hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2018;28(06-07)


Depresszió, szorongás és öngyilkos magatartás. Felismerés és ellátás


Depresszió, szorongás és öngyilkos magatartás. Felismerés és ellátás
Rihmer Zoltán, Blazsek Péter, Hargittay Csenge, Kalabay László, Torzsa Péter
| |
 
A depressziós és szorongásos betegségek gyakoriságuk és visszatérő jellegük miatt komoly problémát jelentenek mind a pszichiátriai, mind a háziorvosi praxisban. Gyakori komplikációikkal együtt (öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet, másodlagos alkoholizmus/drogbetegség, fokozott car-diovascularis és cerebrovascularis morbiditás és mortalitás, munkahely elvesztése, szociális izoláció stb.) jelentős egyéni, családi és össztársadalmi terhet jelentenek. Közle­ményünkben áttekintjük a depressziós és szorongásos betegségekben esetlegesen észlelhető, klinikailag feltárható ön-gyilkossági rizikó- és protektív faktorokat, valamint a suicidalis betegek felismerésének és ellátásának főbb szempontjait. A rendelkezésre álló gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiák segítségével a depressziós és szorongásos betegségek döntő többsége sikeresen kezelhető és a velük kapcsolatos öngyilkos magatartás az esetek döntő többségében megelőzhető. Ebben - és elsősorban az öngyilkossági rizikó felismerésében - a pszichiátereken kívül jelentős szerep jut a háziorvosoknak is.

Kulcsszavak

depresszió, szorongás, öngyilkos magatartás, felismerés, háziorvos

Kapcsolódó anyagok

A depresszió és a cardiovascularis betegségek epidemiológiája, komorbiditása, etiológiája

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szexuális problémák a krónikus veseelégtelen betegek körében

Migrén a háziorvosi praxisban

A dementia korai felismerése a családorvosi gyakorlatban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Vízió vagy realitás? Hepatitis C-vírus-mentessé válhat-e Magyarország 2030-ra?

A WHO adatai alapján jelenleg a világon 71 millió, az Európai Unióban 3 millió a hepatitis C-vírussal fertőzött egyén. Jelentős részüknél még nem diagnosztizálták a betegséget és csak 6-7%-uk részesült antivirális kezelésben. Magyarországon az aktív vírusfertőzöttek becsült száma 50 000 körüli, a felismert betegszám 20 000, tehát 30 000 beteg van, aki még nem került az egészségügyi ellátás látóterébe.

Tovább


Az idiopathiás pulmonaris fibrosis (IPF) korszerű diagnosztikája. 2. rész

Az idiopathiás pulmonalis fibrosis isme­retlen eredetű progresszív, fibrotizáló interstitialis tüdőbetegség. A súlyos lefolyású megbetegedés prognózisa a tüdőrákéhoz hasonló, a betegek ötéves túlélése 20% körüli. A betegség általában idősebbekben fordul elő és az elmúlt évtizedekben emelkedő a prevalenciája.

Tovább


A fürdőszoba rejtélye, avagy a legfestőibb festő kitárulkozása

Pierre Bonnard francia festő egyik legmegragadóbb képe, a „Nagy sárga akt” (1931) középpontjában egy meztelen nő áll, háttal a nézőnek, szemben valószínűleg egy tükörrel. Hogy éppen fürdeni készül vagy a fürdő után törülközik, nem állapítható meg teljes bizonyossággal. Ami egészen biztosan jól látható a képen, a nő meztelensége, a háttérfal sárga színe, amely a nő testét is sárga színnel itatja át.

Tovább


A nagy cardiovascularis kockázatú betegek gyógyszerelésének szempontjai a 2018. évi ESH/ESC Hypertonia Irányelvek alapján

2018 augusztusában egy időben jelenik meg az Európai Hypertonia Társaság és az Európai Kardiológus Társaság közös irányelve a hypertoniás betegek diagnosztikájáról, kivizsgálásáról, kezeléséről és gondozásáról a Journal Hypertensionben és a European Heart Journalben.

Tovább