VISSZA

Mágneses terápia depressziós betegekben



| |
 

Az Archives of General Psychiatry májusi számában publikált vizsgálat során Mark George, a University of South Carolina orvosprofesszora és munkatársai 190 főből álló csoportot tanulmányoztak, akiknél az elmúlt három hónapban depressziót találtak, azonban ez az állapot nem tart öt évnél hosszabb ideje. Másik feltétel az alkalmazott gyógyszerek hatástalansága volt.

A transzkraniális mágneses stimulációs terápiát követően három héttel a betegek 14%-ában elmúlt a depresszió, szemben a placebo-kezelést kapó betegek 5%-ával. További háromhetes kezelést követően a betegek 30%-ánál szűnt meg a depressziós állapot, mely egyértelműen jobb eredmény, mint a szimulációs kezelést kapó kontrollcsoporté.

A pszichiáterek érdeklődése körülbelül egy évtizede fordult a mágneses kezelés felé: a mágneses tér az agykéreg prefrontális régiójában lévő idegsejtekben elektromos impulzust kelt – ez a terület szabályozza az egyén hangulatát.

Mivel a kettős vak vizsgálat ebben az esetben kivitelezhetetlen volt, kifejlesztettek egy kezelést szimuláló mágneses eljárást, melynek során a betegek pontosan olyan érzetről számoltak be, mintha a valódi kezelést kapták volna.

Tony Tang, a Northwestern University pszichológusa szerint elektromos áramot pszichiátriai rendellenességekben már az 1940-es, 1950-es évek óta alkalmaznak, annak ellenére, hogy az elektrosokk görcskeltő hatású, sőt agykárosító, vagy emlékezetkiesést okozó hatású is lehet. Emiatt az pszichiáterek csak végső esetben fordulnak ehhez a módszerhez.

A mágneses terápia jóval kíméletesebb beavatkozás. Tang véleménye szerint míg az egyre újabb gyógyszerek ugyanarra a támadáspontra hatnak, a transzkraniális mágneses stimuláció egészen más módon hat.

A következő lépés a mágneses kezelés gyógyszerekkel együtt történő alkalmazásának vizsgálata lesz.

Forrás: Medipress

Eredeti közlemény: Daily Left Prefrontal Transcranial Magnetic Stimulation Therapy for Major Depressive Disorder - Arch Gen Psychiatry. 2010;67(5):507-516.

Kapcsolódó anyagok

Miért pont én maradtam életben? Akut stresszreakció kezelése közúti balesetet követően

Miért pont én maradtam életben? Akut stresszreakció kezelése közúti balesetet követően

Az egészségkárosító kockázatok ismerete az egészségügyi szakdolgozók körében

Nagyszámú laboratóriumi vérvizsgálati eredmény exploratív jellegű vizsgálata rangkorrelációval

Egy új, egyénre szabott, többlépcsős kognitív viselkedésterápiás súlycsökkentő program bemutatása

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A rezidensszövetség kitart felmondóleveles akciója mellett!

A rezidensszövetség szerint kész tények elé állították őket.

Tovább


Ismeretlen eredető lázas állapot (FUO) megítélése az alapellátásban

Az elhúzódó, hetekig-hónapokig tartó, lázas kórképek lassan fejlődnek ki és a diagnózis kiderítése, sokszor éppen ezért, nem könnyű. Nehezíti a kórisme megállapítását az is, hogy e betegségek döntő többségét nem mikrobák okozzák. Függetlenül attól, hogy a lázas megbetegedés akut, vagy elhúzódó minden beteg kivizsgálását szisztematikusan kell végezni, és az első gondolatnak mindig annak kell lenni, hogy szenved-e az egyén fertőzésben, avagy nem. Éppen ezért kívánatos volna a beteget, legalább is kezdetben, infektológussal konzultálni.

Tovább


Sokat költünk kedvenceinkre

Egyre nagyobb költségei vannak a felelős állattartásnak

Tovább


Útra kelni kutyával, macskával

Könnyebbé válhat az utazás háziállatokkal az Európai Unióban

Tovább


Mágneses terápia depressziós betegekben