Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2020. ÁPRILIS 18.

Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában

PETÁK István, VÁLYI-NAGY István

A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkőhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetőleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhető el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már első vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetőség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelőbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetők a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy on­line multidiszciplináris szakértői egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden or­vos és beteg hozzáférhet a precíziós on­kológia korszerű lehetőségeihez.

HUN 2020;30(04-05)

Nővér

2019. OKTÓBER 30.

A foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe az ólomexpozíciónak kitett munkavállalók biológiai monitorozásában

SZOBOTA Lívia

A biológiai monitorozás a munka- és egészségvédelemben a környezetben előforduló vegyi anyagok mennyiségi meghatározása az exponált dolgozó biológiai mintájában, és összevetése a referenciaértékekkel. Ez a kézirat kizárólag az ólomexpozícióra fókuszál, mivel a biológiai monitorizálási lehetőségek közül leggyakrabban a vérólom koncentráció meghatározására kerül sor a foglalkozás-egészségügyben. A kéziratban bemutatásra kerül az ólomexpozíció jelentősége, rizikótényezői, a biológiai monitorizálással összefüggő szabályozási környezet, valamint a foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe a munkabiztonsági előírások népszerűsítése terén és prevenciós lehetőségei.

HUN 2019;32(05)

Klinikai Onkológia

2019. ÁPRILIS 10.

Fémek és daganatok

VETLÉNYI Enikő, RÁCZ Gergely

A betegségek eredetének felkutatása során gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni a környezetünkről. A belélegzett levegő, az elfogyasztott ivóvíz és élelmiszer, a bőrrel érintkező anyagok mindmind hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. A fémek mindennapjaink nélkülözhetetlen részét képezik. Bányászatuk, feldolgozásuk és felhasználásuk folyamatos fémterhelést okoz és sokféleképpen fejtik ki hatásukat a szervezetre. Számos fém nélkülözhetetlen a homeosztázis fenntartásához, azonban a túlzott, illetve a káros fémek bevitele egészségkárosodáshoz, többek között daganat kialakulásához is vezethet. A fémek tumorkeltő hatásaikat több támadásponton keresztül fejtik ki. Helyettesítik egymást például a különböző transzportfolyamatok során és a fehérjék szerkezetében, oxidatív stresszt alakítanak ki, továbbá hajlamosak kötődni a DNS-hez, károsítva azt. Megfelelő alkalmazásuk esetén a fémvegyületek proapoptotikus hatása kerül előtérbe, így a daganatterápia eszközévé váltak. Napjainkban is széles körben alkalmazzák a platina(II)- vegyületeket kemoterápiás szerként, valamint számos kutatás irányul újabb, ideális terápiás és mellékhatásprofi llal rendelkező fémvegyületek felderítésére. Az összefoglaló közlemény célja felhívni a figyelmet a fémekben rejlő veszélyforrásokra, továbbá bemutatni változatos felhasználási lehetőségeiket a daganatterápia és a diagnosztika területén napjainkban és a jövőben.

HUN 2019;6(02)

Ideggyógyászati Szemle

1974. MÁJUS 01.

Subfrontalis meningeomák tapadása és vérellátása

DR. HULLAY J., DR. VELOK Gy., DR. BORUS F., GOMBI R.

A szerzők 13 subfrontalis meningeoma kórrajzi adatait, műtéti jegyzőkönyveit, osteo- és angiographiás rtg-képeit értékelték. Beszámolójuk 20 előzőleg tanulmányozott eset 8 éve közölt megfigyeléseiből indul ki, arra támaszkodik, azt erősíti meg és azt egészíti ki néhány új részlettel. Eszerint a PM tapadási helyén gyakori csontdomb nem csak a planum sphenoidale közepén ülhet, hanem elől az os sphenoidale spina ethmoidalisán is és lehet paramedian helyzetű is. Az OM és PM elkülönítése a klinikum, az osteo- és angiographiás rtg.-képek alapján nemcsak lehetséges, hanem szükségszerű is. Angiogrammokon szemléltetik táplálóér szerinti elkülönülésüket és rámutatnak arra, hogy vérellátásukban a carotis interna — a. ophthalmica, recurrens ága, a. ethmoidalis anterior, posterior, a. meningea anterior — mellett a carotis externa — a. maxillaris interna, a. meningea média — is résztvesz. Az ékcsonton tapadó subfrontalis meningeomákkal kapcsolatban arra hívják fel a figyelmet, hogy az ékcsonti meningeomák sokkal nagyobb csoport, ha nemcsak a kis- és nagyszárnyiakat sorolják oda, hanem a planumon, a tuberculumon és a dorsumon tapadókat is.

HUN 1974;27(5)

VIDEO

2024. JANUÁR 19.

hirdetés

VIDEO

2024. JANUÁR 22.

hirdetés

Klinikai Onkológia

2024. JÚNIUS 07.

HR+/HER2– ELŐREHALADOTT EMLŐRÁK KEZELÉSE ELSŐ VONALBAN: SZAKÉRTŐI ÁTTEKINTÉS

KATARZYNA J. Jerzak, NATHANIEL Bouganim, CHRISTINE Brezden-Masley, SCOTT Edwards, KAREN Gelmon, JAN-WILLEM Henning, JOHN F. Hilton, SANDEEP Sehdev

A CDK 4/6 gátlók törzskönyvezése drámai mértékben javította a HR+/HER2-előrehaladott emlőrák kezelését, de a gyorsan bővülő terápiás evidenciákban való eligazodás kihívást jelent. Ebben a narratív áttekintésben a vonatkozó szakirodalom, a klinikai irányelvek és saját klinikai tapasztalataink alapján a legjobb gyakorlatra vonatkozó ajánlásokat adunk a HR+/HER2– előrehaladott emlőrák első vonalbeli kezelésére Kanadában.

HUN 2024;11(2)

Klinikai Onkológia

2024. JÚNIUS 07.

AZ ÉLETVÉGI ELLÁTÁS JELENTŐSÉGE – ÉLET-HALÁL KÉRDÉSEK

MARADICS Nóra Maida, KOMORA Nóra, SÜLLER-TORMA Villő

Tanulmányunkban hangsúlyozzuk a korai palliáció bevezetését a kuratív kezelés során, kiemelve a pszichés támogatás jelentőségét az egyensúlyvesztés helyreállításában. A demoralizációs szindróma szinte minden beteget érintő, a jövőkép bizonytalanságával való megküzdését kiemelt figyelemmel kísérjük.

HUN 2024;11(2)

Klinikai Onkológia

2024. JÚNIUS 07.

A KORSZERŰ NUKLEÁRIS MEDICINA LEHETŐSÉGEI AZ ONKOLÓGIÁBAN

BESENYI Zsuzsanna, SIPKA Gábor, FARKAS István, BAKOS Annamária

Összefoglalónkban betekintést nyújtunk a korszerű nukleáris medicina eljárásaiba a mindennapi onkológiai gyakorlatban, bemutatva a már széles körben elterjedt, „konvencionális” FDG PET/CT-n túlmutató új diagnosztikai lehetőségeket, a perioperatív ellátás terén bekövetkezett újdonságokat, valamint a sugárterápia tervezésében alkalmazott korszerű hibrid képalkotó eljárásokat.

HUN 2024;11(2)

Klinikai Onkológia

2024. JÚNIUS 07.

MIKROSZATELLITA-INSTABILITÁS ÉS MISMATCH REPAIR PROTEIN DEFICIENCIÁJA: EGYENRANGÚ IMMUNTERÁPIÁS PREDIKTÍV MARKEREK?

NÁDORVÁRI Maja Lilla, LOTZ Gábor, KULKA Janina, KISS András, TÍMÁR József

A jelenlegi klinikai irányelvek alapján a mismatch repair deficiencia (dMMR) immunhisztokémiai (IHC) vagy a mikroszatellita-instabilitás (MSI) egyenrangú prediktív biomarkerei az immunterápiás kezeléseknek.

HUN 2024;11(2)