Részletes keresés

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 01.

Kortikoszteroid-kezelés neuritis vestibularisban

A neuritis vestibularis egy akut perifériás vestibulopathia, melyet feltételezhetően a nyolcadik agyideg vestibularis részének virális vagy posztvirális gyulladása okoz és akut vestibularis szindróma tüneteivel jelentkezik. Mikor az ideg cochlearis része is érintett, a kórképet labyrinthitisnek hívjuk, ezekben az esetekben a szédüléses tüneteket halláscsökkenés is kíséri. A hátsó skálai stroke, gyógyszermellékhatások és bizonyos fertőzések hasonló tünetekkel jelentkezhetnek, de a neuritis vestibularis az akut vestibularis szindróma leggyakoribb olyan oka, melynek tünetei 24 órán túl is fennállnak. A betegség leggyakrabban hirtelen kezdetű, nyugalomban is fennálló szédüléssel és egyensúlyvesztéssel jár, melyet olyan spontán, horizontorotátoros nystagmus kísér, melynek amplitúdóját a vizuális fixáció csökkenti. Ezeknél a betegeknél általában pozitív fejrándítási teszt provokálható (melynél egy korrektív szakkád látható), nincs jelen skew deviation (a bulbusok vertikális irányban diszkonjugált állása) és járásuk ugyan instabil, de általában segítség nélkül is képesek járni. A tüneteket autonóm jelenségek, mint például hányinger és hányás is kísérhetik. A betegség diagnosztizálását követően a betegek gyakran rövid ideig tartó kortikoszteroid-kezelésben részesülnek, melynek hátterében az a megfontolás áll, hogy a neuritis vestibularis patofiziológiája feltételezhetően hasonlít más akut perifériás neuritisekéhez, mint például az idiopathiás facialis paresis vagy az opticus neuritis.

HUN

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

A sürgősségi ellátás koronavírus-járvánnyal kapcsolatos specifikumai

A Magyar Oxyologiai Társaság, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság Közhasznú Egyesület, a MOTESZ, a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság, a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete, a Magyar Gyermekaneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság, a Magyar Gyermek­orvosok Társasága, a Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság, a Magyar Resuscitatiós Társaság, a Magyar Radiológusok Társasága, valamint az Országos Mentőszolgálat és a Magyar Mentő és Mentőtiszti Egyesület közös szervezésében került sor 2022. szeptember 9-én Budapesten A sürgősségi ellátás koronavírus-járvánnyal kapcsolatos specifikumai című interdiszciplináris fórumra.

HUN 2022;32(10)

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Gyógyszeres kezelési stratégiák, hypertoniás sürgősségi állapotok

FARSANG Csaba

A közleményben összefoglalom a hypertoniás betegek gyógyszeres kezelésére, és külön fejezetrészben a hypertoniás sürgősségi állapotokra vonatkozó jelenleg érvényes gyógyszeres kezelési irányelveket.

HUN 2022;32(10)

Egészségpolitika

2022. OKTÓBER 24.

Hatékony és minőségi szolgáltatásvásárlás – ez az egészségügyi reform kulcsa

A vitathatatlan jószándék ellenére az egészségügyben bevezetett orvosi béremelés, valamint egyéb változtatások sajnos nem vezettek az ellátás színvonalának ugrásszerű emelkedéséhez. Emiatt további jelentős további kormányzati intézkedésekre van szükség, mivel az egészségügyben számos esetben spontán módon, nem tudatos együttműködés alapján a magánszektor veszi át az állami feladatokat, a páciensek – nagy arányban kényszerből - egyre gyakrabban fordulnak a fizetős privát egészségügyhöz.

