hirdetés

 VISSZA

Ideggyógyászati Szemle - 2009;62(5-6)


A fájdalomküszöb eltérése szkizofréniában és állatmodellekben - II. rész


A fájdalomküszöb eltérése szkizofréniában és állatmodellekben - II. rész
Tuboly Gábor és munkatársa
| |
 
A fájdalomérzékenység csökkenése a szkizofrénia több mint 50 éve jól ismert tünete, azonban a hatásmechanizmusról nagyon kevés adat áll rendelkezésre, így ennek tisztázására megfelelő szkizofrénia-állatmodell szükséges. Két részben foglaljuk össze azokat az adatokat, amelyek a szkizofrénia és a fájdalomküszöb összefüggése vizsgálataiból származtak. A második fejezetben azokat a génkiütött állatokban létrehozott szkizofréniamodelleket tekintjük át, amelyekben a fájdalomküszöb vizsgálata megtörtént. Az eddigi adatok azt igazolták, hogy egy gén kiütése általában nem elegendő ahhoz, hogy az állat a szkizofrénia minden jellegzetességét mutassa, továbbá a fájdalomküszöb eltérésére vonatkozó eredmények igen ellentmondásosak. Az újabb adatok szerint a komplex, krónikus szkizofréniamodellek lehetnek az ideális állatmodellek, mivel ezek a szkizofrénia több tünetét mutatják, beleértve a fájdalomküszöb eltéréseit is, és így lehetőséget nyújthatnak mind a pontos mechanizmusok felmérésére, mind az újabb antipszichotikumok hatásosságának vizsgálatára.

Kulcsszavak

állatmodell, knock out egér, fájdalom, szkizofrénia

Kapcsolódó anyagok

Komplex regionális fájdalom szindróma amitriptylinkezelése

A postoperativ fájdalom menedzsment helyzete napjainkban Magyarországon - 1. rész

Herpes zoster-fertőzést követő, tévesen neuropathiás fájdalomnak diagnosztizált axillaris mononeuropathia

A palliatív jellegű neurálterápia hatása idült fájdalmak csökkentésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Elnöki beszámoló a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társaságának 2004-2009 közötti tevékenységéről

Társaságunk fő feladata a neurológus-szakképzés és folyamatos -továbbképzés elősegítése; szakmai állásfoglalás a kívánatos színvonalú betegellátás biztosítása érdekében, és a neurológia területén végzett tudományos kutatások követése és a szakmai együttműködések katalizálása. E feladatoknak meghatározó színterei a kongresszusok, továbbképző szimpóziumok szervezése, nemzetközi kapcsolatok kiépítése és elmélyítése, illetve a szoros együttműködés más idegtudományi társaságokkal, a Neurológiai Szakmai Kollégiummal és az MTA Klinikai Idegtudományi Bizottságával.

Tovább


99-mTc-HMPAO egyesfoton-emissziós komputertomográfia genetikailag meghatározott neurometabolikus betegségekben

A vizsgálat célja a regionális cerebralis véráramlás rendellenességeinek a meghatározása volt enzymopathiák különböző típusaiban. Betegek és módszerek - A genetikailag meghatározott enzymopathiában szenvedő betegek közül három esetben volt jelen aminoacidopathia, 11 beteg szenvedett különböző típusú encephalopathiában, közülük tíz mitochondrialis encephalopathiában (MEMP), egy esetben volt jelen hyperuricaemiás encephalopathia. A felsorolt 14 beteg mellett még egy beteg ceroid lipofuscinosisban, egy másik pedig scleoris tuberosában szenvedett.

Tovább


A Magyar Epilepszia Liga vezetőségi ülései

Lezárult a személyi és intézményi akkreditáció első szakasza. A júniusi vezetőségi ülésen az eddig beérkezett pályázatok alapján a vezetőség döntött a személyi minősítésekről. A Magyar Epilepszia Liga (MEL) tanúsítványát az októberi győri epileptológiai továbbképző munkakonferencián vehették át az érdekeltek. Akik nem voltak jelen vagy nem kapták meg a tanúsítványt, azoknak postán küldjük el a dokumentumot. A személyi és intézményi akkreditáció folytatásáról, a pályázás módjáról a liga honlapján és az Ideggyógyászati Szemlében jelenik meg tájékoztatás a közeljövőben.

Tovább


A Parkinson-kór genetikája és aktuális terápiás lehetőségei

Az elmúlt években hat gént találtak, amelyek összekapcsolhatók a Parkinson-kór monogénes formáival. Leggyakrabban az LRRK2- és Parkin-asszociált Parkinson-kórral találkozunk. Bár a pontos genetikai diagnosztikának még nincsen terápiás következménye, a genetikai kutatásnak köszönhetően nagymértékben gyarapodott a betegség patomechanizmusának ismerete.

Tovább