TARTALOM

Hypertonia és nephrologia - 2014;18(3-4)

Nincs kép
Glomerularis filtráció láthatóvá tétele élő állatban
- jelentős filtráció az afferens arteriolában. Az endothelium permeabilitásának szabályozása

Nemrég élő állatban láthatóvá tettük a glomerularis filtrációt és folyadék áramlását az afferens arteriola juxtaglomerularis szakaszából a JGA-ba intravitális multifoton-mikroszkópia segítségével. A fluoreszcens extracelluláris folyadékmarker, a lucifersárga megjelent az afferens arteriola distalis szakasza körüli interstitiumban a glomerularis filtrációt megelőzően. Izolált mikroperfundált JGA-ban kimutattuk, hogy a glomerulusból folyadék kerül az MD-tubulusba. Mindez azt bizonyítja, hogy szignifikáns és dinamikus folyadékáramlás történik a JGA-ban. Az angiotenzin a VEGF-hez hasonlóan szerepet játszik a permeabilitás, illetve a fenesztráció szabályozásában az AT1-receptoron és PV-1 protein-szintézisen keresztül.

Rosivall László

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
A vesefibrosisban szerepet játszó szignalizációs útvonalak

A krónikus vesebetegségek közös jellemzője a szöveti fibrosis, amely megbontva a szövet eredeti struktúráját, gátolja annak működését. A szöveti hegesedés fő effektorsejtjei a myofibroblastok, melyek a fibroticus szövetben feldúsuló, kollagénben gazdag extracelluláris mátrix elsődleges termelői. Ismereteink szerint a myofibroblastok többsége a vese pericytáiból származik, melyek aktivációjában kiemelkedő szerepet játszanak a vérlemezke-eredetű növekedési faktor, a transzformáló növekedési faktor-β és a Wingless/Int szignalizációs útvonalak. A kísérleti eredmények szerint az útvonalak blokkolásával gátolható a szövetek hegesedése, így a jövőben az antifibroticus terápiák fő támadáspontjául szolgálhatnak.

Rokonay Réka, Sziksz Erna, Lippai Rita, Pap Domonkos, Veres-Székely Apor, Reusz György, Szabó Attila, Vannay Ádám

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
A hantavírus-fertőzések hazai jelentõsége a legújabb virológiai, epidemiológiai és klinikai vizsgálatok eredményeinek tükrében

A hantavírusok világszerte elõforduló, kisemlõsök által terjesztett kórokozók, melyek olykor súlyos humán megbetegedéseket eredményeznek. A hantavírus Eurázsiában és feltételezhetõen Afrikában veseszindrómával járó haemorrhagiás lázat, míg Amerikában cardiopulmonalis szindrómát okoz. A vírusok állatokkal való kapcsolata évmilliókra visszatekintõ koevolúció eredménye. Habár a kórokozó az állatok tüdejében szaporodik a legnagyobb mértékben, maga a hordozó kisemlõs nem betegedik meg a fertõzés során, a kórokozót azonban élete végéig üríti testváladékaival. A humán megbetegedések jelentõs részében a vírus ezeknek a testváladékoknak a vaporizációjával vagy közvetlen kontaktussal kerül át az emberi szervezetbe. Európában, így hazánkban is, a legnagyobb számban a Puumala-vírus (PUUV) és a Dobrava-Belgrade-vírus (DOBV) okoz humán megbetegedést. Számos tanulmány igazolta a vírus különbözõ genetikai variánsainak a megjelenését Magyarországon. Bár a klinikai és epidemiológiai tanulmányok száma igen limitált, mégis egyértelműen látszik, hogy egészségügyi szerepe - kiemelten bizonyos foglalkozási csoportokban - igen jelentõs is lehet. A hantavírus-fertõzések kimutatására számos módszer áll rendelkezésünkre. A molekuláris vizsgálat (RT-PCR) - mely a legmegbízhatóbb és egyben genotípus-meghatározásra is alkalmas - mellett a szerológiai vizsgálatok közül a neutralizációs tesztek bizonyultak a legmegfelelõbbnek. Kiváltképp a második eljárás megkívánja a vírus szaporítását, ami azonban csak megfelelõen magas biztonsági szintű laboratóriumokban végezhetõ el.

Németh Viktória, Oldal Miklós, Sebõk Judit, Wittmann István, Jakab Ferenc

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
A Reynolds-score rendszer helye a cardiovascularis rizikó meghatározásában

A szerző részben az irodalmi adatok áttekintésével, másrészt saját tapasztalatainak a felhasználásával összefoglalja a Reynolds cardiovascularis rizikóbecslő rendszerrel kapcsolatos ismereteket. A cikk első részében arról ír, hogy az atherosclerosis patogenezise kutatásának eredményei hogyan épültek be a rizikóbecslésbe. Ennek a folyamatnak az egyik eredménye a Reynolds-score rendszer kialakulása, amely a hagyományos rizikófaktorokon túl a magas érzékenységű C-reaktív proteint és a cardiovascularis családi kórelőzményt emelte be a rizikóbecslés folyamatába. Bemutatja a Reynolds-rendszer lényegét, validálása folyamatát. Foglalkozik a hagyományos rendszerekkel való összehasonlító tanulmányokkal is. A cikk utolsó fejezetében taglalja a Reynolds cardiovascularis rizikóbecslő módszer gyakorlati alkalmazásának kérdéseit.

