hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2008;18(4)


Őssejtkezelés akut myocardialis infarctust követően


Őssejtkezelés akut myocardialis infarctust követően
Nyolczas Noémi, Gyöngyösi Mariann
| |
 
Az infarktus egyre korszerűbb kezelési lehetőségei ellenére igen komoly problémát jelent a myocardialis infarctust követően kialakuló bal kamrai remodellizáció és krónikus szívelégtelenség. Az ezeknek a megakadályozására rendelkezésünkre álló terápiás eszközök meglehetősen korlátozottak. A myocardium regenerálása őssejtkezeléssel ígéretes kezelési alternatívának tűnik. S bár az eredmények megerősítésére még feltétlenül szükség van nagy, randomizált, multicentrikus, kontrollált vizsgálatokra, számos állatkísérlet és kis esetszámú humán vizsgálat azt mutatta, hogy az akut myocardialis infarctust követő őssejtkezelés biztonságosan alkalmazható, képes csökkenteni az infarktus nagyságát, javíthatja a balkamrafunkciót és a myocardium perfúzióját. Az összefoglalóban áttekintést kívánunk nyújtani az őssejtkezelés során alkalmazható sejttípusokról, a kezelési lehetőségekről és a rendelkezésünkre álló klinikai vizsgálatok eredményeiről.

Kulcsszavak

őssejtkezelés, akut myocardialis infarctus

Kapcsolódó anyagok

Őssejtkezelés akut myocardialis infarctust követően

Az akut coronariaszindrómák ellátásának minőségfelmérése

Az akut szívizominfarktus klinikai jellemzőinek összefüggése a szívizom-perfúzió angiográfiás paramétereivel

Autoimmun betegségek kezelése autológ haemopoeticus őssejtekkel

Őssejtkezelés akut myocardialis infarctust követően

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Egy nélkülözhetetlen szakkönyv Jermendy György (szerkesztő): Hypertonia diabetológus

A Magyar Hypertonia Társaság 2005- ben végzett felmérése szerint hazánkban a magas vérnyomásos betegeknek mindössze 40%-ánál sikerül kezeléssel elérni az ajánlásokban szereplő 140/90 Hgmm-es célértéket. E betegcsoporton belül a diabeteses betegek helyzete még rosszabb; mindössze 7%-uknál lehetett elérni az esetükben alacsonyabb, ≤130/80 Hgmm-es célértéket.

Tovább


Hitek és tévhitek az akut stroke ellátásában

Hazánkban a stroke, a cardiovascularis és a daganatos megbetegedés után a harmadik vezető halálok. A legújabb Gyógyinfok-adatok szerint 2004-ben 42 000 beteget vettek fel kórházi osztályra stroke diagnózissal, míg az újonnan hospitalizált szívinfarktusos betegek száma ötéves átlagban (2000–2004) ennél kevesebb, „csak” 16 000 volt.

Tovább


Hereditaer angioneuroticus oedema

A hereditaer angioneuroticus oedema autoszomális domináns öröklődésű. A közvetlen hozzátartozóknál az esetek körülbelül 85%-ában kimutatható, és a C1-INH gén mutációját hordozó betegek 98%-a tünetekkel is küzd.

Tovább