TARTALOM

Ideggyógyászati Szemle - 2015;68(5-6)

Zonisamid: az elsőként választandó antiepileptikumok között fokális epilepsziában
Zonisamid: az elsőként választandó antiepileptikumok között fokális epilepsziában
| |

Az epilepsziás rohamok megjelenése nélkül, megelőzésképpen nem indokolt krónikus antiepileptikum-kezelés beállítása. Más a helyzet, ha a betegnek már lezajlott élete első spontán epilepsziás rohama. Ilyenkor az epileptogén potenciálokat mutató EEG, fokális neurológiai jelek és a képalkotó vizsgálatokkal is kimutatható epileptogén laesio jelentősen megnöveli a második roham kockázatát.

Janszky József, Horváth Réka, Komoly Sámuel

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Alemtuzumab: egy új terápia előnyei és kihívásai sclerosis multiplexben
Alemtuzumab: egy új terápia előnyei és kihívásai sclerosis multiplexben
| |

A sclerosis multiplex patogenezisének ismerete folyamatosan bővül, mely évről évre új terápiás lehetőségeket teremt. A kezelés hatékonyságának fokozása mellett a kényelmesebb adagolás is cél a krónikus, éveken át tartó kezelésben.

Illés Zsolt, Tobias Sejbaek, Csépány Tünde

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Alvás alatti kóros mozgásjelenségek és azok differenciáldiagnosztikája. Update 2013
Alvás alatti kóros mozgásjelenségek és azok differenciáldiagnosztikája. Update 2013
| |

Alvás alatt a mozgásmegnyilvánulások széles skálája alakulhat ki, a fiziológiás alvási mozgásjelenségek (mint a testhelyzet-változtatás) mellett számtalan kóros mozgásforma is. Számos esetben nehézséget okoz az egyes mozgásjelenségek eredetének megítélése.

Faludi Béla, Kovács Norbert, Janszky József, Komoly Sámuel

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Krónikus cerebrospinalis vénás elégtelenség - betegség vagy téves diagnózis?
Krónikus cerebrospinalis vénás elégtelenség - betegség vagy téves diagnózis?
| |

Korábbi vizsgálatokban felvetették a vena jugularis interna szűkületének szerepét a sclerosis multiplex kialakulásában. Vizsgálatunk annak tisztázását célozta, hogy valóban kimutatható-e stenosis a sclerosis multiplexes betegeknél, illetve különbözik-e az agyi vénás kiáramlás a betegeknél és egészséges személyeknél.

Pánczél Gyula, Szikora István, Berentei Zsolt, Gubucz István, Marosfői Miklós, Kovács Krisztina, Rózsa Anikó, Rózsa Csilla

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Az egységesített dyskinesia-pontozóskála magyar nyelvi validációja
Az egységesített dyskinesia-pontozóskála magyar nyelvi validációja
| |

Az Egységesített Dyskinesia Pontozóskálát (UDysRS) 2008-ban mutatták be. A skálát úgy tervezték meg, hogy egyszerre legyen valid, megbízható és a terápiás válaszra érzékeny.

Horváth Krisztina, Aschermann Zsuzsanna, Ács Péter, Bosnyák Edit, Deli Gabriella, Pál Endre, Késmárki Ildikó, Horváth Réka, Takács Katalin, Balázs Éva, Komoly Sámuel, Bokor Magdolna, Rigó Eszter, Lajtos Júl

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Akusztikus CR®-neuromoduláció - egy új kezelési eljárás magyarországi bevezetése során szerzett első tapasztalatok krónikus szubjektív fülzúgásban szenvedő betegeknél
Akusztikus CR®-neuromoduláció - egy új kezelési eljárás magyarországi bevezetése során szerzett első tapasztalatok krónikus szubjektív fülzúgásban szenvedő betegeknél
| |

Az akusztikus CR®-neuromoduláció szabadalmaztatott új terápiás eljárás a krónikus szubjektív fülzúgás kezelésében, mely több európai ország közt Magyarországon is elsők közt került kipróbálásra.

Bencsik Beáta, Gáborján Anita, Harnos Andrea, László Klára, Végső Péter, Tamás László

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Megváltozott BOLD-válasz a fő arcfelismerési hálózatban congenitalis prosopagnosiában
Megváltozott BOLD-válasz a fő arcfelismerési hálózatban congenitalis prosopagnosiában
| |

A veleszületett prosopagnosia az arcfelismerés élethosszig tartó zavara. Funkcionális mágnesesrezonancia- képalkotást használva mértük a véroxigén - szint-függő választ veleszületett prosopagnosiás és kontrollszemélyekben.

Németh Kornél, Zimmer Márta, Nagy Krisztina, Bankó Éva, Vidnyánszky Zoltán, Vakli Pál, Kovács Gyula

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Határterületi infarktus hypereosinophil szindrómában: a diagnosztika dilemmái FIP1L1-asszociált myeloid neoplazmában
Határterületi infarktus hypereosinophil szindrómában: a diagnosztika dilemmái FIP1L1-asszociált myeloid neoplazmában
| |

A FIP1L1-PDGFR-α-pozitív myeloid neoplazma, hyper - eosinophil szindróma új hematológiai entitás/kategória. Változatos klinikai tünetekkel járhat, és mivel sem a klinikai kép, sem a neuroradiológiai eltérések nem specifikusak, a diagnózis felállítása komoly kihívást jelent.

Marton Imelda, Pósfai Éva, Annus János Kristóf, Borbényi Zita, Nemes Attila, Vécsei László, Vörös Erika

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

A LAP

Ideggyógyászati Szemle

Ideggyógyászati Szemle

A Magyar Neurológiai Társaság,
a Magyar Idegsebészeti Társaság,
a Magyar Klinikai Neurofiziológiai Társaság,
a Magyar Gyermekneurológiai Társaság,
a Magyar Neuradiológiai Társaság,
a Magyar Epilepszia Liga,
a Magyar Gerincgyógyászati Társaság,
a Horányi Béla Klinikai Idegtudományi Társaság,
a Magyar Stroke Társaság
és a Magyar Idegtudományi Társaság
hivatalos lapja.

Havonta megjelenő folyóirat.

Főszerkesztő:
dr. Rajna Péter

Impakt faktor: 0,343 (2013)

Tartalomjegyzék: