Ideggyógyászati Szemle - 1966;19(05)

Ideggyógyászati Szemle

1966. MÁJUS 01.

Retinalis góccal induló felnőttkori panencephalitis nodosa szokatlan kórlefolyással

POHL Ödön, REMENÁR László, HAITS Géza

Szerzők egy 20 éves férfi esetét ismertetik, akinél a pathologiai lelet a panencephalitis nodosa typusos képét mutatta. Klinikailag figyelemre méltó atypusos lefolyást észleltek. A halált 3 évvel megelőzően – mint legelső tünet — előbb a jobb, majd a bal szem súlyos látásromlása lépett fel. A szemfenéken retinalis oedema, vérzések, igen kifejezett retinalis érbeszűkülések, vascularis typusú látótérkiesés, később papilla-decoloratio, és chorioretinitises gócok voltak észlelhetők. Psychiatriailag figyelemre méltó volt a lassú személyiséghanyatlás intellectualis téren, és a halált megelőző hetekben a katatoniás stuporra emlékeztető nagyfokú indítékszegénység. Neurologiai szempontból kiemelik, hogy a kóros mozgások csak a végstádiumban, és akkor is csak abortív formában jelentek meg. A szerzők a korai szemtünetek alapján feltételezik az atypiás ocularis kezdeti stádium lehetőségét panencephalitis nodosa kapcsán, és permeabilitás-pathologiai és anoxiás-vasalis mechanizmusokat tesznek felelőssé mind a szemészeti, mind a cerebralis elváltozások létrejöttéért.

HUN 1966;19(05)

Ideggyógyászati Szemle

1966. MÁJUS 01.

Az elmebetegek rehabilitációjának helyzete Magyarországon

DUBOVITZ Dénes

A rehabilitációnak és egyik legfontosabb eszközének, a munkaterápiának az elmebetegek ellátásában világszerte és hazánkban is régi hagyományai vannak. Ennek ellenére az elmebetegekkel kapcsolatos rehabilitációs tevékenység és a munkaterápiának az elmeosztályokon történő alkalmazása nem fejlődött kellő mértékben.

HUN 1966;19(05)

Ideggyógyászati Szemle

1966. MÁJUS 01.

A vertebralis angiographia katéteres módszere

FÉNYES György

A szerző a vertebralis angiographia katéteres módszerét ismerteti, amelyet az a. brachialison keresztül 110 esetben végzett szövődmények nélkül.

HUN 1966;19(05)

Ideggyógyászati Szemle

1966. MÁJUS 01.

A corticosteroid-psychosisokról

POHL Ödön, HAITS Géza

A szerzők három corticosteroid-depressiós esetük ismertetése során jellemzik, és typologiailag elválasztják ezeket a képeket a psychiatriai irodalom főbb depressiós formáitól.

HUN 1966;19(05)

Ideggyógyászati Szemle

1966. MÁJUS 01.

A debilitas és imbecillitas differenciál-diagnosztikai problémáiról

KLEININGER Ottó

Oligophrenián tartós értelmi és személyiségfejlődési zavart értünk, mentalis csökkenértékűség vezértünettel, aminek hátterében organikus, kb. a 0 és 3., illetve 4. életév között bekövetkező központi idegrendszeri sérülés áll. Ezért a debiliseknek az imbecillisektől való differenciálásának lehetőségét nemcsak az intellectualis nívó különbségben kívántuk megadni, hanem a személyiség jegyekben rejlő különbségekkel is. Így a debiliseket jellemzi: megtaníhatók az alapműveletekre, formailag jól beszélnek, érzelmileg infantilisek, közösségi érzésük formális, a családjukhoz pubertás korig ragaszkodnak, intellectualis érzelmeik hiányoznak. Dühkitörésükben motiváltak, hangulatilag labilisok, tolerancia-készségük csökkent volta miatt könnyen neurotizálódnak. Fajfenntartó ösztönüket a konvenciókra való törekvés jellemzi, önfenntartó ösztönzavar inkább csak a pubertásban fordul elő. Egoizmusuk miatt komolyabb barátságra képtelenek. Akaratuk csökkent, ezért biztatásra fokozottabb ellenőrzésre szorulnak. Van aktív, sőt koncentrált figyelmük is, de ennek fenntartásához újabb és újabb ingerek szükségesek. Emlékezőkészségüket jellemzi, hogy össze függések megjegyzésére képtelenek, ezért magolnak. Általában beszélhetünk a debilisek reproduktív intellectusáról. Gondolkodásuk: primitív, stereotyp szerű. IQ: 0,85—0,7 között van, W. Stern szerint. Stereotyp-szerű munkavégzésre önállóan is alkalmasak. Az imbecillisek: mozgásukra jellemző a gátoltság, illetve a mozgásvihar, folyamatos írásra nem taníthatók meg. Beszéd: grammatikai jellegű beszédzavarok (ragok, képzők nélküli beszéd). Közösségi érzés nem alakítható ki. A családhoz általában ragaszkodnak, intellectualis érzelem természetesen hiányzik. Affectlabilak, dühkitörésükben motiválatlanok. Tartós lehangoltság ritka. Ön és fajfenntartó ösztönigényüket agresszió árán is kiélik. Barátkozási igényük nincs. Kórosan csökkent az akarati életük, kitartó tevékenységre képtelenek, nagyon befolyásolhatók. Csak passzív figyelmük van. Szó, szám megtartó emlékezetük annyira gyenge, hogy nehezen tanulják meg a szavakat-is jelentésüket pedig összkeverik. Nem taníthatók meg a négy alapműveletre. Nem beszélhetünk iskolás korban még reproduktív intelligenciáról sem. A tárgyias gondolkodás bizonyos elemei találhatók meg gondolkodásukban. IQ: 0,7--0,4 között van W. Stern szerint. Stereotyp-szerű munkavégzésre állandó ellenőrzés és irányítás mellett képesek csak. Ismételten hangsúlyozni kívánjuk, hogy nem tartjuk lehetségesnek hogy a debiliseket az imbecillisekől csak intelligencia koruk alapján válasszák szét, hanem ez csak az összes személyiségjegyek figyelembevételével történhet.

HUN 1966;19(05)

Ideggyógyászati Szemle

1966. MÁJUS 01.

Hozzászólás

ZSAKÓ István

A szerző beszámol az elmebetegek családi ápolásának magyar orvostörténeti vonatkozásairól.

HUN 1966;19(05)