VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2008;18(8-9)


A lipidanyagcsere-zavar felismerésének és kezelésének szerepe a cerebrovascularis betegségek másodlagos megelőzésében


A lipidanyagcsere-zavar felismerésének és kezelésének szerepe a cerebrovascularis betegségek másodlagos megelőzésében
Folyovich András, Horváth Eszter
| |
 
Az agyi érbetegségek világszerte nagy gyakorisága, ezen belül Magyarország kedvezőtlen morbiditási helyzete közismert. Az agy élettani tulajdonságai miatt a stroke megelőzése kiemelkedő jelentőségű. Az eredményes prevenció a gyakori és magas költségigényű késői szövődmények csökkenésében is tükröződik. Az agyi, a coronaria- és a perifériás érbetegségek együttes előfordulása miatt az általános vascularis prevencióra kell törekedni még akkor is, ha a különböző érbetegségek tünetei eltérő súllyal jelentkeznek az adott személyen. Magyar adatok is mutatják a cerebrovascularis betegségek ismétlődésének nagy kockázatát, ezért egyértelmű a másodlagos prevenció jelentősége. Sok beteget vizsgáló nemzetközi tanulmányok bizonyították a vérzsírelváltozások eredményes kezelésének hatékony stroke-megelőző hatását és a készítmények pleiotrop hatása révén további előnyöket is. Az utóbbi évek konszenzuskonferenciái egyértelmű és egyre szigorúbb célértékeket határoztak meg a vérzsírszintcsökkentésre, amelyben a legelterjedtebb statinkezelés mellett a „kettős gátlás”, az epesavkötő gyanták, a fibrátok és a nikotinsav- származékok kapnak szerepet. A vascularis prevencióban kiemelkedő a neurológiai és stroke-osztályok, szakrendelések jelentősége.

Kulcsszavak

hyperlipidaemia, érbetegség, stroke, másodlagos prevenció

Kapcsolódó anyagok

Pitvarfibrilláló betegek katéterablatiós vagy antiarrhythmiás gyógyszeres kezelésének hatása a halálozásra, vérzésre, a stroke és hirtelen szívhalál gyakoriságára: CABANA randomizált vizsgálat P

Az időskor és az alsó végtagi verőérszűkület közötti kapcsolat

Az akut vascularis képalkotás és a neuro­intervenció igénybevétele akut ischaemiás stroke betegeknél Magyarországon

Az ischaemiás stroke kockázati tényezői és a stroke jellemző altípusai krónikus vesebetegeknél

A perifériás érbetegség gyógyszeres kezelése

Hozzászólások:

Nincs jogosultsága ehhez a cikkhez hozzászólni.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Nem kódoló genom és mikro-RNS-ek: új fejezet a genetika történetében

A DNS jelentőségének megismerését követően évtizedekig a DNS fehérjét kódoló szakaszainak mind részletesebb feltárása állt a kutatások középpontjában, miközben a genom jelentős részét, több mint 98%-át kitevő, nem kódoló DNS-szekvenciákat evolúciós maradványnak, vagyis feleslegesnek tartották (junk DNA: hulladék-DNS). Napjainkban azonban a rövid láncú, fehérjét nem kódoló RNS-ek népes családjai, mint az siRNS, a mikro-RNS, a rasiRNS és piRNS, forradalmasítják a génszabályozásról alkotott ismereteinket.

Tovább


Magyarország, 2008: skorbut? Esetleírás képekben

Az emberi szervezet C-vitamin-tartalma 20 mg/ttkg. Átlagos 70 kg-os testsúllyal számolva ez 1400 mg C-vitamint jelent, ennek 2-3%-át veszítjük el naponta. A per os bevitt C-vitamin 85%-a szívódik fel, így a kívánatos napi mennyiség 60-80 mg, ezt a normális vegyes étrend megfelelően biztosítja. Hiánytünetek csak körülbelül 300 mg C-vitamin-tartalom alatt jelentkeznek, ami azt jelenti, hogy a jellemző klinikai kép csak hónapokig tartó teljes C-vitamin-mentes étrendet követően alakul ki. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a dohányosok és a rendszeresen alkoholt fogyasztók a napi ajánlott C-vitamin-bevitel öt-tízszeresét is igényelhetik.

Tovább


A funkcionális dyspepsia kezelése A Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium protokolljavaslata

A protokoll az alapellátás, a járó- és fekvőbetegszakellátás területén egyaránt alkalmazható. A protokollban meghatározott tünetorientált diagnosztika és a járóbeteg-szakellátásban végzett alapvizsgálatok elvégzését követően a betegek döntő többsége az alapellátásban kezelhető. Tekintettel arra, hogy a dyspepsia tünetcsoport hátterében organikus betegségek vagy pszichiátriai komorbiditás is szerepelhetnek, ezek gyanúja esetén részletes gasztroenterológiai vagy pszichiátriai kivizsgálás szükséges az illetékes járó- vagy fekvőbeteg- szakellátás keretében.

Tovább


A tiotropium hatása a dohányzó és nemdohányzó COPD-s betegek légzésfunkciójára

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (chronic obstructive pulmonary disease, COPD) jelenleg a negyedik-ötödik vezető halálok az ipari világban és 2020-ra a harmadik halálokká válhat. A betegség több évtizeden át kínzó panaszokat okoz, költséges fenntartó kezelést igényel, végül légzési, keringési szövődmények okozzák a beteg halálát.

Tovább