Móczár Csaba

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
Elhunyt dr. de Châtel Rudolf

Nagy veszteség érte a magyar orvostársadalmat és a Magyar Hypertonia Társaságot dr. de Châtel Rudolf halálával.

Magyar Hypertonia Társaság

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
Szérumhúgysavszint primer hipertenzióban: ok vagy következmény? A SEPHAR II vizsgálat eredményei

Célkitűzés: Vizsgáltuk az összefüggést a szérumhúgysav és egyrészt az artériás stiffness, valamint a plazma atherogen indexe, illetve másrészt a vesefunkció között, és értékeltük a szérumhúgysav szerepét a teljes cardiovascularis kockázat felmérésében. Anyagok és módszer: Mértük a szérumhúgysavat a SEPHAR II vizsgálat 1975 alanya esetében. Mértük az artériás stiffness paramétereit, kiszámoltuk a plazma atherogen indexét és a becsült glomerulus filtrációs rátát (eGFR) az MDRD és a CKD-EPI képletek segítségével, megállapítottuk a teljes cardiovascularis kockázatot az ESH-ESC kockázati rétegezése szerint. Eredmények: A III. fokú hypertoniás betegek esetében mértük a legmagasabb szérumhúgysavat, és ez korrelált a fokozott artériás stiffness paramétereivel és a plazma megnövekedett atherogen indexével. Az MDRD és a CKD-EPI alapján egyaránt legalacsonyabb eGFR-t a hyperuricaemiás résztvevõk között észleltük, és szignifikáns indirekt korrelációt mutattunk ki a szérumhúgysav és az eGFR között. Proporcionális korrelációt állapítottunk meg a szérumhúgysav és a teljes cardiovascularis kockázat között is. Következtetések: A vizsgálat eredményei alátámasztják a szérumhúgysav szerepét a magas vérnyomás patogenezisében, és a húgysav szerepét cardiovascularis kockázati tényezõként, különösen a magas vérnyomás és a vesebetegség kialakulásában.

Dorobantu M, MD; Tautu OF, MD; Buzas, R, MD; Lighezan D, MD

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
Hipertonológia licenc

Magyarországon a hypertoniás betegek becsült száma a felnőtt lakosság körében 3,5 millióra tehető. Ez a szám annak arányában is növekszik, ahogyan nő az idős emberek száma, hiszen közel 98%-uk 75 éves kor után már magasvérnyomás-betegségben is szenved.

Kiss István

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
Vérnyomásvariabilitás-mérés „visit-to-visit” módszerrel az OPAL vizsgálatban

A szerzõk az OPAL vizsgálat kétéves adatainak újraelemzését végezték a vérnyomás-variabilitás változásának értékelése érdekében. A variabilitás jellemzésére a hosszú idejű mérési módszer visit-to-visit formáját választották. A kombinált antihipertenzív kezelés során a vérnyomás-fluktuáció csökkenését az átlagértékek szórásával (SD) és variációs koefficienssel mérték. Megfigyelésük szerint a kombinált ACE-gátló + amlodipin kezeléssel nemcsak a szisztolés és diasztolés célvérnyomást lehetett elérni, hanem - a vérnyomás-fluktuáció folyamatos csökkenése mellett - a vérnyomás-variabilitás értékei már az elsõ év végére elérték a normotoniás egyének értékszintjeit.

Kékes Ede, Kiss István

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
A vérnyomáscsökkentés hatása antithromboticus terápián lévő betegeknél az intra- és extracranialis vérzésekre: a PROGRESS vizsgálat

Az antithromboticus terápia hatékony az ischaemiás stroke, a coronariabetegség szekunder prevenciójában és más kardiológiai betegségekben, de a nagyobb vérzési kockázattal jár.

Várallyay Zoltán

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
A magasvérnyomás-betegség kezelésében alkalmazott diuretikus hatású készítmények gyógyszerfelírási gyakorlatának változása 2007 és 2013 között az OEP-adatok tükrében

