„A 75 éves Ideggyógyászati Szemle ünnepi ülése a Magyar Tudományos Akadémián” 2022. október 20.
TAJTI János
2022. OKTÓBER 20.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings - 2022;7(Jubileumi ülés)
TAJTI János
2022. OKTÓBER 20.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings - 2022;7(Jubileumi ülés)
Szöveg nagyítása:
A Clinical Neuroscience/Ideggyógyászati Szemle kilenc tulajdonostársaság értékes szakmaspecifikus folyóirata. A lap kiadása 75. évfolyamához érkezett. Ezt az ünnepi eseményt a Szerzők magas színvonalú munkája, a Lektorok odaadása, az Olvasók kitartó figyelme, a Szerkesztőbizottság, a Szerkesztők és a Kiadó évtizedeken át tartó töretlen lendülete tette lehetővé. A Szemle biztosítja a klinikai idegtudományi publikációk magyar nyelvű közlését, mellyel igyekszik megőrizni a szakmai anyanyelv megmaradását, továbbfejlődését mind a hazai, mind a külhoni szerzők számára. Emellett az angol nyelvű közlemények a nemzetközi tudományos életbe való integrációt segítik.
A lap célja a klinikai idegtudományok legszélesebb aspektusának megjelenítése, a legmagasabb szakmai publikációs tér megteremtése. A különböző kórképek új szemléletű bemutatásával vagy azok evidenciákon alapuló terápiájának ismertetésével a jó orvoslás gyakorlatát („good clinical practice”) kívánja szolgálni. Teret ad jelentős („cutting-edge findings”) preklinikai, experimentális munkák bemutatására, elsődleges közlésére. A fentiekkel a lap a klinikai idegtudomány keretei között a legmagasabb szintű fórumot kívánja biztosítani a Szerzők és az Olvasók közötti tudományos, szakmai együttműködésnek, együttgondolkodásnak.
A jelenkori Szerkesztők, a Szerkesztőbizottság és a Kiadó együttesen úgy vélik, hogy az elődök iránti méltó tiszteletet leginkább úgy tudják kifejezni, ha a korábbi évtizedek eredményeit megőrzik és kijelölik, meghatározzák a sikeres jövő felé vezető teendők fő útvonalait. Ebben a szellemiségben digitalizáltuk a Szemle megalapítása óta megjelent összes lapszámot, amely tudománytörténeti szempontból is jelentős, hiszen PDF-ben az eredeti formájában látható, emellett kereshető a cikkek szerzőiben, címében, absztraktjában is.
Az ünnepi esemény szakmai szimpóziuma keretében a kilenc tulajdonostársaság és meghívottként, tizedikként a Magyar Tudományos Parkinson Társaság előadásai a megalakulásuk időbeli sorrendjében hangzottak el. Az előadók összefoglalták a Társaság és a Szemle közötti történelmi kapcsolatokat, a legkiemelkedőbb eseményeket, a hazai és a nemzetközi tudományos életben mérföldkőnek számító, meghatározó jelentőségű eredményeket.
A társasági beszámolók kronológiai sorrendje az alábbi volt:
Magyar Neurológiai Társaság – prof. dr. Csiba László elnök
A PubMed és az Ideggyógyászati Szemle témaspektrum-változása 2002–2022 között
Magyar Klinikai Neurofiziológiai Társaság – prof. dr. Kamondi Anita elnök
Klinikai neurofiziológia: múlt – jelen – jövő
Magyar Idegsebészeti Társaság – dr. habil. Erőss Loránd volt elnök
Idegsebészet az alpha-generáció korában
Magyar Gyermekneurológiai Társaság – prof. dr. Hollódy Katalin elnök
Múlt nélkül nincs jövő – a társaság megalakulásának és működésének története
Horányi Béla Klinikai Idegtudományi Társaság – dr. Folyovich András PhD, elnök
A Horányi Béla Klinikai Idegtudományi Társaság története
Magyar Neuroradiológiai Társaság – prof. dr. Barsi Péter pénztáros
Neuroradiológia 1947–2022, MNRT 1989–2022
Magyar Stroke Társaság – dr. habil. Szapáry László elnök
Az agyi érelzáródások kezelésének forradalma
Magyar Idegtudományi Társaság – dr. Kittel Ágnes, az MTA doktora
Egy akarattal a sokféleség felfedezésében
Magyar Epilepszia Liga – prof. dr. Janszky József elnök
A Magyar Epilepszia Liga története
Magyar Tudományos Parkinson Társaság – prof. dr. Kovács Norbert elnök
Parkinson-kór és a magyar kutatások
Hisszük, hogy az elkötelezett olvasóinkkal együtt biztosítani tudjuk az Ideggyógyászati Szemle fennmaradását és töretlen fejlődését.
Szeged, 2022. november 9.
Prof. dr. Tajti János
főszerkesztő
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Prof. Dr. Rajna Péter , az Ideggyógyászati Szemle korábbi főszerkesztője a jövőbe (is) mutató előadásában szintén a folyóirat fontos szerepét hangsúlyozta a magyar nyelvű publikációk között, valamint a „leggyakoribb, illetve legjelentősebb kórképek új eredményeinek ismertetésében a hazai klinikai gyakorlat minőségének biztosítása, javítása céljából”. Felvetette továbbá, hogy most, mikor a szakma művelői létszám- és időhiánnyal küszködnek, és egyre inkább specializálódnak, az ISZ-nek „erősítenie kell a klinikai idegtudományok tényleges interdiszciplináris és (ellátási) szintek közötti szerepét”. Rajna professzor a rendezvényen életműdíjat vett át, amelyet a szakfolyóiratért egy emberöltőn át végzett munkája elismeréseként ítélt oda számára a szerkesztőbizottság és a kiadó.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Magyar Stroke Társaság
Dr. habil Szapáry László, elnök
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
A tudományos folyóiratok általános rangsorát számos tényező alapján mérhetjük. Ezen tényezők közé tartozhat például a nyomtatásban megjelenő folyóirat példányszáma, az előfizetések száma, az éves oldalszám, az évente megjelenő közlemények száma, az egyes földrészek és országok képviselete a szerkesztőbizottságban, az interneten olvasható elektronikus folyóiratoknál az évenkénti felkeresések („hozzáférések”) száma, a folyóiratban megjelent közleményekre adott éves hivatkozások száma stb. Egy folyóirat tudományos súlyának mérése („scientometria”) is több szempont alapján történhet.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Magyar Tudományos Parkinson Társaság
Prof. Dr. Kovács Norbert PhD, elnök
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Az ünnepi ülés fővédnöke Prof. Dr. Freund Tamás, az MTA elnöke, aki beszédében a magyar kutatók számára elérhető publikációs lehetőség fontosságát hangsúlyozta, amelyet az Ideggyógyászati Szemle továbbra is megteremt a magyar szakmai nyelv megmaradásához és további fejlődéséhez, mindemellett az angol nyelvű közleményeken és a nagy tudományos adatbázisokban való megjelenésen keresztül a hazai szakemberek nemzetközi tudományos életbe való integrációjának előmozdításához.
Lege Artis Medicinae
A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phylaxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak megszűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.
Lege Artis Medicinae
Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis vasospasticus angina (MVA) lehet. A korszerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mindezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és lehetőséget adnak az elsődleges MVD diagnosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív differenciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők koszorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánlható diagnosztikai eljárásokat.
Ideggyógyászati Szemle
A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye valamennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedülálló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók munkáját.
Lege Artis Medicinae
A közleményben összefoglalom a hypertoniás betegek gyógyszeres kezelésére, és külön fejezetrészben a hypertoniás sürgősségi állapotokra vonatkozó jelenleg érvényes gyógyszeres kezelési irányelveket.
Lege Artis Medicinae
A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás