hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2016;26(11-12)


A családorvos feladatai a Wilson-kór miatt szükséges májtranszplantáció kapcsán


A családorvos feladatai a Wilson-kór miatt szükséges májtranszplantáció kapcsán
Farkas Anett, Kalabay László, Máthé Zoltán, Márkus Bernadett, Szalay Ferenc, Vörös Krisztián, Torzsa Péter
| |
 
A Wilson-kór a 13-as kromoszómán lévő ATP7B gén mutációja következtében kialakuló, autoszomális recesszív módon öröklődő, rézfelhalmozódással járó betegség. Előfordulása a világon 2-3/100 000. A kórkép korai felismerése fontos, mert az időben megkezdett kezeléssel a betegség elő­rehaladása sok esetben megakadályozható, a beteg panasz-, illetve tünetmentessé válhat. Esettanulmányunkban egy Wilson-kóros beteg kapcsán ismertetjük a diagnózis nehézségét, a családorvos feladatait a májtranszplantációt előkészítő vizsgálatok megszervezésében és a beteg gondozásában. Az eset példa arra, hogy a Wilson-kór diagnózisa az első tünetek megjelenését követően sokszor csak évek múltán születik meg. Összefoglaljuk a Wilson-kórra vo­natkozó fontosabb irodalmi adatokat.

Kulcsszavak

Wilson-kór, májtranszplantáció, gondozás, családorvos

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Klinikai gyógyszerész a hollandiai alapellátásban: négy lehetséges modell

A kórházból hazabocsátott betegek átmeneti gyógyszerészi ellátásának hatékonysága

Boldog családorvosok Magyarországon? - fókuszcsoportos vizsgálat budapesti családorvosok körében

A családorvosok alvási apnoéval kapcsolatos ismeretei és attitűdjei. Megvalósul-e az OSAS szűrése a járművezetők egészségi alkalmasságának vizsgálata során?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Nem szteroid gyulladáscsökkentők cardiovascularis kockázata

A nem szteroid típusú gyulladáscsökkentő szerek világszerte a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak, me­lyekhez sok országban vény nélkül is hoz­zá lehet jutni.

Tovább


Égbekiáltó meztelenség, avagy a felismerhetőség átka

1863-ban két festmény is készült Párizsban, amely botránykővé vált a francia művészeti életben: a Reggeli a szabadban és az Olympia. Mindkét festmény alkotója az az Édouard Manet (1832-1883), aki egész életében „akadémikus” karrierre vágyott, kerülte a feltűnést, és egyik legfőbb vágya volt a kritikusok és a közönség szeretetének a megszerzése. Távol állt tőle, hogy forradalmasítsa a művészetet, illetve megteremtse a modern festészet alapjait.

Tovább


A száműzött öreg király - Arno Geiger regénye az Alzheimer-kórról

„Csak csináljátok a dolgotokat, én addig melengetem ezt a kezet” - mondja az Alzheimer-kóros apa a fiának, amikor az megérkezik hozzá az idősek otthonába a kinti hidegről, a kortárs osztrák író, Arno Geiger regényének a végén. Az önéletrajzi szöveg addig birkózik azzal, hogy egy felnőtt gyerek hogyan értheti meg valaha erős és okos szülőjének változásait, míg el nem jut egy minden addiginál bölcsebb és derűsebb elfogadásig. Ami meglepő módon magából az apából sugárzik.

Tovább


Életvégi döntéshelyzetek - Orvos által asszisztált öngyilkosság a hospice kontextusában: Oregon és Washington (USA)

A méltóságteljes halál lehetőségét biztosító törvény (Death with Dignity Act, DWDA) az amerikai tagállamok közül legkorábban, 1997-ben Oregonban lépett érvénybe (Oregon Death with Dignity Act, ODWDA), Oregont Washington követte 2009-ben (Washington Death with Dignity Act, WDWDA). A gyakorlattal kapcsolatban rendelkezésünkre álló adatokból tudjuk, hogy a betegek nagy többsége részesült hospice ellátásban.

Tovább