Betarthatatlan elvárást fogalmaz meg a gyógyszerek alkalmazásáról szóló jogszabálynak (2005. évi XCV. törvény) az a paragrafusa, amely elrendeli, hogy valamennyi OTC gyógyszer kiadásakor a patikus köteles tájékoztatni a beteget a szer hatásairól és mellékhatásairól, az egyidejűleg szedett készítmények esetleges kölcsönhatásáról. A gyakorló gyógyszerész és az orvos-jogász egyaránt úgy véli, irreális az elvárás, és káoszt okozna a patikákban, ha szigorúan betartanák. Nem csak a beteg kérésére, hanem minden esetben előírja a törvény a tájékoztatási kötelezettséget – mondta lapunknak dr. Dósa Ágnes orvos-jogász, a Semmelweis Egyetem docense. – Ez azt jelenti, hogy a gyógyszerésznek egy megfázás esetén alkalmazott forró italpor kiadásakor is ki kell kérdeznie a beteget valamennyi szedett gyógyszeréről, és részletesen el kell mondania a megvásárolt készítmény hatását a mellékhatásokkal együtt, sőt, még a helyettesíthetőségről is információkkal kell szolgálnia. A gyógyszer-kölcsönhatások meglehetősen nagy veszélyt jelenthetnek a betegek számára, ám Dósa Ágnes szerint aggályos, hogy a döntéshozó ezt a kérdést csupán azzal rendezi, hogy majd a gyógyszerész alaposan kikérdezi a beteget, és nem adja ki a terméket a páciensnek, ha az nem fér össze a többi gyógyszerrel, amelyet egyidejűleg szed. A szabály szerint egyébként a felvilágosítás tényét nem kell dokumentálni, ahogyan azt sem, ha a beteg lemondott erről. Összevetve mindezt az orvos tájékoztatási kötelezettségével, a szabályozás puha, ámde teljesíthetetlen. Egy esetleges kártérítési eljárásban azonban lenne relevanciája, hogy ki és miről tájékoztatta a beteget, ahogy az orvosi kártérítési eljárások túlnyomó részében is felmerül a betegtájékoztatás kérdése. A beteg sem akarja Teljes káosz lenne, ha ezt a régóta élő paragrafust betartanák a patikákban, összeomlana a rendszer – vélekedett dr. Horváth Csaba, a soproni Állomás Gyógyszertár vezető gyógyszerésze, aki szerint a betegek sem mindig igénylik a felvilágosítást. Náluk rutinkérdés, hogy megkérdezik a vásárlókat, szedték-e már korábban az adott készítményt, és amennyiben a páciensnek kérdése lenne, teljes körűen és részletesen tájékoztatják a recept nélkül kiadható szerről. Míg a vényköteles gyógyszerek kiváltásáról a TAJ alapján tájékozódhat a patikus, arról semmilyen információja nincs, hogy a beteg az OTC készítményből hány dobozzal, mikor és hol vásárolt korábban. Az elmúlt tíz évben érezhetően nőtt azoknak a pácienseknek a száma, akik az internetről tájékozódva jobban informáltak – számolt be tapasztalatairól a soproni gyógyszerész. Hozzátette viszont azt is, hogy egyes felmérések azt igazolják, a betegek fele még a gyógyszer tájékoztatót sem olvassa el. Hasznosnak tartaná a szervezett betegedukációt, hogy ne csak a gyógyszerészek, vagy az egészségügyi személyzet, hanem a páciensek is tudják, hogy mit kell tenniük saját gyógyulásuk érdekében. A mindennapos gyakorlatban egyébként az interakciók nem jelentenek problémát – mondta Horváth Csaba. Hatósági ellenőrzés várható Egyre több recept nélkül forgalmazott készítmény tartalmaz gyógyszernek minősülő hatóanyagot, a gyógyszerek és vény nélkül kapható készítmények interakciójának következményeként megjelenő hatásváltozások mértéke és súlyossága eltérő lehet. Az Amerikai Orvosszövetség lapjában (Journal of the American Medical Associacion, JAMA) publikált tanulmányban több mint háromezer beteg vényköteles és OTC szedését vizsgálták. Az orvos által rendelt patikaszereket rendszeresen használók 46 százaléka alkalmazott OTC készítményt is. A több gyógyszert szedők négy százalékánál jelentkezett klinikailag is jelentős gyógyszer-interakció, amelynek fele ez OTC készítményre volt visszavezethető. Hazánkban a Magyar Gyógyszerészi Kamarától kapott adatok szerint 2014-ben összesen 292,3 doboz támogatott vényköteles és OTC készítményt adtak ki a patikákban, ebből 88,8 dobozhoz – az összes kiadott patikaszer 30,3 százaléka – nem kellett orvosi rendelvény. Az új gyógyszerészeti hatóság, a március 1-el felállt Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), amely egyesült az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézettel (OÉTI), a jövőben hatósági jogkörben léphet majd fel az étrend-kiegészítők és recept nélkül forgalmazott termékek piacán is. Bár a gyógyszerészek számára közel két évvel ezelőtt hozzáférhetővé tették a betegek gyógyszerelési adatait, az egy évre visszamenőleg lekérdezhető listában kizárólag azok a patikaszerek szerepelnek, amelyeket orvosi rendelvényre adtak ki. De a patikákban vagy azért nem élnek a lehetőséggel, mert zömében törzsvásárlókat szolgálnak ki, illetve a nagy forgalmú gyógyszertárakban erre idő híján nincs lehetőség – írtuk meg korábban a PharmaPraxisban. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2015-03-14