VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2005;15(1klsz)


A nem szteroid gyulladáscsökkentők és alkalmazásuk újabb lehetőségei


A nem szteroid gyulladáscsökkentők és alkalmazásuk újabb lehetőségei
Műzes Györgyi
| | |
 
Újabb kutatások szerint a ciklooxigenáz- (COX-) enzimek által mediált, a prosztaglandinok szintéziséért felelős reakcióút oki szerepet játszhat a humán daganatok kialakulásában és progressziójában. A COX-2 számos premalignus és malignus elváltozásban túlexpresszálódik. A feltételezett procarcinogen hatásért - mint például a sejtproliferáció fokozódása, az apoptózis gátlása, a tumor neoangiogenesise és megnövekedett invazív készsége, a gazdaszervezetre gyakorolt immunszuppresszív hatás és a megváltozott xenobiotikum- metabolizmus - a képződő prosztanoidok, főleg a prosztaglandin E2, tehetők felelőssé. Epidemiológiai, állatkísérletes és humán vizsgálatok egyaránt igazolták a COX-1- és COX-2- gátlók (például az acetilszalicilsav és egyéb, nem szteroid gyulladácsökkentők), valamint a szelektív COX-2-gátlók (például a coxibok) előnyös, tumorellenes hatását. A lényegesen kedvezőbb mellékhatásprofilt figyelembe véve, a szelektív COX-2-gátlók hosszú távú adása alkalmassá teheti e szereket a carcinomás elfajulás megelőzésére és kezelésére egyaránt. Más vizsgálatok szerint a COX-2 a központi idegrendszer gyulladásos folyamataiban, például az Alzheimer- kórban is túltermelődik, így az enzim gátlása az Alzheimer-kór megelőzésében és kezelésében is lehetséges terápiás módozatot jelenthet.

Kulcsszavak

ciklooxigenáz-enzim, carcinogenesis, Alzheimer-kór, nem szteroid gyulladáscsökkentők, szelektív COX-2-gátlók

Kapcsolódó anyagok

Dementiák farmakoterápiája

Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

A β-amiloid és a mitochondrialis diszfunkció szerepe az Alzheimer-kór patogenezisében

Az emésztőrendszer védelme cardiovascularis betegségekben

Alzheimer-kór és arrhythmia: ok, okozat, szövődmény

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A gasztroenterológiai szakképzés változása az európai uniós csatlakozás nyomán

A gasztroenterológiai szakképzésnek az európai uniós képzési követelményekhez való igazítását a Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium mintegy tíz évvel a csatlakozás elõtt gyakorlatilag már megvalósította. A harmonizáció alapját a European Union of Medical Specialists (EUMS) European Board of Gastroenterology ajánlása képezte. A Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium a gasztroenterológiai szakképzést ráépített szakképzési formában dolgozta ki. A ráépített szakképesítést három alapszakvizsga - belgyógyászat, sebészet, gyermekgyógyászat - esetében tette lehetõvé.

Tovább


Az esomeprazol gastrointestinalis protektív hatása Összehasonlító vizsgálatok a külföldi irodalomban

Az esomeprazol csillapítja a nem szteroid gyulladáscsökkentõk szedése következtében kialakuló felsõ gastrointestinalis tüneteket a folyamatos kezelés alatt álló betegek esetében

Tovább


A nem szteroid gyulladáscsökkentő kezelés felső tápcsatornai mellékhatásainak gyógyszeres megelőzése

A rheumatoid arthritises és az osteoarthritises betegek kezelésében igen hatékonyak a nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek: a fájdalom és a gyulladás csökkentése révén jelentősen javul a betegek életminősége. A nem szteroid gyulladáscsökkentők tartós szedése esetén azonban jelentős a tápcsatornai szövődmények kockázata, s ennek komoly egészségügyi és gazdasági következményei vannak.

Tovább


A kis dózisú acetilszalicilsav-terápia gastrointestinalis veszélyei

Az acetilszalicilsav a szintetizálása óta eltelt több mint 100 év alatt az egyik legsikeresebb gyógyszernek bizonyult. A kis dózisú, tartós acetilszalicilsav- terápia csökkenti a myocardialis infarctus kockázatát, a stroke gyakoriságát, valamint az artériás érbetegségek és emboliás betegségek által okozott halálozást is.

Tovább