Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2023. JÚLIUS 31.

Római kori orvostudomány a jászsági lelet fényében

SZABÓ Katalin

Szenzációs sírleletre bukkantak a régészek: egy római kori orvos maradványait találták meg a teljes orvosi felszerelésével együtt Jászberény közelében. Orvosok sírjában gyakori melléklet volt az orvosi eszköz, ám teljes eszközkészletet eleddig csak Pompejiben találtak. De milyen eszközöket ismertek és mire használták őket a rómaiak?

HUN 2023;33(6-7)

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

Így kell kinéznie az MI-nek az egészségügyben

KOVÁCS Sándor

Miután a világ legfontosabb napilapja címlapos szenzációként mutatta be a Kecskeméthy Péter és társa által alapított Kheiron Medical mammográfiai felvételek elemzését segítő mesterségesintelligencia-fejlesztéseit, a cég és ügyvezetője egy csapásra világhírűek lettek. Kecskeméthy Péterrel arról beszélgettünk, hogy mi teszi igazán jóvá a mesterséges intelligenciát a jövőben, és mit ígér a jövő.

HUN 2023;33(5)

Lege Artis Medicinae

2023. MÁRCIUS 30.

A matematika tizedére csökkenti a röntgenterhelést

KOVÁCS Sándor

2022-ben a legrangosabb hazai innovációs kitüntetést, a Gábor Dénes-díjat adományozták Szigeti Krisztiánnak, a Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Kvantitatív In Vivo Molekuláris Képalkotó Laboratórium laborvezetőjének. A díj indoklása szerint a biofizikus és kollégái „a világszerte használt intervenciós, röntgenalapú képalkotó rendszerek paradigmaváltó, kinetikus elvű megújításáért kapták az elismerést”.

HUN 2023;33(3)

Hypertonia és Nephrologia

2023. FEBRUÁR 28.

A hipertenzív encephalopathia bemutatása egy esetismertetésen keresztül

KISS Zoltán, SZEGLETI Gábor, PORDÁNY-BAGOLY Edit, KERKOVITS Lóránt, SZUPERA Zoltán

A hirtelen megemelkedő szisztémás magas vérnyomás egyik agyi, akár halállal is végződő szövődménye a hipertenzív encephalopathia (HE), amelynek leíró klinikai nevét 1928-ban javasolták. Közleményünk célja, hogy egy saját eset bemutatásán keresztül felhívjuk a figyelmet a nem mindig jóindulatú HE felismerésének és megfelelő kezelésének fontosságára. A legjellemzőbb tünetei a tudatzavar, a konvulzió és a különböző időtartamig fennálló neurológiai gócjelek, amelyek hátterében a vérnyomás hirtelen emelkedésével járó számos betegség állhat. A múlt század végén írták le, hogy a HE radiológiai megjelenése gyakran megegyezik a más kórképekben is előforduló posterior reverzibilis encephalopathia szindróma (PRES) képével. A betegség kórélettani háttere nem teljesen tisztázott, de a kutatók egyetértenek abban, hogy a tünetek és patológiai elváltozások kialakulásában az agyi autoreguláció felső küszöbértékét hirtelen meghaladó szisztémás vérnyomás emelkedése mellett különösen szekunder hypertoniában az endotheldiszfunkció is fontos szerepet tölthet be. A fentieket jól példázza egy 26 éves nőbetegünk esete, akinek hirtelen kialakult malignus hypertoniával kísért atípusos haemolyticus uraemia szindróma okozta végállapotú veseelégtelensége alakult ki. A típusos HE-tünetek mellett szemfenéki bevérzés és bal felső végtagi gyengeség is megjelent, valamint a koponya képalkotó vizsgálatai PRES képét mutatták, amelyek a vesepótló és plazmaferézis kezelések mellett alkalmazott antihipertenzív és agyödéma-csökkentő terápiák eredményeként fokozatosan mérséklődtek. Összefoglalva, a HE felismerése és gyors kezelése ma is kiemelt fontossággal bír, hiszen a betegség potenciálisan halállal is végződhet, ugyanakkor megfelelő kezelés mellett a kórkép reverzibilis és teljesen meggyógyítható.