A diuretikumok közül a tiazidok a legelterjedtebben használt antihipertenzív szerek. Hosszú hatástartamuk miatt a hypertonia kezelésének ideális szerei. A tiazidszerű diuretikumok közé tartozó indapamid hosszú hatástartamú (felezési idő 14-16 óra), igen kis dózisban (1,25-5 mg) hatásos készítmény. Az indapamid elsősorban vasodilatativ hatásán keresztül biztosít erélyes vérnyomáscsökkentő hatást az arteriolaris és perifériás rezisztencia csökkentésével. Az indapamid nem befolyásolja a lipidanyagcserét, a szénhidrát-anyagcserét, még diabeteses hypertoniás betegek esetében sem. Antihipertenzívumként a tiazidtípusú diuretikumok (csak kis dózisban: 6,25-12,5 mg hypothiazid, 12,5 mg chlorthalidon, 5 mg clopamid) szövődménymentes essentialis hypertoniában, társult betegség hiányában elsőként választhatók, monoterápiában is alkalmazhatók, izolált szisztolés és időskori hypertoniában „A” szintű evidenciával ajánlott szerek. A magasvérnyomás-betegség kezelésére társuló balkamra- hypertrophia és stroke utáni állapot, diabetes esetén indapamid, balkamra-diszfunkció és szívelégtelenség esetén tiazid és furosemid, valamint ezek kombinációja javasolt. A monokomponensű diuretikumok hazai forgalmának a 2007 és 2013 közötti OEPbázisban történő áttekintése során láthattuk, hogy a hydrochlorothiazid, a clopamid és a chlorthalidon rendelése csökkent. Az indapamid-hatóanyagú vízhajtók felhasználása növekedett. A kombinációban alkalmazott diuretikumokra egészében jellemző, hogy felhasználásuk a 2007. évtől 2010-ig terjedő időszakban folyamatosan növekedett, és elérte a havi egymillió dobozfelírást. A vizsgált időszakban a hydrochlorothiaziddal kombinált szerek felhasználása a legjelentősebb (a legtöbb készítmény ezt tartalmazza), de részesedése 88%-ról 66%-ra csökkent az indapamidtartalmú kombinációk növekedése miatt. Ez azért is érdekes, mert ez a kombináció „egyedi” (perindopril + indapamid). A vizsgált időszakban csak ennek a kombinációnak a felírása növekedett folyamatosan. A diuretikumok alkalmazása az antihipertenzív terápiában kiemelt jelentőségű. Ha a hazai diuretikumok és azok kombinációinak alkalmazását az ajánlásokkal összevetjük, kijelenthetjük, hogy egészében a kezelés az irányelvek mentén történik, vagyis növekszik a metabolikus neutrális kombinációs kezelés alkalmazása.

Barna István, Gyurcsányi András

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
A hypertoniabetegség kezelése a praxisban - és azon túl...
- Hypertoniagondozási modell

A szerző egy háziorvosi praxis keretein belül kialakított hypertoniagondozási modellt mutat be. A modell segítségével elemezték a hypertoniás betegek, illetve a diabeteses, hyperlipidaemiás, elhízott hypertoniás betegek, valamint alvási apnoés betegeik kezelési eredményeit három éven keresztül. Nagy arányban sikerült elérni a célvérnyomást minden betegcsoportban. Részletesen elemzik a sikeres kezelés mögött álló módszerük egyes elemeit.

Ádám Ágnes

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
A húgysav szerepe hypertoniában, cardiovascularis betegségekben és a krónikus vesebetegség

Miután Mahomed és Garrod az 1800-as évek elején felfedezték, hogy a hyperuricaemia a köszvény oka, a következő évtizedekben hangsúlyozzák, hogy a magas húgysavszintnek oki szerepe van számos cardiovascularis és renalis állapotokban, beleértve a hypertoniát, arteriolosclerosist, vesebetegséget és a szívbetegséget.

Kékes Ede

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
MATHINÉ II.

A Magyar Tudós Ifjú Hipertonológusok és Nefrológusok Értekezlete (MATHINÉ) a két társaság közös szervezésében második alkalommal jött létre. A rendezvény házigazdája 2014. március 14-én a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikája volt.

Légrádi Péter, Csiky Botond

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
A Magyar Hypertonia Társaság Tavaszi Kongresszusa
Budapest, 2014. május 17.

A Magyar Hypertonia Társaság (MHT) 2014. május 17-én a Hypertonia Világnapja alkalmával szakmai kongresszust tartott. Kiemelt szempont volt a témakörök között a lakosságnak szóló felvilágosító, egészségmegőrző és betegségszűrő program tevékenységének ismertetése szakmai fórum keretében.

Kékes Ede

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
XIX. Debreceni Nephrologiai Napok
2014. május 26-29.

Idén tizenkilencedik alkalommal rendezték meg a Debreceni Nephrologiai Napokat (DNN). Ez az immáron hagyományos esemény, a magyar nefrológia eseménynaptárában minden évben központi szerepet tölt be.

Reusz György

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

A LAP

Hypertonia és nephrologia

Hypertonia és nephrologia

A Magyar Hypertonai Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság hivatalos lapja

Alapító Főszerkesztők:
Farsang Csaba
Nagy Judit

Emeritus főszerkesztő
Radó János

Főszerkesztő:
Alföldi Sándor

Felelős szerkesztő:
Kékes Ede

Vezetőszerkesztő
Járai Zoltán

Tartalomjegyzék: