Ideggyógyászati Szemle - 1983;36(04)

Ideggyógyászati Szemle

1983. ÁPRILIS 01.

Suprasellaris hypophysis adenomák eltávolítása transsphenoidalis feltárásból

DR PÁSZTOR Emil, DR KEMÉNY András, DR PIFFKÓ Pál, DR HAJDA Márta, DR GÁDOR Ildikó

A sebészi mikroszkóp alkalmazása előtt a hypophysis adenomák eltávolítását craniotomiás feltárásból végeztük. A klinikai neuroendokrinológia utóbbi évtizedes fejlődése, a mikrochirurgiás módszerek és a műtét közbeni rtg képerősítő alkalmazása, valamint a széles spektrumú antibiotikumok használata lehetővé tette, hogy a sella üregét alulról a sinus sphenoidalis felől nyissuk meg, vagyis transsphenoidalis behatolással.

HUN 1983;36(04)

Ideggyógyászati Szemle

1983. ÁPRILIS 01.

Endogén pszichotikus betegek szomatometriai vizsgálata

DR KELEMEN András, DR EIBEN Ottó, DR PETHŐ Bertalan, FELSŐVÁLYI Ákos

A szerzők egy nagy volumenű katamnesztikus jellegű pszichózis-kutatás szomatometriai eredményeit közlik. A vizsgálat 173 endogén pszichózisban szenvedő nőbetegre terjedt ki. Az 5 klinikai csoportra bontott mintán továbbiakban 8 alcsoportra is végeztek megközelítő értékeléseket. Felvettek 59 testméretet, kiszámítottak 3 származtatott méretet, valamint 31 indexet. Az egyes csoportokra kiszámított statisztikai paraméterek alapján előbb jellegenkénti és indexenkénti kétmintás t-próbát végeztek. Faktoranalízissel feltárták a minta egészének jellemzőit, a s kialakult faktorstruktúra alapján igyekeztek meghatározni az egyes betegcsoportok egymáshoz viszonyított helyzetét. Ezután diszkriminancia-analízisnak vetették alá mintájukat, majd a Penrose-szerinti nagyság- és formabeli távolságbecslést végezték el az alcsoportokra.

HUN 1983;36(04)

Ideggyógyászati Szemle

1983. ÁPRILIS 01.

Cryptococcus neoformans meningoencephalitis

DR SAÁL Mária, DR MAJTÉNYI Katalin, DR BARABÁS Anna, DR NOVÁK Ervin, DR GALGÓCZI József, DR AMBRÓZY György

Két beteg kerül ismertetésre, akiknél a lymphoid rendszer malignus megbetegedése mellett jelentkezett központi idegrendszeri cryptococcus neoformans fertőzés. Mindkét beteg alapbetegsége miatt több alkalommal kombinált cytostatikus kezelésben, ill. röntgen besugárzásban részesült. Ennek során jelentkeztek a meningealis izgalmi és egyéb idegrendszeri , ill. psychés tünetek. A liquor vizsgálatnál mindkét esetben kimutatásra került a kórokozó. A kombinált kezelés, mely Amphotericin B, Ancotil és Oradexon együttes alkalmazásából állt, az első esetben jó remissiot eredményezett; a súlyosabb, leromlott szomatikus állapotban levő betegnél alkalmazása eredménytelen volt. Boncolás alkalmával az idenrendszer gombás fertőzése volt kimutatható mindkét esetben. Tárgyalásra került a kezelések immunosuppressiv hatásának veszélye, valamint a cryptococcus neoformans kombinált terápiája.

HUN 1983;36(04)

Ideggyógyászati Szemle

1983. ÁPRILIS 01.

Arteria carotis interna fibromuscularis dysplasiája neuropszichiatriai betegeken

DR GYURIS Jenő, DR KANDER Zoltán

A szerzők ritkán kórismézett ismeretlen eredetű, segmentális, főleg a közép-nagy artériákat érintő fibromuscularis dysplasiát írnak le neuropszichiátriai beteganyagon. 11 betegnél észleltek az egyik-, vagy mindkét oldali carotis int. extracranialis szakaszán típusos, gyöngyfüzérre (,,string of beads"), emlékeztető képet. 4 betegnél a fibromuscularis-dysplasia atherosclerosis kíséretében fordult elő, s fokozhatta a cerebralis keringés elégtelenségét; 2 esetben agydaganattal-, 1-1 esetben multiplex intracranialis aneurysmákkal, ill. epilepsiával társult, míg 3 esetükben az ismétlődő amaurosis fugax-, szenzoros Jackson rohamok-, ill. diffus, mindkét féltekét érintő károsodás hátterében „csak" az art. carotis int. extracranialis szakaszának fibromuscularis dysplasiáját találták. Felhívják a figyelmet az extracraniális erek vizsgálatára, s az eseteket individuálisan értékelve, az fibromuscularis dysplasia szerepének lehetséges meghatározására.

HUN 1983;36(04)

Ideggyógyászati Szemle

1983. ÁPRILIS 01.

Biokémiai és neuroendokrinológiai vizsgálatok a neuroleptikumok klinikai hatásának és extrapyramidális mellékhatásainak előrejelzésére

DR PERÉNYI András, DR BAGDY György, DR ARATÓ Mihály

A szerzők 20, legalább 3 hónapja gyógyszermentes schizophren nőbeteget vizsgáltak a terápiás hatás, illetve a parkinsonos tünetek kifejlődése szempontjából. A neuroleptikumok dózisát, az esetleges kombinációkat a kezelő orvos határozta meg. A klinikai értékelés mellett plazma dopamin-beta-hydroxylase (DBH), thrombocyta monoamino oxydase (MAO), valamint plazma prolactin szint meghatározásra is sor került. A 28 napos vizsgálat során a thrombocyta MAO aktivitás szignifikánsan csökkent. Egyetlen reszponder sem volt, akinél kritériumaink szerint parkinsonos tünetek alakultak volna ki. A reszponder nem parkinsonizálódott betegeket szignifikánsan alacsonyabb plazma DBH aktivitás jellemezte, mint a non-reszponder parkinsonizálódott betegeket. Eredményeink alapján felmerül, hogy a jó prognozisú, extrapyramidális tüneteknek kevésbé kitett betegeket magasabb agyi dopamin aktivitás, a rossz prognózisú, extrapyramidális tünetek szempontjából veszélyeztetettebb betegeket viszont alacsony centrális dopamin aktivitás jellemzi.

HUN 1983;36(04)