HUN 2023;27(01)

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

Hogyan lettek a sebészekből orvosok?

BALÁZS Péter

Ma természetesnek tekintjük, hogy a sebészek is az orvosi hivatásrend tagjai, de az 1700-as évek végéig valamennyien céhes mesteremberként dolgoztak. Az orvoslásnak az őskortól kezdve létezett egy szellemi (spirituális) és manuális vonulata. Az előbbi a vallási kultuszokhoz társult, és a „rejtett belső” betegségekkel foglalkozott. Hippokratész iskolája nyitotta meg az utat az utóbbi betegségek kezeléséhez.

HUN 2023;33(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

A transzplantáció előtti és utáni elektroencefalográfiás vizsgálatok értékelése haematopoeticus őssejttranszplantált betegeknél

YAVLAL Figen , DOĞAN GÜNGEN Belma , GÜZEY ARAS Yeşim , ÇELIK Yusuf

A haematopoeticus őssejttranszplantáció (HSCT) számos rosszindulatú és nem rosszindulatú betegség egyik leg­hatékonyabb kezelési módszere. Ebben a vizsgálatban az volt a célunk, hogy korai stádiumban kimutassuk az elektroencefalográfiás (EEG-) anomáliákat az allogén és autológ HSCT­n átesett betegeknél, akiknél potenciálisan életveszélyes, nem konvulzív görcsrohamok kezelésére lehet szükség. 

HUN 2023;76(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

2022. SZEPTEMBER 30.

[A hosszú latenciájú reflexválaszoknak és a kevert idegek csendes periódusainak összehasonlítása különböző hipokinetikus mozgási rendellenességekben]

TURK Bengi Gul , GUNDUZ Aysegul , KIZILTAN Gunes , ERDEMIR-KIZILTAN Meral

[A hosszú latenciájú reflexválaszoknak és a kevert idegek csendes periódusainak elektrofiziológiai módszerekkel való vizsgálata lehetővé teszi a központi ideg­rendszer szenzomotoros funkcióinak tanulmányozását. Jelen vizsgálatunk célja a hosszú latenciájú reflexválaszok és a kevert idegek csendes periódusainak összehasonlí­tása volt különböző hipokinetikus mozgási rendelle­nes­sé­gekben, annak érdekében, hogy olyan elektrofiziológiai jeleket ta­lál­junk, amelyek alkalmasak megkülönböz­te­tésükre.

39 idiopathiás Parkinson-kórban (IPD), 12 mul­tiszisztémás atrófiában (MSA), 10 corticobasalis szind­rómában (CBS), 5 progresszív szupranukleáris paresisben (PSP) szenvedő beteget és 26 egészséges kontrollszemélyt vontunk be a vizsgálatba. Min­den résztvevő esetében rögzítettük a szegmentális reflexet, a hosszú latenciájú reflexeket és a kevert idegek csendes periódusait.

C-reflex-, hosszú latenciájú reflex-I- és hosszú latenciájú reflex-III-válaszokat nem kaptunk PSP-ben szenvedő betegeknél. A hosszú latenciájú reflex­amplitúdó/F-amplitúdó arány szignifikánsan alacsonyabb volt az IPD- és a PSP-bete­geknél, mint az egészséges kont­rollszemélyek­nél (p=0,036, p=0,006). A kevert idegek csendes perió­du­sának végén je­lent­kező latenciák szignifikánsan hosszabbak voltak az IPD-, az MSA- és a CBS-csoportokban, mint az egészséges kont­roll­személyeknél (p=0,026, p=0,050, p=0,008).

Véleményünk szerint a hosszú latenciájú ref­lexválaszok, különösen a C-reflex-válaszok rögzítése ígé­retes eszköz lehet a CBS és az MSA PSP-től való megkülönböztetésében. A klinikai leleteket és az agytörzsi reflex válaszokat egyaránt tartalmazó, prospektív vizsgálatok további információt nyújthatnak.]

ENG 2022;75(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1970. JANUÁR 01.

Fiatal csecsemőkori súlyos sorvadás hatása a psychosomatikus fejlődésre

DR. FÜLÖP Tibor, DR. FARKAS Gábor, DR. KAISER Éva

Szerzők iskoláskorú gyermekeken végeztek utóvizsgálatokat: fiatal csecsemőkorban súlyos sorvadást túlélők (29 eset) és adaequat kontroll-csoport (29 eset) között. A volt sorvadtak 80%-ában a testsúlyelmaradás, a sorvadásos állapot mélypontján, 20%-nál nagyobb volt. Iskoláskorban történt utóvizsgálatnál hossz- és súlyfejlődésük kortársaikkal azonos. A neurológiai vizsgálat a pathológiás neurológiai leletek halmozódását találta a kontroll-csoporttal szemben (34,4%: 10,3%). A psychológiai vizsgálat az I. Q. megoszlásában nem mutat eltérést, de feltűnő a beszédzavar gyakorisága, a kóros személyiségfejlődést mutató „encephalopathiás" egyének nagy száma (66,6%: 35%) a volt sorvadt csoportban. Mindezek alapján a sorvadt csecsemők utógondozása, ellenőrzése, a családi és iskolai milieu alakítása kívánatosnak látszik.

HUN 1970;23(1)

Nővér

2021. DECEMBER 15.

A kiterjesztett hatáskörű ápolók lehetséges szerepe az alapellátásban – a retinopathia szűrésének lehetősége diabeteses betegeknél

TOKODI Attila Csaba, GALLOVICH Éva, RAJKI Veronika

A WHO adatai azt mutatják, hogy a cukorbetegség prevalenciája folyamatosan emelkedik. A diabetes szemészeti szövődménye (Diabeteses Retinopathia (DR)) világszerte a vakság egyik vezető oka. Amíg a szemfenék szűrővizsgálatát Magyarországon szemész szakorvosok és az optometristák végzik, addig a nemzetközi viszonylatban több helyen az alapellátás keretein belül APN ápoló szaktudására támaszkodnak. Magyarországon modern módszerekkel, a szűrővizsgálat alapellátásba történő integrálásával és ezzel párhuzamosan az egyetemi végzettségű APN közösségi szakápolók bevonásával, a DR jelenlegi szűrési aránya már rövidtávon is javítható. Hazánkban 2017. szeptemberében indult az egyetemi végzettséget adó APN képzés. Az első kiterjesztett hatáskörrel rendelkező, egyetemi végzettségű APN közösségi szakápolók 2019 februárjában fejezték be tanulmányaikat. Képzettségüknek megfelelően komplex ismeretekkel rendelkeznek a cukorbetegség diagnosztikájáról, szűrésének kivitelezéséről, valamint a betegség gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiájáról, a szakápolási és betegedukációs feladatairól. Önállóan képes kiértékelni a leleteket és dönteni, a szükséges gyógyszerrendelés módosításáról, leállításáról, illetve a kezelési terv felülvizsgálatáról. Az APN közösségi szakápolók alkalmasak háziorvosi praxisokban a kompetencia szintjüknek megfelelően krónikus betegek gondozására és nyomon követésére.

HUN 2021;34(6)

Hírvilág

2021. NOVEMBER 15.

Magyarországon minden nyolcadik nőnél diagnosztizálnak emlődaganatot– a digitális egészségügyi fejlesztések új korszakot nyithatnak a mellrák diagnosztikájában és kezelésében

Magyarországon egy a nyolchoz az esélye, hogy egy nőt az élete során mellrákkal diagnosztizáljanak. Nagyon fontos a megelőzés, a kétévenkénti rákszűrés, hiszen az emlőrák a nőknél a leggyakoribb daganat. Magyarországon évente 7500 új esetet diagnosztizálnak, és 2000 nő hal meg mellrákban. Az emlődaganatok kezelésében is egyre nagyobb teret kapnak a személyre szabott, célzott terápiák. Az Oncompass Medicine tudományos igazgatója, dr. Peták István és csapata egy olyan mesterséges intelligencia (MI) alapú eszközt - kalkulátorszoftvert – fejlesztett ki, ami az orvosoknak segít kiválasztani a leghatékonyabb célzott kezelést a beteg számára.

HUN