Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 258

Idegtudományok

2022. DECEMBER 15.

A pszichotikus delúziós élmény jelentése

A téveszmék kutatásában kívánatos volna integratív megközelítést és értelmezési pluralizmust alkalmazni, ami lehetővé tenné azok lehetséges adaptív előnyének feltárását és hatékonyabb kezelésüket is.

Klinikum

2022. OKTÓBER 30.

A gyászfolyamat hibás bemutatása

Jelen ismertetett tanulmány holland pszichopatológus szerzői szisztematikus narratív áttekintő közleményükben bemutatják többek között Charles A. Corr. munkásságát, aki 2018-as, 2019-es és 2020-as tanulmányaiban felmérte az USA és tíz USA-n kívüli ország tankönyveit, amik az egészségügyi és szociális területen dolgozó szakemberek számára készültek. Corr megállapítja: általános, hogy a tankönyvek a gyásszal kapcsolatos fejezetekben tévesen mutatják be a gyász folyamatát, nem említik a stádiumokkal kapcsolatos modell limitációit és kritikáját.

Gondolat

2022. OKTÓBER 15.

A gyógyítás esztétikájáról Nagy Edina előadása alapján

Az ELTE Esztétika Tanszéke 2021-ben online előadás-sorozatot szervezett „Bevezetés az esztétikába” címmel. Az érdeklődő közönség változatos szemszögekből ismerkedhetett az esztétikai tudományának alapkérdéseivel és kurrens kutatási területeivel: szép-e a szép, mit keres egy konzervdoboz a múzeumban, mi az improvizáció vagy éppen a provokáció szerepe a művészetben stb. Nagy Edina adjunktus, aki többek között a kritikus és szociálisan elkötelezett művészeti gyakorlatokra koncentrál a kutatásaiban, „Orvoslás és művészet találkozása a boncasztalon” címmel tartott előadást. A rendelkezésére álló egy órában nemcsak az orvoslástörténet és a művészettörténet kapcsolódási pontjait vázolta fel, hanem a kritikai értelmezés lehetőségeit is. Emellett ma alkotó művészeket, kortárs műalkotásokat is ismertetett két 2021-es kiállítás kapcsán.

Gondolat

2022. SZEPTEMBER 30.

Somló Bódog az állami beavatkozásról 1907-ben

Somló Boldog az „Állami beavatkozás és individualismus” című tanulmánya 1907-ben jelent meg, közel 200 oldalas mű. Nem csak az állami szabályozás, hanem a szabályozásról, természetes kiválasztódásról illetve az egyénről, kényszerről általában gondolkodik, megelőzve ezzel néhány probléma nemzetközi tematizálását is. Szisztematikus és jól felépített szintetizáló könyv, amely egyes részei korunkban is aktuális kérdéseket tárgyal.

Gondolat

2022. SZEPTEMBER 29.

Gerhes Gábor ATLAS-projektje: egy könyvben minden, amit (nem) tudunk

Birtokolhat-e egy ember minden tudást, amit az emberiség felhalmozott? Bele tudjuk foglalni a tudományos megismerés eredményeit a világképünkbe? Vagy a szubjektív értelmezés, a tényekhez való bizonytalan hozzáférés és az emberközpontú gondolkodás miatt valójában naivan és kisajátításra éhesen tekintünk bele a világba? Gerhes Gábor ATLAS-projektje a világ „tudhatóságával” foglalkozik, kiállítás, művészkönyv és tanulmánykötet formájában.

Lege Artis Medicinae

2022. SZEPTEMBER 30.

A társadalombiztosítási támogatásra irányuló kérelmek egészség-gazdaságtani elemzéseinek transzparenciakódexe

SINKOVITS Balázs, KOVÁCS-BORBÁS Veronika, LOVAS Kornélia, MERÉSZ Gergô, RÓZSA Péter, SALFER Balázs, SOLTÉSZ Zsuzsanna, TAKÁCS Bence, VINCZICZKI Áron, KALÓ Zoltán

A tudományos bizonyítékon alapuló egészségpolitikai döntéshozatal az egészségügyi technológiaelemzés elterjedésével vált általánossá a világ fejlett országaiban, így Magyarországon is. A döntéshozatal transzparenciája az elmúlt években javult, mind a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, mind az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet egyre több információt oszt meg a társadalommal.

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

VII. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban III.

