Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 6028
Ideggyógyászati Szemle
2020. SZEPTEMBER 30.
Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban
Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória működésében, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképezése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport esetében két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesztelés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.
Lege Artis Medicinae
2020. ÁPRILIS 18.
Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában
A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkőhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetőleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhető el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már első vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetőség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelőbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetők a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy online multidiszciplináris szakértői egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden orvos és beteg hozzáférhet a precíziós onkológia korszerű lehetőségeihez.
Klinikai Onkológia
2024. FEBRUÁR 29.
A 2023. évi San Antonió-i Emlőrák-Szimpózium összefoglalója
Az emlőrákkal foglalkozó szakemberek minden évben nagy érdeklődéssel várják a San Antonió-i emlőrák-szimpózium legújabb eredményeit. 2023 decemberében is nagy érdeklődés kísérte a szimpóziumot. Sokan várták a nemrég kezdett vizsgálatok elsődleges eredményei mellett a korábban ismertetett klinikai vizsgálatok legújabb adatait is.
Hírvilág
2024. MÁJUS 05.
Gyakori betegség ritka szövődménye - célzott vizsgálattal lerövidíthető a betegút
Május 5. a pulmonális hipertónia világnapja. A pontos diagnózis felállítása akár évekbe is telhet, célzott szívultrahang vizsgálattal azonban lerövidíthető ez az időszak, a kezelés pedig sokkal jobb életminőséget biztosíthat.
Nővér
2024. MÁJUS 03.
Hypertoniával élők életminőségének, alvásminőségének és gyógyszerszedési szokásainak a felmérése
A magasvérnyomás-betegség az egyik legfőbb rizikótényezője az egyéb cardiovascularis betegségek kialakulásának. Jelen vizsgálat célja a 45 évnél idősebb, hypertoniával élő betegek gyógyszerszedési szokásainak, alvásminőségének és életminőségének a felmérése volt.
Hypertonia és Nephrologia
2024. ÁPRILIS 30.
Változások, újdonságok a csecsemőgyógyászati nefrológiában – II. rész.
Csecsemőkorban a lázas húgyúti fertőzés gyakori. Tünetei sokszor szegényesek. Az időben elkezdett kezelés mellett a gyógyulás általában gyors. Évtizedek óta a terápia lényege a kezdetben legalább öt napon át adott intravénás antibiotikus kezelés volt, amely csak fekvőbeteg-gyógyintézetben biztosítható. Ilyenkor az otthonról való távol- lét mellett a gyermek számára a vénabiztosítás sokszor komoly fizikai fájdalommal járhat.
Hypertonia és Nephrologia
2024. ÁPRILIS 30.
A vérnyomáscsökkentő rilmenidin antihypertensiv hatásának elemzése
A legutóbbi hazai (MHT 2018) és a legújabb európai irányelvekben (ESH 2023) (1, 2) a diuretikumok, a kalciumantagonisták, az ACE-gátlók, az ARB-k, az α1-adrenoceptor-blokkolók és a ß-blokkolók mellett az úgynevezett „centrálisan” ható, imidazolin (I) -1-receptor-agonista szerek is említést kaptak. Az utóbbi szerekkel monoterápiában kevés hosszú távú, a hemodinamikai változásokat is követő vizsgálat látott napvilágot.
Idegtudományok
2024. ÁPRILIS 25.
Neurológiai és pszichiátriai betegségek kezelése ketogén diétával
A 21. század kezdete óta exponenciálisan nő a ketogén diétával foglalkozó publikációk száma. A ketózis neurológiai betegségeket javító hatása már randomizált vizsgálatokban is bizonyítást nyert.
COVID-19
2024. ÁPRILIS 10.
Megfigyelt/várt-arány és negatív szövődmények Covid után
Két nagy vizsgálat eredménye látott napvilágot az elmúlt hetekben a covid-ellenes oltások kívánatos és nem kívánatos mellékhatásaival kapcsolatban. A Vaccine tanulmánya 99 millió beoltott személy, míg a Heart cikke 10 millió beoltott és ugyannyi nem beoltott, megbetegedett személy adatain alapul.
Ideggyógyászati Szemle
2024. MÁRCIUS 30.
A fájdalom intenzitását mérő skálák összehasonlítása ágyéki gerincfájdalommal élők körében
A fájdalomkutatás leggyakrabban tanulmányozott aspektusa klinikai vizsgálatokban a fájdalomintenzitás. Ennek mérése az ágyéki gerincbeteg populációban legtöbb esetben a numerikus skála és a vizuális analóg skála (VAS) segítségével történik. A betegek általános életminősége és a skálák közötti kapcsolat kiszámításával meghatározzuk a klinikailag relevánsabb információval rendelkező mérőeszközt.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.