VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2013;23(07-08)


„Olykor úgy éreztem, én jobban értem még, mit akar a beteg mondani”
Orvosi antropológia - orvostanhallgatók terepmunkatapasztalatai


„Olykor úgy éreztem, én jobban értem még, mit akar a beteg mondani” 
Orvosi antropológia - orvostanhallgatók terepmunkatapasztalatai
Zana Ágnes, Zsinkó-Szabó Zoltán
| |
 
A tanulmány a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán futó orvosi antropológia tantárgy oktatásában szerzett tapasztalatokról számol be. Az orvosi antropológiát sokan a „Dr. Csont-féle” fizikai antropológiával azonosítják, holott e tudományterület a kulturális antropológia egyik, alkalmazott antropológiával foglalkozó ága. A gyakorlatok során a preklinikai éveiket töltő - tehát már nem laikus, még nem gyógyító - hallgatók többek között antropológiai terepmunkát, részt vevő megfigyelést végeznek az általuk választott egészségügyi intézményben: kórházi osztályon, családorvosi rendelőben vagy alternatív gyógyászati központban/rendelőben. A terepmunka célja a különböző gyógyító rendszerek, és az orvos-beteg viszony vizsgálata, értelmezése. Az utóbbi kilenc év alatt közel ötszáz terepmunka-beszámoló született, ezek alapján a tanulmány kísérletet tesz arra, hogy összegezve a tapasztalatokat, képet alkosson a hazai orvoslás pluralizmusáról, a különböző gyógyítási rendszerek használhatóságáról és esetleges hibáiról, és végső soron az orvosi antropológia tantárgy hatékonyságáról.

Kulcsszavak

orvosi antropológia, orvostanhallgatók, terepmunka, biomedicina, alternatív gyógyászat

Kapcsolódó anyagok

„Olykor úgy éreztem, én jobban értem még, mit akar a beteg mondani” Orvosi antropológia - orvostanhallgatók terepmunkatapasztalatai

A pályakezdő orvosok jövőképe és egészségi állapota

Jövőkép Az ötödéves orvostanhallgató-nők karrier- és családtervei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A magányos csillag

Buda Béla nélkül a magyar szociálpszichológia nem lenne az, ami lett Magyarországon. Üstökösként tört be a Mérei Ferenc, Pataki Ferenc, Hunyady György és Váriné Szilágyi Ibolya által újraalapított tudomány csillagai közé.

Tovább


Az antihisztamin bilastin és a központi idegrendszer

Az antihisztaminokat első és második generációs szerekként osztályozzák farmakokinetikai sajátosságaik, szerkezeti tulajdonságaik és mellékhatásaik szerint. Ma már alapvető kívánalom, hogy az újabb antihisztamin gyógyszereknek ne legyen szedatív központi idegrendszeri mellékhatásuk.

Tovább


Az allergiás rhinitis kezelése a szakmai ajánlástól a hétköznapi gyakorlatig

A klinikai irányelvek célja, hogy a napi gyakorlat számára adott konkrét ajánlásokkal javítsák a betegellátás minőségét. Sok tényező befolyásolhatja az irányelv végrehajtását a gyakorlatban.

Tovább


Kétoldali emlőtumor többedvonalas sikeres kezelése fulvesztranttal

A 63 éves beteg 2009. február 6-án került felvételre és műtétre kétoldali emlőtumora miatt. Ekkor bal oldali emlőtumorának széles excíziója és axillaris blokkdisszekciója történt.

Tovább


„Olykor úgy éreztem, én jobban értem még, mit akar a beteg mondani” Orvosi antropológia - orvostanhallgatók terepmunkatapasztalatai