hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2011;21(12)


Csontmetasztázis kezelésének értékelése


Csontmetasztázis kezelésének értékelése
Rubovszky Gábor
| |
 
A malignus tumorok gyakran adnak áttétet a csontokban. Az emlődaganatok, azon belül is a hormonérzékeny (ösztrogénreceptor- pozitív) tumorok áttéteinek leggyakoribb helye a csont. Ilyenkor előfordul, hogy nemcsak elsőként jelentkezik, de hosszabb ideig ez az egyedüli metasztatikus hely.

Kapcsolódó anyagok

Éhezés, stresszrezisztencia, tumoros megbetegedések

Mi eredményesebb, a tánc vagy a fitnessz?

A gazdaság ível, az egészségügy közben hanyatlik?

A háziorvosok kompetenciája túlmutat a receptek, beutalók felírásán

Hozzászólások:

1.,   Pikó Béla mondta   2012. Január 31., Kedd 19:01:25
Amennyiben a cikk nemcsak a fulvesztrant - tagadhatatlan - hatásosságának demonstrálására szolgál, hanem valóban a csontáttétek megítélésének kérdéseivel foglalkozik, érdemes felidézni a RECIST (Response Evaluation Criteria in Solid Tumours) csontáttéteke vonatkozó előírását:
"A csontáttétek mérése nem alkalmas a hagyományos röntgenfelvétel, a csont-szcintigram és a PET vizsgálat, ezekkel csak a léziók meglétének vagy hiányának igazolása elfogadható. A lytikus vagy kevert áttétek esetén a lágyrész-komponens mérete CT vagy MR segítségével határozható meg, ha egyébként megfelelnek a mérhető léziók feltételeinek; az osztoplasztikus elváltozások minden esetben nem-mérhetőnek tartandók."
Ebből következően a probléma ismert, és a mindennapos gyakorlatban kezelhető: Amennyiben új laesiók jelentkeznek, azok progressziónak tartandók, a mérhető komponens méretváltozása szabályozott, de a csontszerkezet eltéréseit valóban óvatosan kell kezelni. Klinikailag hangsúlyozni szükséges azt is, hogy egyes - nem onkológiával foglalkozó - kollégák tévhite ellenére a csontokban levő áttét oszteoplasztikussá válása, vagy a mésztartalom további fokozódása nem azonos a csontoknak az ép csontszerkezetnél "még stabilabbá és erősebbé" válásával, mivel a mészlerakódás által fokozott sugárelnyelő képességű csontáttétben a terhelésnek megfelelő csontgerendázat helyett "rigid" területet alakul ki, mely (bár a lytikus formánál ritkábban következik be patológiás fractura), messze nem teljes értékű csont,s így az életmódi tanácsok adása az orvos és betartása a beteg oldaláról továbbra is elengedhetetlen.
dr. Pikó Béla, Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Megyei Onkológiai Központ

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Az orvos társadalmi felelőssége

Az orvos társadalmi felelősségét már Hippokratész hangsúlyozta. Az orvos kötelességének tartotta, hogy biztosítsa mind a beteg, mind a jelenlévők (hozzátartozók), valamint minden külső ágens (társadalom, kormányzat) részvételét a beteg gyógyulásában.

Tovább


Antibiotikumterápia-választás közgazdász szemmel

Az antibiotikum-rezisztencia a különböző bakteriális fertőzések esetében egyre növekvő probléma a mindennapi gyakorlatban. A rezisztencia kialakulása összefügg az antibiotikumok gyakorlati alkalmazásával, mely jelentősen befolyásolja az antimikrobás terápia eredményességét.

Tovább


A legújabb DPP-4-gátló: a linagliptin

A linagliptin xantinbázis-alapú, nagy szelektivitású, erős dipeptidil-peptidáz-IV- (DPP-4-) gátló. A DPP-4-gátlás révén csökkenti az endogén inkretin hormonok lebomlását, így glükózdependens módon növeli a hasnyálmirigyszigetek inzulinelválasztását, és csökkenti a glükagon szekrécióját.

Tovább


Tényleg megmentik őket

A LAM 2011. novemberi számának Töprengő rovatában Tényleg megmentik őket? címmel cikket írt Vitrai József és Bakacs Márta. Alapvetően epidemiológiai gondolkodásuk által indíttatva, a nemzetközi tudományos életben szokásosan használt statisztikai adatbázisok alapján, helyenként bombasztikus megfogalmazást is maguknak megengedve („meg-megújuló dicshimnuszokat” emlegetve) eltöprengtek azon, hogy miként lehet az, hogy noha az akut myocardialis infarctusok száma 1990-2009 között felére csökkent, az epidemiológiai adatok (KSH) mégis azt mutatják, hogy „ma többen halnak meg ischaemiás szívbetegségben, mint 20 évvel ezelőtt”.

Tovább


Csontmetasztázis kezelésének értékelése