TARTALOM

Ideggyógyászati Szemle - 2019;72(1-2)

Előrehaladott Parkinson-kór kezelési lehetőségei: az optimális terápia kiválasztásának szempontjai
Előrehaladott Parkinson-kór kezelési lehetőségei: az optimális terápia kiválasztásának szempontjai
| |

Az előrehaladott Parkinson-kór kezelésére Magyarországon elérhető a mély agyi stimuláció és a levodopa/carbidopa intestinalis gél kezelés. Mind a két módszer alapvetően hasonló hatékonyságú, illetve az életminőséget és potenciálian az életkilátásokat is egyaránt javító eszközös lehetőség.

Kovács Norbert, Aschermann Zsuzsanna, Juhász Annamária, Harmat Márk, Pintér Dávid, Janszky József

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

A tenziós fejfájás és kezelése
A tenziós fejfájás és kezelése
| |

Az önálló fejfájások leggyakoribb képviselője, a tenziós típusú fejfájás a népesség körülbelül 80%-át érinti. Elsősorban gyakorisága miatt társadalmi-gazdasági kihatása jelentős. A tenziós fejfájás általában kétoldali lokalizációjú, enyhe vagy közepes erősségű, nyomó jellegű, egyéb kísérő tünettel nem jár.

Ertsey Csaba, Magyar Máté, Gyüre Tamás, Balogh Eszter, Bozsik György

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

A palliatív jellegű neurálterápia hatása idült fájdalmak csökkentésében
A palliatív jellegű neurálterápia hatása idült fájdalmak csökkentésében
| |

Célkitűzés - Annak felmérése, hogy heterogén beteg­csoportban a fájdalomterápia milyen szinten képes befolyásolni az idült fájdalmakat, ez milyen hatással van a betegek életminőségére, és az elért változások milyen összefüggésben állnak az életkorral és az alapbetegségekkel. A felmérés annak népegészségügyi vonzata miatt is aktuális.

Molnár István, Hegyi Gabriella, Kovács Zoltán, Kapócs Gábor, Szôke Henrik

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

A neutrophil-lymphocyta és  a thrombocyta-lymphocyta arány értékelése esszenciális tremorban
A neutrophil-lymphocyta és a thrombocyta-lymphocyta arány értékelése esszenciális tremorban
| |

Bevezetés - Habár az esszenciális tremor (ET) a tremor leggyakoribb oka, jelenleg nem teljesen ismert, hogy milyen kórélettani folyamatok állnak a hátterében. A tünetek között a kinetikus tremor mellett számos egyéb típusú tremor, járási ataxia, hallászavar és szemmozgási rendellenesség is megjelenik. A nem motoros tünetek és jelek is bekerültek az ET definíciójába. Szignifikáns bizonyíték támasztja alá a kórkép neurodegeneratív természetét. A legújabb vizsgálatok arra utalnak, hogy az etio­lógiában a gyulladás is közreműködik. A közelmúltban a neutrophil-lymphocyta arányt (NLR) és a thrombocyta-lymphocyta arányt (PLR) a szisztémás gyulladás markereként kezdték alkalmazni. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy megjelenik-e a szisztémás gyulladás ET-ben.

Ali Zeynal Abidin Tak, Yıldızhan Şengül

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

A tau fehérje meghatározás kiegészítő szerepe a Creutzfeldt-Jakob-betegség  diagnosztikájában
A tau fehérje meghatározás kiegészítő szerepe a Creutzfeldt-Jakob-betegség diagnosztikájában
| |

Mivel jelenleg csak a patológiai vizsgálat nyújt biztos diagnózist a Creutzfeldt-Jakob-betegség (CJB) vonatkozásában, különösen nagy szükség van olyan tesztekre, melyek még élő állapotban megfelelő diagnózist szolgáltatnak, lehetőleg a betegség kezdeti stádiumában. A jelen tanulmány célja egy előzetes retrospektív analízis végzése volt a gyorsan progrediáló dementiával diagnosztizált betegek liquor totál τ (tTau) és néhány egyéb biomarkerszintjének a CJB diagnosztikájában való használhatóságáról.

Edina Katalin Cseh, Gábor Veres, Krisztina Danics, Levente Szalárdy, Nikolett Nánási, Péter Klivényi, László Vécsei, Dénes Zádori

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Testképzavar neurológiai hiánytünet-mentes sclerosis multiplexben
Testképzavar neurológiai hiánytünet-mentes sclerosis multiplexben
| |

Cél - Alig foglalkoznak a kutatások azzal, hogy feltárják a testképzavar és a sclerosis multiplex (SM) közötti összefüggéseket. A jelen tanulmány célja az SM-betegek testképzavarainak felmérése, illetve azok depresszióval, szorongással, a betegség fennállásának időtartamával és a betegek szociodemográfiai jellegzetességeivel való összefüggéseinek feltárása volt.

Hakan S Sengul, Yıldızhan Sengul, Ali Zeynel Abidin Tak, Müge Kocak, Abdulkadir Tunç

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Herpes zoster-fertőzést követő, tévesen neuropathiás fájdalomnak diagnosztizált axillaris mononeuropathia
Herpes zoster-fertőzést követő, tévesen neuropathiás fájdalomnak diagnosztizált axillaris mononeuropathia
| |

A herpes zoster (HZ) -fertőzést követő végtagbénulás a HZ-fertőzés ritka szövődménye, ami általában a HZ-fertőzés eredményeképpen kialakuló mononeuropathia következménye. A 77 éves férfi beteg panaszai a jobb karján jelentkező fájdalommal kezdődtek, majd négy nap elteltével viszkető, vörös laesiók jelentkeztek ugyanazon a területen.

Sıdıka Sinem Gül, Emel Oguz Akarsu

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Összefüggés a stroke különböző altípusai és az izolált kézgyengeség között
Összefüggés a stroke különböző altípusai és az izolált kézgyengeség között
| |

Célkitűzés - Stroke-betegeknél ritkán jelentkezik izolált kézgyengeség, amit gyakran tévesen perifériás idegrendszeri kórképként diagnosztizálnak. A téves diagnózis késleltetheti a kóreredet meghatározását és a stroke kezelését. A tanulmány célja, hogy felhívja a figyelmet: izolált kézgyengeség esetén fontos a lehetséges stoke-diagnózisra is gondolni, és ellenőrizni ezt a lehetséges etiológiát.

Ahmet Yildirim, Belma Dogan Güngen

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Multiplex ischaemiás stroke Osler-Rendu-Weber-kórban
Multiplex ischaemiás stroke Osler-Rendu-Weber-kórban
| |

A hereditaer haemorrhagiás teleangiectasia (HHT, Osler-Rendu-Weber-kór) olyan autoszomális domináns módon öröklődő, több lehetséges gén mutációja által okozott megbetegedés, amit az arteriovenosus rendszer több szervben is megjelenő malformációja jellemez. A klinikai diagnózist a Curaçao-kritériumok [1. spontán, visszatérő epistaxis; 2. karakterisztikus lokalizációban elhelyezkedő teleangiectasiák (ajak, szájüreg, orr, ujjak); 3. visceralis laesiók (gastrointestinalis, pulmonalis, cereb­ralis, spinalis); 4. elsőfokú érintett családtag] alapján állíthatjuk fel. A jelen közlemény célja Magyarországon elsőként egy multiplex ischaemiás stroke-kal társuló, genetikailag igazolt HHT-s eset ismertetése.

Salamon András, Faragó Péter, Németh Viola Luca, Szépfalusi Noémi, Horváth Emese, Vass Andrea, Bereczky Zsuzsanna, Tajti János, Vécsei László, Klivényi Péter, Zádori Dénes

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

A LAP

Ideggyógyászati Szemle

Ideggyógyászati Szemle

Impresszum

A Magyar Neurológiai Társaság,
a Magyar Idegsebészeti Társaság,
a Magyar Klinikai Neurofiziológiai Társaság,
a Magyar Gyermekneurológiai Társaság,
a Magyar Neuradiológiai Társaság,
a Magyar Epilepszia Liga,
a Horányi Béla Klinikai Idegtudományi Társaság,
a Magyar Stroke Társaság
és a Magyar Idegtudományi Társaság
hivatalos lapja.

Havonta megjelenő idegtudományi folyóirat.

Főszerkesztő:
Dr. Tajti János

ISSN 0019-1442 (Nyomtatott)
ISSN 2498-6208 (Online)

Impakt faktor: 0,252 (2017)


Kiadó
LifeTime Media Kft. (Anno Literatura Medica Kiadó)
1021 Budapest Hűvösvölgyi út 75/A
Felelős kiadó: Cserni Tímea

Tartalomjegyzék: