Részletes keresés

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

A légszennyezettség a szívroham leggyakoribb oka

Nem a stressz, hanem a légszennyezettség a leggyakoribb kiváltó oka a szívrohamnak - a The Lancet című folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint. A szennyezett levegő ugyanis a tüdőbe kerülve gyulladást okoz.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

WHO jelentés a vörösiszap katasztrófáról

A WHO közleménye szerint halálesetek és a sérülések főként a vörösiszap magas, a bőrre és a szemre maró hatást gyakorló (12 feletti) pH-értéke által okozott súlyos sérülések és kémiai eredetű égési sebek miatt következtek be. A vészhelyzet kezdeti szakaszát követően kisebb sérülésekről számoltak be, amelyek különösen a mentési műveletekben résztvevők körében jelentkeztek, akik a helyszínen végzett munka miatti fizikai sérülésekkel és a nyálkahártya irritációjának panaszával keresték fel a helyi orvosokat.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Szívritmuszavart okozhat a légszennyezés

Alábecsülik a légszennyezés szerepét a szívritmuszavar (aritmia) kialakulásában – ismerteti egy új tanulmány.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A kerékpárosoknak jobban árt a kipufogógáz

A kerékpározás az egészségmegőrzés mellett sok más szempontból is nagyon hasznos tevékenység, de vajon a biciklisták mennyire vannak tisztában a légszennyezettségből adódó veszélyekkel?

HUN

Ökológia

2011. AUGUSZTUS 15.

A szennyezett levegő szívrohamot és stroke-ot okoz

Minden eddiginél erősebb bizonyítékok utalnak arra, hogy az ipar kibocsátotta szennyezés gutaütést és szívrohamot okozhat.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Erősen szennyezett nehézfémekkel a kínai rizs

A Kínában termesztett rizs közel 10 százaléka szennyezett káros nehézfémekkel, ami az ország szédítő ütemű iparosodásával összefüggő környezetszennyezésnek köszönhető.

HUN

Lege Artis Medicinae

2000. MÁRCIUS 01.

Miért van egyre több asthmás gyerek?

ENDRE László

A szerző ismerteti a világ különböző országainak 1998-as és 1999-es adatait a gyermek kori asthma prevalenciájáról; mindenütt igen gyakori ez a betegség. Budapesten 1995 és 1999 február között 1,88+0,87%-ról 2,26+0,95%-ra nőtt az orvos által diagnosztizált asthmás gyermekek aránya. Ennek a 20%-os növekedésnek a hátterében nem lehetett kimutatni sem a város légszennyezettségi mutatóinak (NO2, CO2, CO, ózon és szálló por) a romlását, sem az allergizáló növények pollenszámának számottevő emelkedését. Az élveszületések száma viszont ugyanezen négy év alatt 13%-kal csökkent az országban. A szerző ismerti azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszhatnak az asthma gyakoribbá válásában, illetve néhány óvó rendszabályt javasol a folyamat lassítására.

HUN 2000;10(03)