VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2012;22(08-09)


Stresszterhelési tünetek és egészségkárosító magatartás orvostudományi egyetemi hallgatók körében


Stresszterhelési tünetek és egészségkárosító magatartás orvostudományi egyetemi hallgatók körében
Sima Ágnes, Kovács Eszter, Cseh Károly, Balázs Péter
| |
 
BEVEZETÉS - Célkitűzésünk volt az orvosegyetemi hallgatók stresszterhelésének és egészségkárosító magatartásának vizsgálata. MINTA ÉS MÓDSZER - A felmérésben 473 negyedéves hallgató vett részt, karok szerint 73,4% általános orvostudományi, 10,1% a fogorvos-tudományi és 16,5% a gyógyszerész-tudományi. A stresszterhelést az Anderson-féle validált kérdőívvel mértük, az érzelmi, fizikai és a munkastressz vonatkozásában. A pontrendszer alapján a magas stresszterhelést jelzőket soroltuk a rizikócsoportokba. A kockázati tényezőnek a dohányzást, az alkoholfogyasztást, drogok kipróbálását/fogyasztását és a pszichoaktív gyógyszerhasználatot tekintettük. EREDMÉNYEK - Lelki panaszokkal rizikócsoportba került a hallgatók 15,2%-a, testi panaszokkal 7,8%-a, munkastressz pedig 26,0%-ban jelentkezett. Az egészségkárosító magatartást vizsgálva a teljes mintában: 12,1% dohányzik, 36,2% fogyaszt alkoholt, 9,1% használ rendszeresen pszichoaktív gyógyszereket és 30,9% próbált ki drogokat. A három rizikócsoport és a gyógyszerhasználat között találtunk szignifikáns (p<0,001) kapcsolatot. KÖVETKEZTETÉS - A hallgatók körében igen alacsony a dohányosok aránya, viszont minden harmadik hallgató rendszeresen fogyaszt alkoholt és fogyaszt vagy kipróbált valamilyen kábítószert, de ez a jelenség nincs szignifikáns kapcsolatban a stresszterheléssel. Mindenképpen figyelmeztető jelnek kell tekintenünk, hogy a hallgatók elsősorban a gyógyszereket használják a stresszterhelésből keletkező problémáik kezelésére.

Kulcsszavak

stresszterhelés, Anderson-skála, egészségkárosító magatartás

Kapcsolódó anyagok

Stresszterhelési tünetek és egészségkárosító magatartás orvostudományi egyetemi hallgatók körében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Aki elsőrendű Gershwin volt - Egy zeneszerző élete

Gershwin szülei 1891-ben a cári Oroszországból, Szentpétervárról emigráltak az Amerikai Egyesült Államokba. A család eredeti neve Gershowitz volt, és akkoriban a pogromok elől tömegesen emigráltak külföldre az orosz zsidók (ahogy ezt például Bernsteinék is tették)

Tovább


Hypertonia időskorban - diagnosztikai-terápiás irányelvek és hátterük kritikai áttekintése

Az idős és igen idős hypertoniások túlnyomó többségében a kóros mértékű vérnyomás csökkentése bizonyítottan a célszervek stratégiai védelmét jelenti. Nyolcvanévesnél fiatalabbak esetében a kezelendő vérnyomás és az elérendő terápiás vérnyomásszint mértéke hasonló a fiatalabb korosztályokéhoz...

Tovább


Az orvoslás gyakorlatának megújítása - szemlélet és aprómunkák

A magyar egészségügy jelentős átalakulásra szorul már régóta és ez a folyamat, ha szünetekkel és döccenőkkel is, de erőteljesen folyik. Meggyőződésem azonban, hogy nemcsak a szervezési kérdések fontosak ebben a vonatkozásban, hanem a szemléleti kérdések, az erkölcsi normák és nem utolsósorban számos, az orvoslás gyakorlatán belüli kérdés, ami leginkább az orvos-beteg, illetőleg orvos-orvos kapcsolatok minőségére vonatkozik.

Tovább


Filozófiai praxis az egészségügyben

A filozófia iránt újabban megélénkült érdeklődés jórészt azoknak az erőfeszítéseknek az eredménye, amelyek megpróbálják azt újra fontossá tenni az emberek szélesebb körei számára.

Tovább


Stresszterhelési tünetek és egészségkárosító magatartás orvostudományi egyetemi hallgatók körében