hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2011;21(12)


Antibiotikumterápia-választás közgazdász szemmel


Antibiotikumterápia-választás közgazdász szemmel
Kis Zoltán
| |
 
CÉLKITŰZÉS - Az antibiotikum-rezisztencia a különböző bakteriális fertőzések esetében egyre növekvő probléma a mindennapi gyakorlatban. A rezisztencia kialakulása összefügg az antibiotikumok gyakorlati alkalmazásával, mely jelentősen befolyásolja az antimikrobás terápia eredményességét. A nem megfelelően megválasztott kezelés növelheti az ellátás költségeit a csökkent hatásosság és az esetlegesen fellépő nemkívánatos események, mellékhatások által. A hosszabb kezelési idő, a kórházi diagnosztikai és terápiás erőforrások (beleértve minden felmerülő gyógyszerköltséget) nagyobb mértékű felhasználása hozzájárul az ellátás költségeinek növekedéséhez. Felmérésünk célja annak kimutatása volt, hogy adott betegségcsoportokon belül milyen különbségek alakulnak ki a kórházi kezelés alatt felmerülő költségek között, a terápiás célból választott antibiotikum-terápia eredményességének függvényében. MÓDSZEREK - Az elemzésben akut hasi eseményeket vizsgáltunk mint az egyik legjellemzőbb sebészeti kórképet. Hat hónap alatt kezelt 59 kórházi fekvőbeteg-epizód értékelését végeztük el, aggregált kórházi adatok felhasználásával. Az első antibiotikum- választás alapján összehasonlítottuk az antibiotikus terápiák és a kórházi tartózkodás átlagos hosszát, a felmerülő komplikációk előfordulását és mindezek költségeit. EREDMÉNYEK - Elemzésünk rendelkezésre álló részeredményei azt mutatják, hogy már rövid távon jelentős különbség lehet a nem megfelelő antibiotikum-választás következtében a kórházi ellátás hosszára és az ellátás összköltségeire vonatkozóan, ugyanis az ellátás teljes költségét nemcsak az antibiotikum-terápia napi költsége, hanem annak eredményessége is jelentősen befolyásolja. Hosszabb távon pedig az esetlegesen kialakuló rezisztenciák miatt is fontos a megfontolt terápiaválasztás, amihez szükséges az intézményi infekciókontroll- tevékenység, protokollok előírása és betartatása. Ezekhez pedig támaszt kell, hogy adjanak a költségeket és eredményeket egyaránt vizsgáló költséghatékonysági számítások is.

Kulcsszavak

antibiotikum, antibiotikum-rezisztencia, bakteriális fertőzés, kórházi kezelés, költséghatékonyság

Kapcsolódó anyagok

Antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok okozta kórházi fertőzések - nemzetközi és hazai trendek

Az antibiotikum-rezisztencia jelensége és következményei a családorvosi gyakorlatban

Az invazív meningococcusfertőzés megelőzése, felismerése és első, területi ellátása

Az invazív meningococcusfertőzés megelőzése, felismerése és első, területi ellátása

Nosocomialis infekció : ha nem tudunk róla, akkor nincs is?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

Extra tartalom:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Karácsony az orvostudományban

A karácsony, Jézus Krisztus születésének emléknapja, a kereszténység legnagyobb ünnepe. Szerte a világon munkaszüneti nap, aki csak teheti, családja körében tölti az ünnepet. Az élet azonban nem áll meg ünnepelni, bizonyos hivatások, foglalkozások körében e nap is „munkanap”.

Tovább


Az orvos társadalmi felelőssége

Az orvos társadalmi felelősségét már Hippokratész hangsúlyozta. Az orvos kötelességének tartotta, hogy biztosítsa mind a beteg, mind a jelenlévők (hozzátartozók), valamint minden külső ágens (társadalom, kormányzat) részvételét a beteg gyógyulásában.

Tovább


Genomika, a biológiai komplexitás tudománya

Húsz év egy tudomány történetében a legtöbb esetben jelentős periódus. Ez még egyes társadalomtudományok (szociológia, pszichológia) tekintetében is igaz, de nagyon meghatározó olyan tudomány esetében, mint a genetika.

Tovább


Tényleg megmentik őket

A LAM 2011. novemberi számának Töprengő rovatában Tényleg megmentik őket? címmel cikket írt Vitrai József és Bakacs Márta. Alapvetően epidemiológiai gondolkodásuk által indíttatva, a nemzetközi tudományos életben szokásosan használt statisztikai adatbázisok alapján, helyenként bombasztikus megfogalmazást is maguknak megengedve („meg-megújuló dicshimnuszokat” emlegetve) eltöprengtek azon, hogy miként lehet az, hogy noha az akut myocardialis infarctusok száma 1990-2009 között felére csökkent, az epidemiológiai adatok (KSH) mégis azt mutatják, hogy „ma többen halnak meg ischaemiás szívbetegségben, mint 20 évvel ezelőtt”.

Tovább


Antibiotikumterápia-választás közgazdász szemmel