Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 1057
Egészségpolitika
2023. SZEPTEMBER 13.
Nihil faciendum?
A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.
Lege Artis Medicinae
2023. JÚLIUS 31.
„Nem szabad hagyni, hogy a medicina mechanisztikus folyamattá váljon”
A Pécsi Tudományegyetem, 1. Számú Belgyógyászati Klinika 100 éves évfordulója alkalmából rendezték meg a Magyar Belgyógyász Társaság Dunántúli Szekciójának 61. Vándorgyűlését. A klinika igazgatóját, Tóth Kálmán professzor urat Benczúr Béla, a LAM társfőszerkesztője kérdezte az alapításról, kezdetekről, eredményekről.
Lege Artis Medicinae
2023. JÚLIUS 31.
A gazdaváltáshoz nincs szükség semmilyen varázslatra
Az egyre csak súlyosbodó globális ökológiai válsághelyzet a földi élet minden aspektusára hatással van és lesz. Korántsem csupán az élővilág sínyli meg az ember okozta klímaváltozást és az élőhelyek pusztulását, hanem mi magunk is. Az emberre ható káros következmények a mezőgazdasági termelés ellehetetlenülésétől a tengerszint-emelkedésen át az egészségünk megrendüléséig az élet megannyi területére kiterjednek majd.
Nővér
2023. AUGUSZTUS 04.
Az ápolásirányítás kialakulása és fejlődésének mérföldkövei Magyarországon, különös tekintettel az országos főnővéri tisztségre
A szerzők áttekintik az ápolásirányítás, ápolásvezetés fejlődését Magyarországon, különös tekintettel az országos főnővéri tisztség helyzetének alakulására. Az országos főnővéri megnevezés és munkakör az 1970-es évek közepétől volt ismert és elfogadott, az ápolás-szakfelügyelet csak a rendszerváltást követően valósult meg, míg leghosszabb múlttal a kórházi szintű ápolásvezetés rendelkezik. Az 1993-ban kialakított és egy évtizeden át működő, az akkori egészségügyi miniszterhez köthető „Surján-modellben” a minisztériumban, szakmapolitika szintjén más főosztályokkal azonos szinten volt az Ápolási Főosztály és vezetője, és viselte az „országos főnővér” címet is. A ma hatályos jogszabályokat hasznos lenne konszenzusteremtő megbeszélésen felülvizsgálni, kiküszöbölni az átfedéseket és néhány fogalom tartalmát tisztázni.
Nővér
2023. AUGUSZTUS 04.
A WHO Bukaresti Nyilatkozata az egészségügyi és gondozási munkaerőről
2023. március 22-23-án, a Bukarestben tartott kétnapos találkozón az Európai Régió 50 országából több mint 250 résztvevő osztotta meg egymással az egészségügyi és gondozási munkaerő kihívásaival kapcsolatos kutatási eredményeket, szakpolitikai megoldásokat és tapasztalatokat. A megbeszélések sokféle témát érintettek, beleértve a megtartást és toborzást, különösen a rosszul ellátott régiókban, a mobilitást és a migrációt, a képzés és oktatás terén szükséges beruházásokat és innovációkat, a munkakörülmények javítását, az egészségügyi és gondozási területen dolgozók mentális jólétének védelmét, valamint a nemek közötti egyenlőségre jobban reagáló intézkedések sürgős szükségességét.
Lege Artis Medicinae
2023. AUGUSZTUS 04.
Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010–2022
A Szív- és Érrendszeri Nemzeti Program keretén belül, több szakmai szervezet összefogásával, 2010 tavaszán indult el Magyarország eddigi legnagyobb, átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja, amelynek keretében 2010 és 2022 között évente 140-150 helyszínen volt elérhető a mozgó szűrőállomás, ahol lehetőség nyílt az egészségesek szűrésére és a betegek állapotának ellenőrzésére.
Ideggyógyászati Szemle
2023. JÚLIUS 30.
In memoriam Molnár László: szoboravatás a Debreceni Egyetemen
Molnár László professzor 1923-ban született. Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, klinikai munkáját Pécsett folytatta. Ideggyógyász, pszichiáter és idegsebész szakképesítést szerzett. Előbb Németországban tanulmányozta az agyi vérkeringés szabályozását állatkísérletekben, majd Párizsban dolgozott ösztöndíjasként, Seylaz professzorral. A Sorbonne-on doktorált. Kandidátusi disszertációját 1966-ban, az MTA doktora címet 1977-ben szerezte meg.
Hypertonia és Nephrologia
2023. JÚNIUS 18.
A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság (MAÉT) Országjárás Programjának eredményei
A perifériás verőérbetegség növekvő előfordulása, következményei miatt mindinkább a közegészségügyi gondolkodás érdeklődési körébe kerül. A megbetegedéssel kapcsolatban Magyarországon és ezzel együtt Kelet-Közép-Európában epidemiológiai adat, az ellátással kapcsolatos ismeret kevéssé áll rendelkezésre. A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság (MAÉT) 2019-ben Országjárás Programot hirdetett.
Lege Artis Medicinae
2023. MÁJUS 31.
A Covid-19 és a szégyen
A Covid-19-fertőzésnek az Egészségügyi Világszervezet által 2020. március 11-én történő világjárvánnyá nyilvánítása után a nemzetállamok különféle időben hozott, eltérő mértékű – politikai érzelmek felkorbácsolására alkalmas – intézkedésekkel igyekeztek megmutatni találékonyságukat, különlegességüket és egyediségüket. A pandémia során, elsősorban a közösségi média révén új nyelvi fordulatok, kifejezések jöttek létre és terjedtek el.
Lege Artis Medicinae
2023. MÁJUS 31.
A teljesség igényével. Johan Béla (1889–1983) a modern magyar közegészségügy megteremtője
Szakmai tekintély. Talán ezzel a két szóval lehetne legszemléletesebben jellemezni Johan Béla egészségpolitikust, patológust, mikrobiológust, immunológust, aki ezt a tekintélyt éppen a teljesség igényével végzett munkájának köszönhette. Hosszú élete folyamán nemcsak sikerekben, elismerésben volt része, megélte a 20. század legnagyobb válságait, fordulatait is, de munkájának minősége és ezzel együtt szakmai tekintélye megkérdőjelezhetetlen maradt.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.