hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2014;24(04)


A gyógyító környezet: A pszichiátriai intézménykertek fejlesztésének tájépítészeti vonatkozásai


A gyógyító környezet: A pszichiátriai intézménykertek fejlesztésének tájépítészeti vonatkozásai
Veisz Adrienn, Illyés Zsuzsa
| |
 
Kutatások szerint az embert körülvevő környezet jelentős hatással van az egyén közérzetére, jólétérzetére és befolyásolhatja egészségi állapotát. A tágas, jól fenntartott, egészséges növényzettel dúsan borított területnek már a látványa is erősítheti az emberi szervezetet, így a betegek számára is előnyös lehet a gyógyulás elősegítése szempontjából. Tanulmányunk célja egyfelől, hogy a gyógyító kertekkel és terápiás kertekkel kapcsolatos nemzetközi irodalmakat, külföldi tapasztalatokat összegyűjt - sük. A másik célunk pedig, hogy bemutassuk az elméleti alapok megvalósíthatóságának lehetőségeit egy választott intézménykert részletes vizsgálatával, értékelésével és koncepciótervének elkészítésével. A pszichiátriai otthonkert tervezésében általánosan használható tervezési irányelveket is megfogalmaztunk. A kutatással az Európai Unió egyik fontos célkitűzéséhez, az esélyegyenlőség megteremtéséhez kívántunk hozzájárulni.

Kulcsszavak

tájépítészet, kertészeti terápia, gyógykert, terápiás kert, pszichiátriai intézménykert

Kapcsolódó anyagok

A gyógyító környezet: A pszichiátriai intézménykertek fejlesztésének tájépítészeti vonatkozásai - kiegészítő képek

A gyógyító környezet: A pszichiátriai intézménykertek fejlesztésének tájépítészeti vonatkozásai

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Egészség, boldogság és jóllét összefüggései a modern társadalomban

Fellini 8 és 1/2 című filmjében a főhős, Guido elmegy a bíboroshoz, és így szól: „Eminenciás uram, én nem vagyok boldog.” Mire a bíboros a következőképpen válaszol: „Miért akarsz boldog lenni, fiam? Nem ez a feladatod az életben.Fellini 8 és ½ című filmjében a főhős, Guido elmegy a bíboroshoz, és így szól: „Eminenciás uram, én nem vagyok boldog.” Mire a bíboros a következőképpen válaszol: „Miért akarsz boldog lenni, fiam? Nem ez a feladatod az életben.

Tovább


Diagnosztikus nehézségek adolescens lymphomás betegünknél

A diffúz nagy B-sejtes nem- Hodgkin-lymphoma és a klasszikus Hodgkin-lymphoma (DLBCL-HL) közötti átmeneti típusú lymphoma egy ritka, sajátságos klinikai, morfológiai és immunfenotípussal rendelkező, korábban a szürkezónalymphomák csoportjába sorolt DLBCL altípus.

Tovább


Neuroetika

Az 1990-es évek kezdetekor felbukkanó neuroetika- fogalom egy új tudományterületet jelöl az etikán belül. Sokan megkérdőjelezik azt, hogy valóban új kérdéseket vet-e föl a neuroetika, hiszen a tudatállapot módosítása, az önmagunkról való gondolkodás, a test és lélek problematikájának filozófiai, etikai kérdései már évezredek óta foglalkoztatják az emberiséget.

Tovább


Humán bázis-bolus inzulinkezelési rendszerről analógra váltás, a klinikus szemével

A 2-es típusú cukorbetegek kezelése során a korai inzulinkezelés bevezetése javítja a β-sejt-funkciót, lassítja a betegség progreszszióját és hosszú távon is eredményesen javítja a glykaemiás értékeket. Ezekben az esetekben is a bázis-bolus inzulinkezelési rendszerrel érhetőek el a legszigorúbb glykaemiás célértékek.

Tovább


A gyógyító környezet: A pszichiátriai intézménykertek fejlesztésének tájépítészeti vonatkozásai