hirdetés

 VISSZA

Klinikai Onkológia - 2018;5(4)


A fej-nyak daganatok modern kezelése


A fej-nyak daganatok modern kezelése
Katona Csilla, Landherr László
| |
 
A fej-nyak daganatok világszerte jelentős egészségügyi problémát jelentenek. A terápiás modalitások nagymértékű fejlődése ellenére prognózisa az utóbbi évtizedekben nem változott. Kialakulásában a klasszikus rizikófaktorok, az alkoholfogyasztás és dohányzás játszanak szerepet, azonban a szájgaratdaganatok jelentős részét HPV-infekció okozza, amelyre jellemző egy új betegcsoport, jobb prognózis és terápiás válasz. A kivizsgálás magába foglalja a stagingvizsgálatokat (CT, MR, FDG-PET), amelyek alapján oncoteam szükséges a terápiás döntéshez. Ezt a beteg preferenciája jelentősen befolyásolhatja. Korai vagy lokálisan előrehaladott daganatokban a terápia multimodális, műtét, sugárkezelés, kemoirradiáció, kemoterápia, illetve ezek kombinációja jön szóba. A target terápiák közül az EGFR-gátlók használata hasznos, részben recidiváló/metasztatikus vonalban, részben sugárterápiával kombinálva. Az immunellenőrzőpontgátlók egy új terápiás lehetőséget jelentenek előkezelt, recidiváló/metasztatikus betegségben, szerepüket vizsgálják korábbi terápiás vonalakban is. A HPV-pozitív daganatok esetében több klinikai vizsgálat irányul a kezelés dezintenzifi kálására. Molekuláris genetikai vizsgálatokkal alcsoportokat próbálnak meghatározni a kezelés individuálisabb megtervezésére. Tekintettel arra, hogy a betegség és a kezelés jelentős funkcionális és esztétikai károsodással járhat, a szupportív kezelésnek, rehabilitációnak kiemelkedő szerepe van.

Kulcsszavak

fej-nyak daganat, kemoradioterápia, sebészi kezelés, HPV-asszociált tumorok, immunterápia

Kapcsolódó anyagok

Hosszú távú eredmények nem kissejtes tüdőrákban

Új lehetőségek a tüdőrák kezelésében

Előremutató terápiák kasztrációrezisztens áttétes prosztatarákban

A fej-nyak daganatok modern kezelése

Tapasztalatok – ESMO 2018

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A marihuána orvosi felhasználásának onkológiai szempontjai

A marihuána orvosi felhasználása napjainkban a magyar onkológiai betegek széles körében jelentős érdeklődésre tart számot. A gyakorló onkológus ezért a mindennapi klinikai munkában egyre többször találja szemben magát a kannabinoidokkal kapcsolatos kérdésekkel. A cikkben néhány alapfogalom tisztázására, a külföldi és a hazai hozzáférési helyzet bemutatására kerül sor. Számtalan közlemény foglalkozik a marihuána alkalmazásával rákbetegeknél, különböző indikációkban. A közleményekben a daganatos javallati körben legtöbbször a kemoterápia okozta hányinger és hányás, a krónikus fájdalom, az alvászavarok, az étvágytalanság és a fogyás szerepelnek. A cikk kitér a rosszindulatú daganatok oki kezelésével kapcsolatos ismeretekre is, amelyek jelenleg a glioblastomára korlátozódnak. A kannabisz rákkeltő hatásával kapcsolatos kérdésekről, illetve amerikai onkológusok körében végzett ismertség és attitűdértékelésről is nyújt információt ez a cikk, amelyben a fenti témájú közlemények irodalmi áttekintésére kerül sor.

Tovább


Előremutató terápiák kasztrációrezisztens áttétes prosztatarákban

Bevezetés: A prosztatarák világszerte a második leggyakoribb daganatos betegség, és az Európai Unióban az 50 fölötti férfi ak leggyakrabban diagnosztizált daganata. Változatlanul az androgéndeprivációs terápia a kiújult vagy áttétes betegség kezelésének alapja. Szerencsétlen módon viszont csaknem az összes beteg rezisztenssé válik az androgénblokáddal szemben, és kialakul a „kasztrációrezisztens prosztatarák” (CRPC) képe. Az utóbbi 10 évben az új kezelési lehetőségeknek köszönhetően drámaian javult az áttétes CRPC-ben (mCRPC) szenvedő férfi ak túlélése. A legmodernebb terápiák az AR-axis-gátlók és a taxánalapú kemoterápiák, valamint a radiofarmakonok és a sipuleucel T. Az érintett területek: A szerzők az áttétes CRPC legújabb szisztémás kezelési lehetőségeit tárgyalják. Ezután a legújabb kezelések részletes analízise következik, és tárgyalják az új terápiák alapját képező biológiai okokat. Szakértői vélemény: Mivel számos vizsgálat igazolta, hogy a docetaxel és az új hormonális szerek meghosszabbítják az áttétes CRPC-ben szenvedők, valamint a nem áttétes CRPC-ben szenvedők élettartamát, várható, hogy a betegek egyre növekvő alcsoportjában korán lehet kemoterápiát és az AR-t célzó anyagokkal végzett kezeléseket elindítani. Alapvető, hogy találjunk új stratégiákat a gyógyszer-rezisztencia legyőzésére, amellyel tovább javulhat a betegek túlélése.

Tovább


PI3K–AKT–mTOR-jelút gátlása mint terápiás célpont

A PI3K-AKT-mTOR az egyik legforgalmasabb út a sejtjeinkben, jelek fogadásával és továbbadásával, átkapcsolásaival (RAS-út, ligandok), beépített gátlóival (PTEN) a sejtműködés szabályozásának kulcseleme. Ehhez a sejttípusonként eltérő bonyolult rendszerhez megfelelően komplex szabályozás társul. A szabályozásban szereplők hibái (mutáció, amplifikáció, deléció) daganatok kialakulásához vezethetnek, egyben a tumorellenes terápiák fontos célpontjai lehetnek. Engedélyt klinikai alkalmazásra eddig csak négy szer kapott. Ennek a csalódást okozó eredménynek a hátterében számos probléma húzódhat meg. Ilyen a biomarker hiánya, ami a betegek kiválasztását tehetné hatékonyabbá, a grade 3-4 toxicitási mellékhatások magas aránya, a terápiás szer pontatlansága, de az is felvethető, hogy a támadott célpontok nem a daganat meghatározó mozgatói, nem driverhibák. Az a tanulság biztosan levonható, hogy értékelhető klinikai válasz csak kombinált kezeléstől várható.

Tovább