Hírvilág

Az agysejtek egy petricsészében is tudják mennyi az idő

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

A Nature Neuroscience ideg- és agykutatási különszámában jelent meg egy új kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány, amely arról számolt be, hogy egy petricsészében életben tartott agysejtek esetében kialakítható volt az időérzék. A kísérletben patkányagyból nyert neuronok esetében sikerült azt elérni, hogy ezek az agysejtek mind-mind, különböző módon meghatározott időn keresztül bocsássanak ki magukból jeleket. Az időtartamok attól függően változtak, hogy a kutatók mire tanították az agysejteket. A kutatás arra a régi problémára keresi a választ, hogy vajon hogyan képes az agyunk az idő múlását megállapítani. A kutatók elektromos árammal stimulálták a tenyésztett agysejteket, és ezeket az apró elektrosokknak nevezhető ingereket megfelelő időn belül rendszeresen megismételték. A stimulációk gyakorisága 50 és 500 milliszekundum között változott. Kétórányi „betanítás” után a kutatók megvizsgálták, hogyan reagálnak az egyes neuronok egyetlen elektromos stimulusra. Azt tapasztalták, hogy az egyes agysejtek a korábban kapott elektromos jeleknek megfelelően reagáltak az impulzusra. Az 50 milliszekundumra trenírozott agysejtek éppen 50 milliszekundumon keresztül maradtak aktívak, míg az 500 milliszekundumosok pedig 500 milliszekundumon át. A kutatók úgy fogalmaztak, hogy ezek a neuronok az adott időintervallumra vonatkozóan, amelyre betanították őket, képesek voltak betartani a megfelelő időt, vagyis kialakult időérzékkel rendelkeztek. A tudósok még nem tudják, hogy az időérzék vajon egyetlen agyterület vezérlése alatt áll-e, vagy ez a funkció sokkal általánosabb és az agysejtek kezdettől fogva rendelkeznek ezzel a képességgel. Az új eredmények most éppen ez utóbbi feltételezést erősítik, hiszen az elkülönített neuronok esetében egyértelműen kimutatható volt, hogy rendelkeznek időérzékkel. Forrás: Medipress Kapcsolódó link: Nature Neuroscience

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma