Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 583

Egészségpolitika

2022. FEBRUÁR 16.

Köz- és magánfinanszírozott ellátások összehangolása – Az I. KEKSZ Konferencia Szakértői Vitaanyaga

Magyarországon a közfinanszírozott ellátások elégtelensége, a közfinanszírozott ellátásban dolgozók motivációvesztése, a jelentős tőkével rendelkező vállalkozóknak a magánegészségügybe történt befektetései, valamint a Covid-pandémia következtében aránytalanul megnőtt a magánfinanszírozott ellátások köre és aránya.

Egészségpolitika

2022. FEBRUÁR 16.

Forrásteremtés – az I. KEKSZ Konferencia Szakértői Vitaanyaga

A hazai közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer GDP-arányos finanszírozása jelentősen elmarad az EU-s országok átlagától. Az állandósult forráshiány nem teszi lehetővé az egészségügyben dolgozók bérének tartós felzárkóztatását, a szakemberhiány megszüntetését és a korszerű egészségügyi technológiák széles körű alkalmazását sem az ellátórendszerben.

Ökológia

2022. JANUÁR 28.

Egy sikeres visszatelepítési program: az ibériai hiúz története

Amikor egy faj a kihalás szélére sodródik, gyakran már nincs visszaút: olyan folyamatok indulhatnak meg, amelyek eredménye a faj végleges eltűnéséhez vezet. Az ibériai hiúz (Lynx pardinus) története azonban megmutatja, hogy megfelelő tudással és elszántsággal, valamint komplex megoldásokkal lehet remény egy kritikusan veszélyeztetett faj megmentésére is – feltéve, hogy időben cselekszünk. A projektről és a jelenlegi helyzetről Nereida Sanchez természetvédelmi szakértőt kérdeztük.

Ideggyógyászati Szemle

2022. JANUÁR 30.

[Alsó/felső végtagi F-hullám-arány alkalmassága a diabeteses neuropathia korai kimutatására]

ÜNLÜTÜRK Zeynep, TEKIN Selma, ERDOĞAN Çağdaş

[A konvencionális idegvezetési vizsgálatok eredményei a normális határokon belül lehetnek korai diabeteses neuropathia esetén. Korábbi vizsgálatok bizonyították, hogy az F-hullám-latencia alkalmas lehet a korai neuropathiás folyamatok kimutatására. A jelen vizsgálat célja, hogy igazoljuk: az alsó/felső végtagi F-hullám-latenciák aránya alkalmas a diabeteses neuropathiás fájdalommal küzdő betegek körében a neuropathia korai kimutatására. 44, diabeteses neuropathiás fájdalommal (DNP) küzdő beteget és 44 olyan kontrollszemélyt vontunk be a vizsgálatba, akiknél a konvencionális idegvezetési vizsgálatok és az F-hullám-latenciák vizsgálata egyaránt a normális határokon belüli eredményt adott. Összehasonlítottuk a csoportok idegvezetési paramétereit és az alsó/felső végtagi (tibialis/ulnaris) F-hullám-latenciák arányait. A kontrollcsoporttal összehasonlítva, a DNP-csoportban szignifikánsan megnyúlt a tibialis F-hullám- la­ten­cia és szignifikánsan magasabb volt a tibialis/ulnaris F-hullám-latencia-arány. Eredményeink azt mutatják, hogy az F-hullámok mérése használható a korai diabeteses neuropathia kimutatására, és értékeinek kontrollcsoport ér­tékeivel való összehasonlítása akkor is képes különbséget detektálni, amikor az egyének F-hullám-latenciái a normális határértékeken belül vannak. A tibialis F-hullám-latencia-ér­tékek különbsége szignifikáns volt, azonban az ulnaris érté­keké nem, ami azt támasztja alá, hogy az idegrostok hossza lényeges tényező. A tibialis/ulnaris F-hullám-latenciák aránya szignifikánsan magasabb volt a DNP-csoportban, ami azt mutatja, hogy ez a mérőszám is hasznos lehet a neuro­pa­thia korai diagnosztizálásában, és hogy a háttérben álló kórfolyamat az alsó végtagon kifejezettebb. ovábbi vizsgálatok kiegészítő eredmé­nyekkel szolgálhatnak ennek az aránynak a neuropathia korai diagnosztizálásában való hasznosságával kapcsolatban, még olyan esetekben is, amikor az F-hullám-latenciák a normális határértékeken belül vannak.]

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. DECEMBER 22.

Globális szempontok

A Covid-19-pandémia során számos új kérdés fogalmazódott meg a sclerosis multiplex ellátását illetően is. Ezek egy része az immunmoduláns kezelések és a SARS-CoV-2-vakcináció viszonyrendszerével kapcsolatos: elérhető-e megfelelő immunizáció az egyes terápiák alkalmazása mellett? Szükség lehet-e egyes kezelések halasztására, felfüggesztésére az optimális cél elérése érdekében? Nicola Vickaryous és munkatársai (Barts and the London School of Medicine and Dentistry, Queen Mary University of London) vizsgálatuk során ezekre a kérdésekre igyekeztek választ találni, kiindulási alapot teremtve a későbbi terápiás döntésekhez vezető kockázat/haszon elemzéshez.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. DECEMBER 22.

Terápia – a betegségmódosító kezelések kockázatkezelése

A 10 mg-os kladribin tabletta biztonságossági profilja az SM klinikai vizsgálataiból jól ismert. A kladribin engedélyezését követően további, valós körülmények közti alkalmazásból származó biztonságossági adatok gyűltek össze világszerte több mint 80 országból. Az eredmények a Merck Global Betegbiztonsági Adatbázis felé jelentett esetekből származnak.

Nővér

2021. JÚNIUS 30.

Ápolói táska technikák, praktikák a betegek otthoni ellátása során

HIRDI Henriett Éva, DALLOSNÉ Király Erika, KÁLMÁNNÉ Simon Mária

A nővértáskát évtizedek óta használják a körzeti ápolók és az otthoni szakápolási területen dolgozók, hogy betegellátáshoz szükséges eszközöket és kellékeket a betegek otthonába szállítsák. Az ápoló táska azonban miközben az egyik beteg otthonából egy másik család lakhelyére szállítják a különböző patogén kórokozók átvitelének eszközeként szolgálhat. Ez a kézirat az ápolói táska alapvető és kiegészítő tartalmaira, valamint a patogén mikroorganizmusok terjedésének megakadályozására szolgáló ún. „táska technika” alapelveit mutatja be.

Immunonkológia

2021. DECEMBER 26.

hirdetés

Kombinációs terápiák a vesecarcinoma első vonalas kezelésében

KÜRONYA Zsófia

A metasztatikus vesedaganat első vonalas kezelése 2018-ban újabb mérföldkőhöz érkezett. Ebben az évben került bevezetésre az immunterápiás kombinációs kezelés az ipilimumab és nivolumab formájában. A következő években az immunterápia és célzott kezelések együttes alkalmazása hozott átütő sikert. Összefoglalónk célja a már Európában is törzskönyvezett kombinációs kezelések klinikai vizsgálatainak bemutatása kronológiai sorrendben, valamint bízva abban, hogy a jövőben finanszírozásra kerülnek hazánkban is ezek a kombinációk, rövid gyakorlati útmutatás arra vonatkozóan, miként döntsünk első vonalas alkalmazásuk során.

Klinikai Onkológia

2021. NOVEMBER 30.

Újdonságok a nem kissejtes tüdőrák szisztémás kezelésében

OSTOROS Gyula, BOGOS Krisztina

Összefoglaló – Az utóbbi években a nem kissejtes tüdőrák kezelésében forradalmian új előrelépések történtek. Ennek többek között a legfőbb oka, hogy a daganatheterogenitást figyelembe vevő gyógyszeres kezeléseket már széles körben alkalmazhatunk. A célzott kezelések vonatkozásában újabb és újabb olyan génhibákra derül fény, amelyhez hatékony célzott terápia köthető. Az immunellenőrzőpont-gátló kezelések eredményei szintén rendkívül figyelemreméltók mind metasztatizáló, mind lokálisan kiterjedt stádiumban. Mind a célzott kezelések, mind pedig az immunterápia vonatkozásában is igaz, hogy újabb és újabb eredmények látnak napvilágot a korai stádiumú nem kissejtes tüdőrák perioperatív kezelésével kapcsolatban. Ebben a közleményben, a terjedelmi korlátokat is figyelembe véve, a teljesség igénye nélkül ismertetjük a nem kissejtes tüdőrákkal kapcsolatos újabb kezelési eredményeket, bevonva a célzott terápiákat és az immunellenőrzőpont-gátló kezeléseket a komplex daganatellenes terápiába.

Klinikai Onkológia

2021. NOVEMBER 30.

A hipnózis nyújtotta előnyök az onkológiai betegút minden lépésénél – széles betegkör számára elérhető módon

SOMOGYI Erika, ZSENI Annamária

A betegségek és a gyógyítás komplex bio-, pszichoszociális szemlélete alapján az elmúlt három évtizedben számos vizsgálat kutatta a hipnózis hatékonyságát az onkológiai betegút különböző állomásain. A kutatások eredményeképpen bebizonyosodott, hogy a hipnózisban zajló pszichés támogatás mérhető és reprodukálható módon járulhat hozzá a distressz, a fájdalom és a kezelések okozta mellékhatások csökkentéséhez, valamint az életminőség javításához különböző onkológiai megbetegedésekben. Ugyanakkor a pszichés, hipnoterápiás támogatás még nem válhatott az onkológiai protokollok, a betegút részévé, minden beteg számára elérhető módon. Ennek hátterében az egyik jelentős tényező a szakképzett humán és financiális erőforrás hiánya. Egy magyar fejlesztés azt a célt tűzte ki, hogy minden beteg számára, könnyen és reprodukálható módon elérhető pszichés támogatást adjon, a hipnoterápia adta szakmai lehetőségek kihasználásával, az onkológiai betegút minden állomásánál. Az eddigi közlemények a hipnózis alkalmazásáról az onkológiai betegellátásban nemcsak pozitív eredményeket hoztak, hanem további kérdéseket is felvetettek. A fejlesztés eredményeképpen létrejött egy mobileszközökre térítésmentesen letölthető applikáció, a Hipnoword, ami a betegtámogatás mellett klinikai kutatásokra alkalmas eszközként is szolgálhat a további vizsgálatokhoz.