a morálteológia és a vallástudomány képviselői is részt vettek.

HUN

Idegtudományok

2023. JÚNIUS 06.

Érző lények-e a neuronok a Petri-csészében?

Az idegtudomány alapjait érintő vita bontakozott ki a Neuron című folyóiratban egy tanulmány körül, ami azt állítja, hogy a laborban növesztett egér- és humán kérgi idegsejtek szentiens, érző lények. A vita után kialakulni látszó konszenzus szerint a tanulmány olyan relevanciát követel magának, amivel egyáltalán nem rendelkezik.

HUN

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

Szégyen és mentális egészség. A szégyenérzékeny megközelítés előtörténete

KELEMEN Gábor

A tanulmány a szégyenérzékeny gyakorlat előtörténetét vázolja. Az akut, krónikus és egészséges szégyenhez való köznapi és pszichoterápiás viszonyulásmód változásának áttekintése a II. világháború végétől napjainkig terjed. A nemzetközi tendenciák taglalását az első hazai kezdeményezések bemutatása követi. Luna Dolezal munkái alapján a szerző ismerteti a szégyenérzékeny gyakorlat főbb szempontjait.

HUN 2022;32(11-12)