hirdetés

 VISSZA

Hypertonia és nephrologia - 2020;24(2)


Az életkor és a komorbiditás jelentősége Covid-19-fertőzés esetén. Eddigi tapasztalatok


Kékes Ede
| |
 
A WHO-riport alapján az eseteket négy klinikai csoportba lehet besorolni: 1. enyhe lefolyású, 2. közepes, tünetekkel járó, valamint 3. súlyos és 4. kritikus állapotú betegekre. A diagnózis megerősítése általában három-öt napot vett igénybe. A betegség átlagos lefolyási ideje enyhe esetekben két hét, súlyos és kritikus esetekben három-hat hét. A súlyos esetek kifejlődése általában egy hét alatt következik be. A lefolyás menetét a WHO által készített sémás ábra szemlélteti a legjobban.

Kulcsszavak

Covid-19, életkor és komorbiditás, WHO

Kapcsolódó anyagok

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Diabetológus megjegyzése

COVID-19: A kontaktok követésének részletes előnyei

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

Extra tartalom:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A nemzetközi tudományos társaságok ajánlásai az ACEi-, ARB- és ARNI-kezelés vonatkozásában Covid-19-vírusfertőzés során

Mivel a RAAS-gátló szereket igen széles körben alkalmazzák az orvosok ischaemiás szívbetegségben, szívelégtelenségben, hypertoniában, diabetesben és veseelégtelenségben, indokoltnak tartjuk a jelentős nemzetközi társaságok ajánlásait ebben a kérdésben.

Tovább


Arterial hypertension and atrial fibrillation - the most important risk factors for stroke in clinical practice

Vascular stroke is a very frequent cause of morbidity and mortality, and in patients who suffered stroke subsequent long-term neurological deficit of greater or lesser extent is an important factor. Numerous clinical and epidemiological studies confirmed that elevated systemic blood pressure is among the main risk factors of both ischemic and hemorrhagic vascular stroke, the effects of arterial hypertension being very complex including morphological and functional changes in vessels and vascular circulation. In our retrospective analysis of 218 patients hospitalized for stroke we found arterial hypertension in 91.2% of subjects and atrial fibrillation in 32.1% of subjects. 182 patients (83.5%) have been diagnosed with ischemic stroke and 36 patients (16.5%) with hemorrhagic stroke. In the group of patients with atrial fibrillation, only 33 patients (47.1%) were treated by anticoagulants, what points out an inadequate indication of anticoagulant treatment when considering the stroke risk calculation for atrial fibrillation (CHA2DS2- VASc Score) and bleeding risk (HAS-BLED Calculator for Atrial Fibrillation). It is also noteworthy that in the group of patients with anticoagulant therapy who have developed ischemic stroke in spite of this treatment, we found that in 48.5% the treatment was underdosed and therefore ineffective. Our work points to the need to improve the effective management of arterial hypertension and atrial fibrillation, the most common modifiable factors of vascular strokes.

Tovább


Egy tudós klinikus életművének mérföldkövei. Boldog születésnapot, Radó János Professzor Úr!

A 2020. év kiemelkedő eseményeinek egyike, hogy Radó János professzor úrral ünnepelhetjük életének 90. és szakmai pályafutásának 66. évfordulóját. Radó János kiemelkedően sikeres szakmai pályafutásának különlegessége, hogy tevékenységében szervesen összekapcsolódva segíti egymást a betegellátás és az experimentális érdeklődés. Ez a polihisztor-szemlélet példaértékű nemzedékünk fiataljai számára is.

Tovább