HUN

Idegtudományok

2022. OKTÓBER 21.

Antiepileptikumok hatékonysága és biztonságossága post-stroke epilepsziában

A stroke-ellátás fejlődésével a stroke mortalitása világszerte drámai mértékben csökken. A stroke fontos késői szövődménye a post-stroke epilepszia (PSE), melynek gyakorisága 7% körüli a stroke-túlélőkben. Az idősek (65 felettiek) korosztályában az új epilepsziás rohamok mintegy 30–49%-a a PSE-nek tulajdonítható. A rohamok nagyarányú ismétlődése és a körülbelül 20%-ot elérő gyógyszer-rezisztencia negatív hatással van a stroke-túlélők gyógyulására és életminőségére. A jelenleg elérhető antiepileptikumok (AED-k) közül egyik sem bír igazoltan preventív hatással a PSE megjelenésére, így a primer gyógyszeres prevenció nem javasolt, ugyanakkor a magas ismétlődési valószínűséggel járó első nem provokált (spontán) rohamot követően szekunder prevencióként az AED-k használata megfontolandó. Noha a PSE incidenciája magas, eddig nem született olyan ajánlás, mely a PSE-ben javasolt AED-kről szólna. Az a kevés randomizált, kontrollált vizsgálat, mely az AED-k PSE-ben való használatát elemezte, nem talált egyértelműen előnyös szert a PSE kezelésére.

HUN

Egészségpolitika

2022. OKTÓBER 10.

Tapasztalati szakértők Magyarországon

KÉRI Péter

Ez év januárjában végezte el Tapasztalati Szakértői Képzését a hatvanötödik mentális egészségügyi problémával diagnosztizált sorstárs az Ébredések Alapítvány által szervezett akkreditált képzés során. A végzett szakértők közül mindazok, akik a segítő munkával szeretnének foglalkozni a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet pályázati forrásából lehetőséget kapnak arra, hogy ismereteiket megosszák egymással és a képzés után heti rendszerességgel találkozzanak. Nincs könnyű dolguk, hisz igen sok helyen nem áll rendelkezésre megfelelő ismeret befogadásukkal, segítő tevékenységükkel kapcsolatban.

HUN

Klinikai Onkológia

2022. SZEPTEMBER 28.

Patológia határok nélkül: Digitális patológia – telepatológia

FÓNYAD László, CSIZMADIA Annamária, KRENÁCS Tibor, SZÉKELY Tamás, MICSIK Tamás, FINTHA Attila, MOLNÁR Béla, RÁCZ Gergely

Az egészségügyi digitalizáció, azon belül is a patológiai tevékenységek digitalizációja korábban elképzelhetetlen lehetőségeket és előnyöket rejt magában. A következőkben áttekintést adunk a digitális patológia területeiről, rutindiagnosztikai alkalmazásáról, a munkafolyamatokat támogató információtechnológiai fejlesztésekről és döntéstámogató rendszerekről. A digitális patológia általános ismertetése után, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben történt fejlesztések kapcsán, konkrét példákon keresztül mutatjuk be digitális rendszereink működését. Nincs még egy olyan terület a medicinában, mint az onkológia, ahol a patológia szerepe az elmúlt években jobban felértékelődött volna. A digitális patológiai fejlesztések döntő része, ennek megfelelően az onkológiai ellátás minőségjavulását is eredményezi. Ezek közé tartozik a patológiai strukturált leletezés, intraoperatív távdiagnosztika lehetősége, automatizált biomarker-vizsgálatok célzott támadáspontú gyógyszerek indikálásához vagy népegészségügyi szűrőprogramok esetében, a vizsgálati minták standard feldolgozását követően a minták értékelése a digitális térben összekapcsolt patológusi munkacsoportok által. Az említett példák mind olyan fejlesztések, ami az általában elvárható minőségjavulás mellett hozzájárulnak a területi egyenlőtlenségek felszámolásához, legalábbis a diagnosztika területén. Jól felépített digitális patológiai adatbázisokból automatikusan nyerhetők historikus és naprakész adatok, például az onkológiai jellegű morbiditásról, mortalitásról vagy friss információt kaphatunk arról, hogy adott időintervallumban milyen kapacitásterhelésre számíthat az onkológiai ellátórendszer a primer patológiai diagnózisok függvényében.

