Az agysejtek egy petricsészében is tudják mennyi az idő
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A Nature Neuroscience ideg- és agykutatási különszámában jelent meg egy új kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány, amely arról számolt be, hogy egy petricsészében életben tartott agysejtek esetében kialakítható volt az időérzék. A kísérletben patkányagyból nyert neuronok esetében sikerült azt elérni, hogy ezek az agysejtek mind-mind, különböző módon meghatározott időn keresztül bocsássanak ki magukból jeleket. Az időtartamok attól függően változtak, hogy a kutatók mire tanították az agysejteket. A kutatás arra a régi problémára keresi a választ, hogy vajon hogyan képes az agyunk az idő múlását megállapítani. A kutatók elektromos árammal stimulálták a tenyésztett agysejteket, és ezeket az apró elektrosokknak nevezhető ingereket megfelelő időn belül rendszeresen megismételték. A stimulációk gyakorisága 50 és 500 milliszekundum között változott. Kétórányi „betanítás” után a kutatók megvizsgálták, hogyan reagálnak az egyes neuronok egyetlen elektromos stimulusra. Azt tapasztalták, hogy az egyes agysejtek a korábban kapott elektromos jeleknek megfelelően reagáltak az impulzusra. Az 50 milliszekundumra trenírozott agysejtek éppen 50 milliszekundumon keresztül maradtak aktívak, míg az 500 milliszekundumosok pedig 500 milliszekundumon át. A kutatók úgy fogalmaztak, hogy ezek a neuronok az adott időintervallumra vonatkozóan, amelyre betanították őket, képesek voltak betartani a megfelelő időt, vagyis kialakult időérzékkel rendelkeztek. A tudósok még nem tudják, hogy az időérzék vajon egyetlen agyterület vezérlése alatt áll-e, vagy ez a funkció sokkal általánosabb és az agysejtek kezdettől fogva rendelkeznek ezzel a képességgel. Az új eredmények most éppen ez utóbbi feltételezést erősítik, hiszen az elkülönített neuronok esetében egyértelműen kimutatható volt, hogy rendelkeznek időérzékkel. Forrás: Medipress Kapcsolódó link: Nature Neuroscience
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás