Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 122
Fókuszban
2021. NOVEMBER 30.
A sclerosis multiplex kezelésének aktualizálása a Covid-19-pandémia idején és a világjárványt követően: nemzetközi konszenzusnyilatkozat
Már a Covid-19-pandémia kezdeti szakaszában nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos betegcsoportok számára a megbetegedés nagyobb kockázattal jár, így felmerült az az igény, hogy ezeknek a betegségeknek a kezelését a terápia hatásosságának megőrzése mellett a Covid-19 által támasztott kihívásokhoz igazítsák. A Covid-19 okozta halálozás és az intenzív osztályos felvétel aránya jelentősen nő az életkorral, valamint magasabb többek között a súlyosan immunszupprimáltak körében is. A sclerosis multiplex (SM) kezelésében alkalmazott betegségmódosító terápiák (disease modifying therapies – DMT-k) immunszuppresszív hatással bírhatnak, így érthető az aggodalom mind a betegek, mind pedig az SM kezelésében szerepet vállaló klinikusok részéről a DMT-k használatával járó kockázatokat illetően. A konszenzusnyilatkozat szerzői azt a célt tűzték ki, hogy naprakész ajánlásokat adjanak az SM kezelésével kapcsolatban a járvány alatti és az azt követő időszakra vonatkozóan.
Hírvilág
2021. NOVEMBER 29.
A vírushelyzet ellenére folyik a Ritka Betegségek második Nemzeti Tervének készítése, fókusz: az intenzív esetmenedzser képzés
Budapest, 2021. november 26. – Magyarország első Ritka Betegségek Nemzeti Terve 2020 végén lejárt. Ezért a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége, minden érintett érdekcsoporttal karöltve, ismét megrendezi az immár hetedik nemzeti EUROTERV konferenciát, a második Nemzeti Terv megalkotásának elősegítésére. A konferencia a nemzetközi irányvonalak mentén, és a hazai kívánalmaknak megfelelően törekszik a hazai több mint 600 000 ritka betegségben szenvedő jobb ellátásának elősegítésére.
Fókuszban
2021. OKTÓBER 20.
Az előrehaladott prosztatarákos betegek kezelésének kihívásai a Covid-19-világjárvány idején
Eredeti közlemény: Lucia Carril-Ajuria, Yuly A. Remolina-Bonilla, Alberto Carretero-Gonzalez, Maricruz Martin-Soberon, Daniel Castellano, Christianne Bourlon, MHSc, Guillermo de Velasco, María T. Bourlon. Challenges of treating a patient with advanced prostate cancer during the Covid-19 pandemic. Oncology 2020;34(8):317-9.
Lege Artis Medicinae
2021. OKTÓBER 28.
Telefonos krízisintervenció Covid-19-világjárvány idején
A Covid-19-világjárvány és az emiatt bevezetett korlátozó intézkedések óriási pszichés terhet rónak a lakosságra világszerte. Az izoláció, a társas kapcsolatok beszűkülése, a folyamatos félelem és a megbetegedés is hozzájárult számos mentális zavar kialakulásához. Külön problémát jelent az egészségügyben dolgozók lelki terhelése is a súlyos fizikai igénybevétel mellett. Ilyen krízishelyzetben a mentálhigiénés intervenció egyik legfőbb erőforrása a könnyen hozzáférhető, személyes találkozást nem igénylő lelki elsősegély-szolgáltatások világszerte. A tanulmány bemutatja a világjárvány okozta pszichés kihívásokat, a telefonos krízisgondozás rövid történetét és hatékonyságának korábbi vizsgálatát. Foglalkozik azokkal a hatásokkal is, amelyeket a Covid-19-járvány gyakorolt a lelkielsősegély-telefonszolgálatok igénybevételére. Bemutat több országot, ahol jelentősen növekedett a telefonos krízisintervenciót igénybe vevők száma. A tanulmány külön foglalkozik a magyarországi helyzettel és bemutatja a hazai szolgálathoz beérkező, Covid-19-cel kapcsolatos hívások jellegzetességeit.
Hírvilág
2021. SZEPTEMBER 16.
Az UNESCO alapkutatási tudományos tanácsa tagjává választotta Szathmáry Eörsöt
Szathmáry Eörs evolúcióbiológust, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatóprofesszorát beválasztották az UNESCO alapkutatási programját irányító tudományos tanács tagjai közé – tájékoztatta szerdán az ELKH az MTI-t.
Lege Artis Medicinae
2021. SZEPTEMBER 16.
A Covid-19-infekció tüdőgyógyászati vonatkozásai
A Covid-19 az elmúlt 100 év legsúlyosabb világjárványát okozza egyre növekvő morbiditási és mortalitási mutatókkal világszerte. A vírus aeroszollal történő terjedése miatt a betegek jelentős részénél, körülbelül 20%-ánál jelentkezik tüdőgyulladás, és az összes eset megközelítőleg 5-8%-ában súlyos pneumonia és akut légzési distressz szindróma (ARDS) alakul ki. A krónikus obstruktív tüdőbetegek esetében nagyon fontos a kontrollált állapot megőrzése, a fenntartó terápiák további alkalmazása Covid-19-infekció esetén is. Kiemelten fontos a megfelelő légzőtorna, a rehabilitáció. A tüdőgyógyászati ambulanciák új feladatokat is kapnak a poszt-Covid-ellátás, -gondozás terén, amely során a kórházból elbocsátott betegek komplex funkcionális nyomon követése és strukturális képalkotó vizsgálatokkal való utánkövetése javasolt.
Lege Artis Medicinae
2021. JÚLIUS 13.
A Covid-19 neurológiai szövődményei
A Covid-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 2021-re a világ valamennyi országában elterjedt, elsősorban légúti tünetekkel járó megbetegedést okozva, amely súlyos esetben légzési elégtelenséggel járó tüdőgyulladás formájában zajlik. A világjárvány kezdete óta jelennek meg esetismertetések, összefoglaló vizsgálatok a fertőzés neurológiai tüneteiről, szövődményekről (például myalgia, anosmia, ageusia, encephalitis, encephalopathia, cerebrovascularis megbetegedések, Guillain–Barré-szindróma, különféle neuropathiák). Ugyanakkor ismeretes, hogy a terápiás próbálkozások kapcsán alkalmazott gyógyszereknek is lehetnek idegrendszeri mellékhatásai. Összefoglalónk a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi irodalmat összegezve igyekszik a gyakorlatban is hasznos áttekintést adni a SARS-CoV-2-fertőzés jelenleg ismert neurológiai szövődményeiről.
Lege Artis Medicinae
2021. JÚLIUS 13.
A Covid-19 betegség bőrtünetei
A világjárvány alatt, jelen sorok írásakor Magyarországon már a harmadik fertőzési hullámban fellépő SARS-CoV-2 által okozott Covid-19 megbetegedéshez társulóan számos bőrtünet jelentkezését figyelték meg. Ezek legtöbbször vírusexanthemák, urticariform kiütések, kisebb-nagyobb hólyagok, pernioszerű tünetek, változó súlyosságú vasculopathiás jelenségek lehetnek, de pityriasis roseát, esetleg erythema multiformét utánzó, vagy Kawasaki-betegségre jellemző bőrtünetek képében is megjelenhetnek. Egy részük a bőr elsődleges fertőzöttségét jelzi a Covid-19-ben szenvedőkön, más részük csupán a respiratorikus rendszer megfertőződése utáni másodlagos tünet vagy éppen a fertőzésre adott immunválasz jele. A változatos, néha enyhe lefolyású betegséghez társult, máskor a kritikus állapotú betegeken látható legfontosabb, leggyakrabban előforduló bőrjelenségeket kívánja számba venni ez a tanulmány. Számos hipotézis látott napvilágot ezek keletkezését illetően, ennek ellenére a szakirodalom még adós az evidenciákon alapuló adatokkal, illetve magyarázatokkal. A bőr tüneteinek ismerete fontos lehet a betegségek felismerésében, és ezen keresztül hozzásegíthet a Covid-19-ben szenvedő betegek azonosításához, a megfelelő járványügyi intézkedések mielőbbi megtételéhez, a szükséges terápia megválasztásához.
Hivatásunk
2021. JÚLIUS 05.
Fejben komponált monumentális remekművek
Tavaly december végén ünnepelte volna a világ a zeneirodalom egyik legjelentősebb komponistájának, Ludwig van Beethovennek a 250. születésnapját. Úgy tűnik, a zseniális zeneszerző nemcsak rövid élete során, de még halálában is balszerencsés volt, hiszen ennek a kerek évfordulónak a méltó megünneplését is megtagadta tőle a sors. A Covid-világjárvány miatt elmaradtak a rá emlékező rendezvények, a fertőzésveszély, a szigorú karanténszabályok miatt nem tartották meg a korábban eltervezett emlékkoncerteket, kiállításokat és előadásokat sem.
Hivatásunk
2021. JÚLIUS 05.
Hosszan elhúzódó mentális szövõdmények
A Covid-19-világjárvány megjelenése, vagyis több mint egy év óta, számos kutatás a vírusfertőzés azonnali és hosszú távú fizikai hatásainak elemzésével foglalkozott, a mentális következményeket viszont kezdetben egyáltalán nem, később is csak lényegesen kevesebb alkalommal vizsgálták és elemezték. Oka lehet, hogy ezeket a lélekre, gondolkodásra, viselkedésre ható jeleket viszonylag későn fedezték fel, mivel azok döntő többsége a fertőzésből már felgyógyultak hosszú távú tüneteként mutatkozott meg.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.