Részletes keresés

Gondolat

2011. NOVEMBER 07.

Az emberiség öt nagy ostora

Soha az emberiség történetében nem volt olyan betegség, amely az orvoslást, a társadalom szociális szerkezetét és a túlvilág képzetét döntőbben determinálta volna, mint a lepra és a pestis...

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Pestis – a fekete halál

A pestist baktériumfertőzés okozza, amit főként a rágcsálók és az azokon élősködő bolhák terjesztik. A bolhák közreműködésével a betegség azonban emberekre is átragadhat. A következmények horrorisztikusak, a világtörténelem legszörnyűbb járványaiként tartják számon a megbetegedés-hullámokat.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Orrspray az influenza, a tüdőgyulladás és a himlő ellen

Egy orrnyíláson keresztül alkalmazható spray védelmet nyújthat az influenza, a tüdőgyulladás, vagy a bioterroristák kedvenc fegyvere, a himlő ellen – állította Dennis Metzger professzor a brit Mikrobiológiai Társaság konferenciáján, Harrogate-ben.

HUN

LAM Extra Háziorvosoknak

2010. FEBRUÁR 20.

Pestis és influenza

KRAMER Imre

„A járvány lassan, mint a polip, befonja a várost, az emberek pánikba esnek, az amúgy sem a helyzet magaslatán álló városi hatóságok lassan intézkednek, és egyre több lesz a halál. Felnőtt férfiak halála, asszonyok és kisgyermekek halála...” Ne ijedj meg, nyájas olvasó, nem a jelenlegi influenzajárványról, hanem a rettenetes, 1665-ös londoni pestisről van szó. A pestis középkorban pusztító megbetegedéseinek egyes formái meglehetősen hasonlítanak korunk járványaira.

HUN 2010;2(01)

Lege Artis Medicinae

2007. NOVEMBER 20.

Egy francia költő mint dietetikus

KIS Domokos Dániel

A pestis gyakorta látogatta ez idő tájt Európát, például Erdélyben is felütötte ebben az évben pestis a fejét. Franciaországi jelentőségét még az is növelte, hogy az anyakirályné, Savoyai Mária Lujza is belehalt. Marot, ki gyászverssel siratta el6, maga is megkapta a kórt, de hála az udvari orvosoknak, s főképp szervezetének vagy a betegség könnyebb lefolyásának, meggyógyult...

HUN 2007;17(11)

Lege Artis Medicinae

2006. MÁRCIUS 21.

Művészet a pestis árnyékában

NÉMETH István

Aki valaha járt már Velencében, valószínűleg sosem fogja elfelejteni a Canal Grande bejáratát koronázó Santa Maria della Salute templomot, amelynek hatalmas kupolával fedett impozáns épülettömbjét számos festő, így többek között Canaletto is megörökítette vedutaképein. A Baldassare Longhena tervei szerint 1631 és 1687 között épült nyolcszögletű, oldalkápolnákkal bővített templom kétségtelenül a velencei barokk építészet legkiemelkedőbb alkotása, amely méltán vált a város egyik szimbólumává.

HUN 2006;16(03)

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Dombormű a pestisjárványról

HÁMORI Katalin

Az 1679-es bécsi pestisjárvány borzalmait A örökítette meg a borítólapon látható terrakotta dombormű. A budapesti Szépművészeti Múzeumban lévő kisméretű plasztikai vázlatot az egyik legjelentősebb osztrák építész és szobrász, Johann Bernhard Fischer von Erlach (1656 Graz – 1723 Bécs) készítette 1688 körül a bécsi Grabenen álló Szentháromság-oszlophoz, de bozzettóját a prechtoldsdorfi (Alsó-Ausztria) Pestis-oszlopon is felhasználják.

HUN 1994;4(03)

Lege Artis Medicinae

1993. MÁJUS 26.

Mágiával a "fekete halál" ellen?

KOVÁCS Zoltán

Az emberiséget évszázadok óta félelemben és rettegésben tartó járványos betegségek közül a „fekete halál”-nak is nevezett pestis áll az első helyen. Puszta nevének hallatán még ma is többen érzünk borzongást, bár személyes tapasztalataink e betegséggel kapcsolatban szerencsére már nemigen lehetnek. A 20. századi ember számára szinte elképzelhetetlen az, ami a közép korban egymást követő generációk állandó létélménye volt: a rendszeresen megjelenő és hatalmas áldozatokat követelő járvány. A régi krónikákban gyakran találkozunk a pestisjárványok leírásaival, amelyek jóllehet az áldozatok számát többnyire eltúlozzák, mégis érzékletes képet adnak arról, hogy mennyire sokkolta a kortársakat a betegség pusztító ereje.

HUN 1993;3(05)

Lege Artis Medicinae

1993. MÁRCIUS 31.

Szent László, a pestis ellen oltalmazó

KERNY Terézia

A pestis, vagy a népi szó használatban a fekete halál, mirigyes halál, döghalál ellen oltalmazó védő szentek (Sebestyén, Rozália, Rókus) magyarországi kultuszát Bálint Sándor dolgozta föl mindezidáig a legalaposabban (1). Az ő kutatásait Szilárdfy Zoltán folytatta, aki a pestisellenes Szűz Mária-képek ikonográfiáját állította össze széles történeti, néprajzi összefüggésekbe ágyazva (2).

HUN 1993;3(03)