Tartalom:

  • Mindennapok nehézségei a fogászati alap- és szakellátásban a pandémia alatt
  • Hova menjek? Betegutak pandémia idején. Kiút a labirintusból!
  • A nem Covid-betegek jogainak sérülése a pandémia idején
  • Várandósok egészségmagatartása és várandósgondozás a pandémia idején
  • Oltunk, tehát vagyunk? Avagy élet a Péterfy oltóponton
  • Radiográfusok kiégési szintjének felmérése Covid-19-pandémia idején
  • „Covidos” elhunytak ellátása a Pathológián

  • Gondolat

    2022. ÁPRILIS 21.

    Mire képes az ember, mire képtelen? Mire hajlandó és mire hajlamos?

    Mindannyiunkban élnek válaszok a fenti kérdéseket illetően. Mind rendelkezünk egyfajta realitással, a mindennapjainkat észrevétlenül meghatározó ember- és világképpel. Rutger Bregman, korunk egyik kiemelkedő, holland származású történésze 2020-ban megjelent nemzetközi bestsellerében arra vállalkozik, hogy forgasson egyet látásmódunk kaleidoszkópján. Ráadásul szofisztikált humorral, világos, inspiráló gondolatmenetekkel és személyes hangvétellel. Talán többünknek volt kedvenc tanára, aki egyszerre volt intelligens, közvetlen és szórakoztató. Bregman e kötetben épp ilyen.

    PharmaPraxis

    2022. FEBRUÁR 24.

    A gyógyszerész szerepe a Covid-19-pandémia során

    Brazil és portugál kutatók szisztematikus közleménye bemutatja azokat a szolgáltatásokat, amiket gyógyszerészek hajtanak végre a Covid-19-járvány során. A szolgáltatások a következő területekre terjedtek ki: betegségmegelőzés és infekciókontroll (pl. maszkosztás, higiénés stratégia kidolgozása), a gyógyszerellátás biztosítása, intravénásról orális gyógyszerelésre átállítás, betegellátás, betegedukáció, a többi egészségügyi szolgáltató támogatása...

    Idegtudományok

    2022. JANUÁR 28.

    Centrális és perifériás eredetű szédülés differenciáldiagnosztikája sürgősségi osztályos körülmények között

    A szédülés, a bizonytalanság és az egyensúlyzavar a sürgősségi osztályos megjelenések mintegy 4%-ában szerepel vezető panaszként. Sürgősségi osztályos körülmények között a fő kihívást a jóindulatú vestibularis kórképek és a veszélyes, központi idegrendszeri kórképek differenciálása jelenti. A hátsó keringési stroke-ok mintegy 20%-ában a szédüléssel asszociáltan nincs jelen nyilvánvaló neurológiai tünet, sőt a klinikailag BPPV-ként diagnosztizált esetek mintegy 5%-ában, a neuritis vestibularisként diagnosztizált esetek 25%-ában valójában stroke áll a panaszok hátterében. Egy gyakran alkalmazott megközelítés a cardiovascularis rizikófaktorok felmérésén alapul, ugyanakkor ezt a stratégiát sok kritika éri a túlzottan gyakran indikált koponya-CT-vizsgálatok miatt, melynek szenzitivitása a hátsó keringés ischaemiás eltéréseire csupán 16–42%. A DWI MR-szekvencia ennél jóval érzékenyebb, ugyanakkor sokkal drágább és sokkal nehezebben hozzáférhető. Ezek a megfontolások kiemelik egy objektív, klinikai tüneteken alapuló diagnosztika fontosságát, melyek megfelelnek a költséghatékonyság kívánalmainak, mégis kellően magas a diagnosztikai pontosságuk. A HINTS vizsgálat (Head Impulse, Nystagmus, Test of Skew) az AVS differenciáldiagnoszikájában magas pontosságot mutat: neurooftalmológusok által validálva a stroke diagnosztikájában 100%-os szenzitivitást és 96%-os specificitást mutat. A szemmozgásvizsgálatokbban nem jártas sürgősségis orvosok körében ugyanakkor valószínűleg kevésbé kedvezően alakulnak ezek a mutatók. E célból alkották meg a STANDING diagnosztikus algoritmust, mely a nystagmus, a head impulse-teszt, a járásvizsgálat és pozicionális tesztek kiértékelésén alapszik. A tüneteken alapuló vizsgálatok mellett egy stroke rizikóbecslő skála, például az ABCD2 alkalmazása is hasznos lehet bizonyos körülmények között.