hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2017;27(08-09)


Előzetes rendelkezés


Előzetes rendelkezés
Kőmüves Sándor
| |
 
A tanulmány első lépésben definiálja az előzetes rendelkezés intézményét, elhelyezi azt az előzetes kezeléstervezés kontextusában, ismerteti az előzetes kezeléstervezés előnyeit. Ezt követően bemutatja az előzetes rendelkezés két formáját, ebben a keretrendszerben értelmezi a magyar egészségügyi törvény ide vonatkozó passzusait. Harmadik lépésben meghatározza a döntéshozó képességet, ismerteti annak sztenderdjeit, ismerteti a helyettes döntéshozó szerepét. Negyedik lépésként az élő végrendelettel eddig felgyűlt tapasztalatok bemutatására kerül sor, felvázolva az intézmény jövőjével kapcsolatos két lehetséges alternatívát: az intézmény élő végrendelet részének az egészségügyi ellátásból történő kivezetését, vagy az intézmény további, ám alapos revíziót követő alkalmazását. MÓDSZER - Szisztematikus irodalomkeresést követő elemző ismertetés. EREDMÉNYEK - Az előzetes rendelkezés intézményének bevezetése óta jelentős tapasztalat gyűlt fel az intézmény műkö­déséről. A tapasztalatok fényében az intézmény jövőjével kapcsolatosan két markán­sabb attitűd jelent meg: az egyik az intézmény élő végrendelet részének az ellátásból történő kivezetése, a másik az intézmény javított változatának az alkalmazása mellett foglal állást. KÖVETKEZTETÉS - Az előzetes rendelkezésekkel szerzett eddigi amerikai és hazai tapasztalatok az előzetes rendelkezés intézményének átgondolására késztetnek.

Kulcsszavak

előzetes rendelkezés, előzetes kezeléstervezés, helyettes rendelkezés, instruktív rendelkezés/élő végrendelet, döntéshozó képesség, helyettes döntéshozás, életfenntartó kezelésekre vonatkozó orvosi utasítás (POLST), egészségügyi törvény, önrendelkezéshez való jog, ellátás visszautasításához való jog

Kapcsolódó anyagok

Előzetes rendelkezés

Hogyan javíthatnánk az idült vesebetegek ellátásán?

Törvények egyengethetik az e-egészségügy fejlesztését Németországban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Indolens betegségben csökkent compliance-ű betegnél is hatásos kezelés fulvesztranttal

Az onkológiai betegek kezelésének rob­ba­násszerű fejlődése mellett is jelen van az a beteg, aki saját kezelésében sem mindig partner.

Tovább


Nagy elmék, nagy ötletek A magyar orvosi innovációk története

„Ahhoz, hogy az ember valami egész újat meglásson, egész másképp kell gondolkodni. És ha az ember másképp gondolkodik, azt mondják, hogy bolond.” Szent-Györgyi Albert gondolatával fogadja a látogatót az „Alkotó elmék, gyógyító orvosok. Innovatív medicina” című kiállítás a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban. Dr. Szabó Katalin főmuzeológussal, a kiállítás kurátorával beszélgettünk innovációról és a magyar orvostörténet nagy felfedezéseiről.

Tovább


Romics László-díj - hogy a fiatalok lendületet kapjanak Interjú Karádi István professzorral

Romics László a magyar orvostudomány egyik meghatározó személyisége, kutató, tudományos és orvosi munkája mellett szellemisége, embersége tette azzá. Fia és testvérei ezt az értéket szerették volna továbbvinni, hogy a fiatalok, a jelen és jövő orvosai-kutatói érezzék most is a professzor, tanár úr támogatását. Mert ő nemcsak a szakmai tudását, orvosi hitvallását adta át, de minden eszközével segítette, támogatta tanítványait, kollégáit, tanította a klinikum és a kutatás összekapcsolását. Tanítványa, dr. Karádi István professzor, a Romics Alapítvány kuratóriumi elnöke mesélt a díjról és emlékezett szeretett tanárára.

Tovább


Szerelem, vagy bosszúvágy, vagy megbocsátás - áradó dallamok, virtuóz megszólaltatás Bellini utolsó operájának koncertszerű előadása Budapesten és Pécsett

Vannak színpadi művek, amelyek hosszabb-rövidebb időre eltűnnek az idő süllyesztőjében. Vagy azért, mert témájuk aktualitását veszti, netán a szerző, vagy a középpontba állított esemény válik ilyen-olyan okból nemkívánatossá, esetleg a cselekmény újabb feldolgozásának sikere ítéli feledésre a korábbi próbálkozásokat. Operák esetében további nyomós okként szolgálhat, ha az énekszólamok megszólaltatása okoz különös nehézségeket. Ez utóbbiak sorába tartozik az olasz bel canto operairodalom fájdalmasan rövid életű szerzője, Vincenzo Bellini (1801-1835) utolsó operája, A puritánok is.

Tovább