Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 7510

Ideggyógyászati Szemle

2020. NOVEMBER 30.

Covid-19-encephalitis-esetünk és a betegség egyéb neurológiai szövődményei

SZÔTS Mónika, PÉTERFI Anna, GERÖLY Júlia, NAGY Ferenc

A SARS-CoV-2-betegség klinikuma egyre inkább megismerhetővé vált az elmúlt időszakban. A gyakori tünetek, mint láz, köhögés, nehézlégzés, tüdőgyulladás, íz- és szagérzésvesztés mellett ritkább szövődmények, köztük számos neurológiai betegség is azonosítható. Jelen közleményben három, Covid-19 okozta vagy ahhoz társuló neurológiai kórképet tárgyalunk (1. eset: Covid-19-encephalitis, 2. eset: Covid-19 okozta organikus fejfájás, 3. eset: SARS-CoV-2-fertőzés és ischaemiás stroke). Hangsúlyozzuk eseteink kapcsán, hogy e pandémiás időszakban különösen fontosa neurológusok számára a vírus idegrendszeri szövődményeinek ismerete és azonosítása. Így felesleges vizsgálatokat és egészség­ügyi személyzet–beteg kontaktusokat tudunk megelőzni.

Lege Artis Medicinae

2020. OKTÓBER 21.

Atherosclerosis: Egy ősi folyamat új értelmezésben

REIBER István

Az atherosclerosis folyamata gyermekkorban kezdődik és a szervezet haláláig tart. A legtöbb cardiovascularis betegség és halálozás hátterében atheroscleroticus érelváltozások állnak. A folyamat maga több ezer éves, de komplex patofiziológiáját csak mára kezdjük ismerni és érteni. A ma rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy gondoljuk, hogy az atherosclerosis a nagy és közepes artériák olyan krónikus gyulladásos betegsége, amelyet oxidatív és egyéb módosulást szenvedett lipoproteinek, im­munsejtek és az extracelluláris mátrix subendothelialis felhalmozódása jellemez. A veleszületett és a szerzett immunitás az atherogenesis olyan összetett szabályozó rendszere, amely adott esetben a pro­athe­rogen gyulladásos és az atheroprotectiv gyulladásellenes folyamatokat irányítva fokozza a plakkok progresszióját, vagy éppen stabilizálja azokat. Az atherogenesis folyamatairól nyert egyre bővülő ismereteinkkel tovább javíthatjuk a cardiovascularis rizikóállapotok meghatározását, és ennek következtében személyre szabottabb terápiás stratégiákat alkalmazhatunk.

Ideggyógyászati Szemle

2020. SZEPTEMBER 30.

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

VIDEO

2024. JANUÁR 22.

hirdetés

Hogyan NE? - A levodopa helyes és helytelen alkalmazása Parkinson-kórban - Dr. Hidasi Eszter (Debreceni Egyetem)

A Parkinson-kór gyógyszeres kezeléséről szóló pontszerző továbbképzésünket elsősorban neurológusoknak és rezidenseknek szánjuk. A videók egy novemberi webinárium során elhangzott előadások felvételei, a vágások során a köszöntéseket és a zárásokat (időtakarékossági okokból) kihagytuk. Az előadások meghallgatása után a tesztkérdések megválaszolásával összesen 8 kreditpontot lehet szerezni.

Klinikai Onkológia

2024. FEBRUÁR 29.

A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél

KOSTYÁL László, TORNYI Ilona, FURKA Andrea

A szarkopénia az izomösszetétel változásával járó progresszív izomerő- és izomtömeg-csökkenéssel megjelenő állapot, amely daganatos betegek körében negatív hatással bírhat a prognózisra.

Klinikai Onkológia

2024. FEBRUÁR 29.

A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri

TÍMÁR József, KENNETH V. Honn, MARY J. C. Hendrix, MARKO-VARGA György, SIRPA Jalkanen

A rosszindulatú daganatok plaszticitása egy fontos új alapvető jellegzetességük, ami a diagnosztikát is zavarhatja, de közrejátszik az áttétképző képesség formálásában is. Továbbmenve, daganataink jelentős részében különféle módon, de kialakul a részleges vagy teljes immunrezisztencia, amelynek alapvető mechanizmusait kezdjük megismerni.

Hivatásunk

2023. DECEMBER 20.

Még kevés a tapasztalat az öntesztről

L. I.

Napjainkban már sok ország lakossági egészségügyi ellátásába szervesen beépült a betegek saját magukon végzett otthoni tesztelése. Kérdés, vajon mennyire hasznos ez, a laikusok által végrehajtott művelet egy adott betegség felderítésében, az „előtesztelés” hogyan segítheti a háziorvos munkáját és mire lehet jó, ha a beteg már az első vizitnél bizonyos jellemző tüneteket és teszteredményeket tud elmondani orvosának? Vajon ettől hamarább gyógyulhat a beteg?

Hivatásunk

2023. DECEMBER 20.

Díjözön 2023-ban is!

BORDA Tímea

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) kitüntetési bizottsága idén is kiválasztotta az „Év kiváló szakdolgozója” és az „Év kiváló szakdolgozói közössége” díjra felterjesztettek közül is a legkiválóbbakat. Emellett lezárult az „Év elhivatott fiatal szakdolgozója” pályázat is, amelyet kamaránk a LifeTime Media Kft.-vel – magazinunk kiadójával – közösen hívott életre azzal a céllal, hogy az elhivatott, fiatal generációra is felhívják évről évre a figyelmet.

Klinikai Onkológia

2023. DECEMBER 07.

A KRAS-mutáns tüdőrák kezelésének új lehetőségei

MOLDVAY Judit, TÍMÁR József

A KRAS-mutáns tüdőrák a leggyakoribb molekuláris alcsoportját képezi a tüdő adenocarcinomáinak, és maga is egy heterogén entitás, mert az exon-2-ben a 12G aminosav C/D/V mutációvariánsok formájában van jelen, amelyek funkciója jelentősen különbözik.

Gondolat

2024. MÁJUS 10.

A tumor mint az alkotás forrása - Interjú Kiss Richárd projektvezetővel

KOVÁCS Sándor

C80 – A rák esztétikája? címmel kiállítás nyílt a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében. A kiállításon a daganatos megbetegedések különféle aspektusai által inspirált képzőművészeti alkotásokat tekinthetnek meg a látogatók május 31-ig.