VISSZA

Hypertonia és nephrologia - 2012;16(2)


Gerő Sándor, a kutató klinikus (1904-1992)


Gács János
| |
 
Az atherosclerosis keletkezését illetően Gerő Sándor az irodalomból ismert két elméletet állítja szembe egymással. A primer hyperlipidaemiás infiltráció koncepciója szerint az atherosclerosist a vér magas koleszterintartalmának érfalba történő beáramlása okozza. Ezzel szemben a primer vascularis koncepció az érfal alkotóelemeinek, a rostoknak, a mukoidnak és a mukopoliszacharidnak a strukturális változását tartja elsődlegesnek, és ezt követi a vérlipidek intimalis beszűrődése. A szerző e két elméletet experimentális és klinikai adatok alapján vizsgálja és megállapítja, hogy az atherosclerosis keletkezésében az érfal elváltozásának van nagyobb szerepe.

Kulcsszavak

atherosclerosis, érfal, lipoid infiltráció, vérlipidek, mukopoliszacharid, koleszterinetetés, heparinclearing

Kapcsolódó anyagok

A szív- és érrendszeri rizikó noninvazív vizsgálata krónikus vesebeteg gyermekeknél

Az atherosclerosis nemcsak megelőzhető, hanem gyógyítható is

Eddig ismeretlen neuro-immun axis

Lehet a magas húgysavszint a nagyér-atherosclerosis következtében kialakuló akut ischaemiás stroke független rizikófaktora?

ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

Extra tartalom:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Langer Róbert (szerk.): A Baross utcai Sebészeti Klinika története

A klinika története a 19. század elejéig nyúlik vissza, míg sok szervezés, változó helyszínek, hosszas küzdelem után 1880-ban Ferenc József jóváhagyásával megalakult a II. Sz. Sebészeti Klinika, ugyanakkor Lumniczer Sándor nyilvános rendes tanárt nevezte ki a klinika élére. A megelőző korszak (1880-ig) neves igazgatóinak rövid, lényegre törő életrajzának összeállítása ugyancsak Molnár Lászlónak köszönhető.

Tovább


Életminőség és alvászavarok vesetranszplantált betegek körében

Végstádiumú vesebetegek számára a vesetranszplantáció többnyire jobb életkilátásokat és életminőséget biztosít, mint a dialíziskezelés. Az utóbbi években egyre inkább előtérbe került a krónikus betegségekben, így a krónikus vesebetegségben szenvedők életminőségének vizsgálata. Az alvászavarok, köztük az insomnia, az alvási apnoe szindróma és a nyugtalan láb szindróma egyaránt előfordulnak vesetranszplantált betegek körében. A fenti alvászavarok közül az alvási apnoe prevalenciája kiemelkedően magas, körülbelül 30% ebben a betegcsoportban. Sok közleményben foglalkoztak a dializált betegek alvászavarainak és életminőségének kapcsolatával, de vesetranszplantáltakról csupán néhány erre vonatkozó eredmény jelent meg. Az eddig végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy az alvásproblémák rontják a vesetranszplantált betegek életminőségét. Cikkünkben összefoglaljuk a vesetranszplantált betegek alvászavarairól, illetve ezeknek az életminőségre gyakorolt hatásáról a szakirodalomban megjelent kutatások fontosabb eredményeit.

Tovább


Gerő Sándor, a kutató klinikus (1904-1992)