hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2014;24(03)


A hepatitis C-vírus szerepe a non-Hodgkin lymphomák kialakulásában


A hepatitis C-vírus szerepe a non-Hodgkin lymphomák kialakulásában
Sulyok Mihály, Makara Mihály, Újhelyi Eszter, Vályi-Nagy István
| |
 
A krónikus hepatitis C-vírus-fertőzés és egyes B-sejtes non-Hodgkin lymphomák közötti kapcsolatot egyre több bizonyíték támasztja alá. Az asszociált lymphomák gyakran kevert, 2-es típusú cryoglobulinaemia talaján alakulnak ki. Összefoglalásunkban áttekintjük a legfontosabb epidemiológiai adatokat és a HCV-asszociált lymphomagenesis lehetséges molekuláris mechanizmusainak modelljét. A vírus di rekt onkogén hatását egyelőre nem sikerült igazolni, azonban a replikáció által fenntartott krónikus antigénexpozíció és a vírus B-sejtek iránt mutatott tropizmusa mind szerepet játszhat a lymphomakép ződésben. Fontos hangsúlyozni, hogy a hepatitis Cvírus eliminálásával a folyamat cryoglobulinaemia és alacsony malignitás (általában marginális zóna lymphomák) esetén gyakran megszüntethető. Ezekben az esetekben a vírusellenes kezelés hasz nos alternatívája lehet a hagyományos immunkemoterápiának. A hepatológusok és hematológusok együttműködése tehát új fejezetet nyithat ezeknek a kórképeknek a gyógyításában. Továbbra sem eldöntött, hogy az interferonalapú rövidebb kezelé sek, illetve az interferonmentes terápiák is hatékonynak bizonyulnak-e majd az asszociált lymphomák kezelésében.

Kulcsszavak

hepatitis C, lymphoma, interferon, cryoglobulinaemia, B-lymphocyta

Kapcsolódó anyagok

Vízió vagy realitás? Hepatitis C-vírus-mentessé válhat-e Magyarország 2030-ra?

A pegilált interferon-β-1a helye a sclerosis multiplex kezelésében

Diffúz nagy B-sejtes lymphoma: úton a személyre szabott terápia felé

Fulvesztranttal szerzett tapasztalataink egy súlyosan komorbid emlőrákos betegünknél

Újdonságok a hodgkin-lymphoma ellátásában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A harkovi egyetem szemészprofesszora

A 19. század elején Oroszországban dolgozó magyar származású medikusok közül különös figyelmet érdemel az 1772. április 6-án, a Hont megyei Korponán (ma Krupina) evangélikus családban született Koritáry György (1772-1810) pályafutása, aki 1806 és 1810 között a harkovi egyetem orvosi karának professzora volt.

Tovább


A szájüregi laphámrák és praeblastomatosisai: a papillomavírus-fertőzés szerepe és a korai diagnózis lehetőségei

A szájüregi carcinoma nagy incidenciája Magyarországon elsősorban a dohányzási és alkoholfogyasztási szokásokkal hozható összefüggésbe. A közelmúltban fény derült arra, hogy a humánpapillomavírus-fertőzés is közrejátszhat a szájüregi rák kialakulásában.

Tovább


„Legjobban a műtéttel kapcsolatos különleges, megoldhatatlannak tűnő problémák érdekelnek” - Beszélgetés dr. Vogt Gáborral

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Honvédkórház Szemészeti Osztályának osztályvezető főorvosaként dr. Vogt Gábor számos korszerű műtéti és diagnosztikai eljárást fejlesztett és vezetett be. Kutatásai első ízben bizonyították a magas láznak az izolált veleszületett szürkehályog kóreredetében játszott szerepét, amivel lehetőség nyílt a gyermekkori vaksághoz vezető egyik szemfejlődési rendellenesség megelőzésére.

Tovább


A méhnyakrákkal kapcsolatos ismeretek és szűrővizsgálaton való részvételi mutatók vizsgálata

A vizsgálat célja a 9-14 éves leánygyermeket nevelő nők méhnyak - rákkal és méhnyakrákszűréssel kapcsolatos ismereteinek feltárása, valamint a szűréssel kapcsolatos attitűdök, a szűrésen való megjelenés vagy távolmaradás motivációinak megismerése volt.

Tovább


A hepatitis C-vírus szerepe a non-Hodgkin lymphomák kialakulásában