HUN 2022;9(3)

Idegtudományok

2022. SZEPTEMBER 20.

Agyi képalkotás diagnosztikus pontossága hirtelen kezdetű szédüléssel jelentkező betegek esetében

A vizsgálat eredményei közül a következők emelendőek ki: a natív koponya-CT szenzitivitása a centrális és a perifériás kórokok megkülönböztetésében nagyon alacsony (28,5%, negatív LR 0,72). A koponya-nyaki CTA, az MR-angiográfia (MRA) és a carotisultrahang szenzitivitása szintén alacsony, de ez utóbbiakról kevés bizonyíték áll rendelkezésre. A legmagasabb szenzitivitása a diffúziósúlyozott MR-vizsgálatnak volt (79,8%, negatív LR 0,2), viszont még ez is alkalmatlannak bizonyult a centrális okok kizárására, ugyanis amennyiben a tünetek kezdetéhez képest korán kerül alkalmazásra (48 órán belül), körülbelül ötből egy beteg esetében elvéti a centrális ok felfedezését. Ugyanakkor a képalkotó vizsgálatok specificitása egyaránt magas, azaz ha egy centrális ok felfedezésre kerül CT-vel vagy MR-rel, az valószínűleg egy valós pozitív eredményt jelent. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a vizsgált betegpopulációban kizárólag akut vestibularis szindrómával jelentkező betegek szerepeltek, tehát köztük nem szerepelnek sem a spontán, sem pedig a kiváltható epizodikus szédüléssel jelentkező betegek. A vizsgált betegpopulációban 5% volt a súlyos neurológiai diagnózisok (köztük a stroke) aránya. A 60 év feletti életkor, az egyensúly-bizonytalanság és a fokális neurológiai eltérések mutattak magasabb asszociációt a súlyos neurológiai diagnózisokkal. Az agyi képalkotás diagnosztikus pontossága az akut szédülés differenciáldiagnosztikájában alacsony, ezért kizárólagos használata nem javasolt a stroke és egyéb centrális okok kizárására az akut szédüléssel jelentkező betegek körében.

HUN

Idegtudományok

2022. SZEPTEMBER 16.

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2022. SZEPTEMBER 06.

A Magyar Hypertonia Társaság XXIX. Továbbképző Kongresszusa, ESH-MHT közös szimpóziuma

VÁRBÍRÓ Szabolcs, JÁRAI Zoltán, MASSZI Gabriella, NEMCSIK János

„Az emberi kultúrának a tudomány az alapja, ezért kell a legszélesebb körben terjeszteni. A tudományban nincsenek elraktározott ismeretek, hanem élő, folyton változó, alakuló, fejlődő ismeretek vannak." – Bay Zoltán (1900–1992) Megtiszteltetés számunkra, hogy a XXIX. Magyar Hypertonia Kongresszus köszöntő levelét írhatjuk. Az éves kongresszus a Magyar Hypertonia Társaság legkiemelkedőbb szakmai eseménye. Az utolsó két évben a világjárvány által okozott helyzet átírta a hétköznapjainkat és ünnepnapjainkat is. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy embert és orvost próbáló időket éltünk, a járvány árnyékában kellett biztosítanunk az ellátás színvonalát, az egyedi esetek kivizsgálását, a felmerülő egyéb egészségügyi problémák időben történő megoldását. Nem volt könnyű feladat a betegeinknek megfelelő utakat kijárni a pandémia nehézségei és kihívásai közepette. Az elmúlt időszak mindannyiunk társadalmi és családi életében is okozott megpróbáltatásokat, és csak remélem, hogy a kudarcok felett érzett bánatot a sikerek által okozott öröm feledtetheti.

HUN 2022;26(03 klsz)