Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 56

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Elmerülni a pillanatban - beszélgetés Perczel Forintos Dórával

Depresszió esetén az Amerikai Pszichiátriai Társaság protokollja szerint a kognitív viselkedésterápia az első választandó megoldás. Egy belső figyelemmel dolgozó módszer eredményeiről és jövőjéről kérdeztük a nemzetközi szakembert.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Gyász és a depresszió a DSM-IV tükrében.

A gyász által kiváltott hangulatzavar a DSM-IV-ben kizárja a depresszió diagnosztizálását. Ennek értelmét megkérdőjelezve tanulmányozták kutatók, hogy vajon fennállnak-e lényeges különbségek a gyógyszer és a más életesemények által okozott depresszió között.

Idegtudományok

2011. AUGUSZTUS 15.

DSM-V – kudarcra ítélt vállalkozás?

HARANGOZÓ Judit

Ugyanolyan adottságok, sérülékenység mellett egészen más életet él és kórlefolyást mutat egy jó családdal, befogadó közösséggel, jó szakemberekkel körülvett mentális zavarral élő ember, mint az a társa, aki mindezekben hiányt szenved.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Antiepileptikumok és az öngyilkosság kockázata

Az Egyesült Államok gyógyszerügyi hatósága az öngyilkosság fokozott veszélyére vonatkozó figyelmeztetést tett kötelezővé minden antiepileptikum alkalmazási előiratában.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A zene hatása a kognitív képességekre

A rendszeres zenélés olyan anatómiai és funkcionális változásokat idéz elő az agyban, amelyeknek terápiás haszna is lehet. Egyre több bizonyíték van rá, hogy a zenészek és nem zenészek agya között szerkezeti és működésbeli különbségek vannak: a zenei információ feldolgozásában részt vevő területek a zenészekben nagyobb térfogatúak, illetve aktívabbak.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Előre jelezhető a bipoláris hangulatváltozás

Lehet, hogy előre jelezhető a bipoláris zavarban szenvedő betegek hangulatváltozása, ha figyelik a gondolataikat és viselkedésüket – állítja egy új tanulmány.

Hypertonia és Nephrologia

2010. JÚNIUS 20.

Depressziós kórképek jelentősége krónikus vesebetegségben

ZALAI Dóra Márta, SZEIFERT Lilla, NOVÁK Márta

A közlemény szerzői a vesebetegek körében tapasztalható hangulatzavarokról (depressziós kórképekről) adnak gyakorlatorientált, átfogó ismertetést a krónikus vesebetegek ellátását végző szakemberek számára. A depressziós kórképek gyakori társbetegségek krónikus vesebetegségben, amelyek a betegpopuláció mintegy egynegyedét érintik. Ezek a mentális, kognitív és szomatikus tünetekkel járó kórképek jelentősen rontják a krónikus vesebetegségben szenvedők prognózisát. Számos bio-pszicho-szociális tényező (immun- és gyulladásos folyamatok, a glükózhomeosztázis zavarai, alvászavarok, krónikus fájdalom, szexuális zavarok, szociális szerepváltozások és veszteségek, valamint a szociális támogatás hiánya) fokozza a depresszió kialakulásának kockázatát. A depresszió rendszeres szűrése indokolt lenne a krónikus vesebetegségben szenvedők körében, és erre a célra több validált szűrőeszköz is rendelkezésre áll. A depresszió kezelésére többek között gyógyszeres terápia és strukturált pszichoterápiák alkalmazhatók, amelyekre vonatkozóan eddig kevés vizsgálat történt vesebetegek körében. Ezek alapján a strukturált pszichoterápiák és néhány antidepresszívum krónikus vesebetegek körében is az általános ajánlásoknak megfelelően alkalmazható, más antidepresszívumokat csökkentett dózisban kell adni, vagy nem adhatók.

Ideggyógyászati Szemle

2007. SZEPTEMBER 30.

Az antiepileptikumok hatása az epilepsziás betegek kedélyállapotára

RAJNA Péter

A tanulmány szakirodalmi elemzés alapján az antiepileptikumoknak a hangulatra gyakorolt hatásával foglalkozik epilepsziás betegek kezelése során. A téma jelentőségét támasztja alá, hogy a depressziós tünetek epilepsziában kifejezetten gyakoribbak, és az epilepszia-, valamint a depresszióellenes szerek hatásmódjában több közös elem is felismerhető.

Ideggyógyászati Szemle

2006. JÚLIUS 30.

Hangulatzavarok befolyása a kreativitásra

JANKA Zoltán

A művészi (és egyéb) kreativitás alapelemei a technikaimesterségbeni tudás és ismeret, a különleges tehetség és képesség (talentum), valamint az akarat/motiváció, amelyek közül, ha valamelyik hiányzik, részleges kreativitást eredményez csak, mint az sorrendben a fiatalkori, frusztrált vagy feladott kreativitás eseteiben ismeretes.

Lege Artis Medicinae

2006. MÁJUS 21.

FÓKUSZBAN A DEPRESSZIÓ Az olvasók kérdéseire szakértõ válaszol

RIHMER Zoltán

- A depresszió: hangulatzavar. A háziorvos gyakran találkozik olyan szomorú, levert beteggel, akinél gyász, családi vagy munkahelyi konfliktusok állnak a háttérben. Milyen jelek esetén gondoljunk arra, hogy ezek a reakciók túllépik az egészséges határt?