hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Éhezés, stresszrezisztencia, tumoros megbetegedések


Éhezés, stresszrezisztencia, tumoros megbetegedések

| |
 

Az éhezés különbözőképpen hat az egészséges és a rákos sejtekre: míg az előbbiek túlélése, az utóbbiak pusztulása fokozódik. Az éhezés és a hatását utánzó diéták a kemo- és radioterápia hatásfokát is növelik, ezért a folyamatban lévő klinikai vizsgálatok lezárulta után alkalmazásuk gyorsan el fog terjedni a rákbetegség megelőzésében és gyógyításában.

A rák jelenleg világszerte a második vezető halál-ok; a rákos halálozás 30-50%-a megelőzhető volna a főbb kockázati tényezők (alkohol, dohányzás, elhízás, mozgásszegény életmód, infekció) elkerülésével. A diétás beavatkozások bizonyítottan sejtvédő, öregedésgátló és rákmegelőző hatásúak, azonban mára az is bizonyítást nyert, hogy a rák terápiájában is döntő szerepük lehet.

Bár a közelmúltban számos immunterápiás szer is megjelent, a gyorsan osztódó ráksejteket célba vevő kemo- és radioterápia még sokáig az onkológiai eszköztár része marad. A kemo- és radioterápia azonban a normál sejteket is károsítja, mellékhatásként mieloszuppressziót, kimerültséget, hányást, hasmenést (esetenként halált) okoz, ami nagyban akadályozza az optimális kezelést. Ezért a kemo- és radioterápia egészséges sejtekre kifejtett hatását gátló és rákos sejtekre kifejtett hatását növelő diétás beavatkozásoknak a jövőben nagy szerepük lesz nemcsak önmagukban, de a kemo- és radioterápia kiegészítéseként is.

Módosult metabolizmus

Napjainkban a tumoros betegségek egyik legfőbb jellegzetességének a módosult metabolizmust tartjuk. A rákos sejtekben fokozódik a glikolízis, csökken az oxidatív foszforiláció, és olyan proliferációs útvonalak aktiválódnak, amelyek függetlenek a külső növekedési faktorok hatásaitól. Az osztódó rákos sejtekben megnő a fehérje- és zsírsavfelvétel és -szintézis egyaránt, így érzékennyé válnak az extrém diétás feltételek – éhezés és bizonyos ketogén diéták – által a tápanyag-ellátásban előidézett széles körű változásokra. A normál sejtek a rákos sejtekkel ellentétben jól alkalmazkodnak az éhezéshez, és stressznek ellenálló működésmódra váltanak: kevesebbet osztódnak és nagyobb fokozatra kapcsolják celluláris védekező mechanizmusaikat. A tápanyag-felesleg állapotát igénylő rákos sejtek onkoproteinjeik aktiválódása miatt képtelenek átváltani a stressznek ellenálló működésmódba, azaz az éhezés a normál sejtek védelmét, a rákos sejtek pusztulását segíti (eltérő stresszrezisztencia: differential stress resistance/DSR).

Az éhezés nemcsak a kemoterápia toxikus hatásaitól védi az egészséges sejteket, de egyes ráktípusok esetén ugyanolyan hatékonyan pusztítja a rákos sejteket, mint maga a kemoterápia (egérkísérletekben pl. B-sejtes és T-sejtes akut limfoblasztos leukémia progesszióját az éhezés önmagában képes volt megfordítani). Az éhezés hatására számos tumortípus esetén megnövekszik a kemoterápia (pl. ciklofoszfamid, doxorubicin, cisplatin) és egyéb rák ellenes kezelések hatékonysága. A megelőzésben a kéthavonta 48-72 órás böjt hatékonysága mellett szólnak bizonyítékok.

Immunműködés

Az éhezés rákellenes hatása részben a glükóz és az inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1) szintjének csökkenése révén érvényesül, azonban a hatás fontos része az immunrendszer aktiválódása is. A egérkísérletek tanúsága szerint az éhezés és az éhezés hatását utánzó diéta hatására az immunsejtek jobban felismerik a malignus sejteket, csökken a rákincidencia, megnövekszik az élettartam (pl. Brandhorst, S. et al. A periodic diet that mimics fasting promotes multi-system regeneration, enhanced cognitive performance, and healthspan. Cell Metab).

A periodikus éhezés a mikrobióta állapotát is javítja, ami csökkenti a pathogén-invázió esélyét, és fokozza a gazdaszervezet immunműködését, azaz a csökkentett kalóriabevitel ezen az útvonalon is hozzájárulhat a tumor pusztulásához.

Autofágia: A tumoros betegség korai szakaszában gyakran gátolt az autofágia; az autofágia fokozásának egyik leghatékonyabb módja a legtöbb sejt esetében az éhezés.

Az éhezés és az éhezés hatását utánzó diéták a humán rákellenes kezelésekben

Az alacsony kalória- és protein-, valamint magas zsír- és komplex szénhidrát-tartalmú diéta (amit azok számára fejlesztettek ki, akik nem bírják az éhezést) hatására az éhezéshez hasonló változások jönnek létre: csökken a glükóz és az IGF-1, valamint nő a ketontestek szintje, nő az egészséges, és romlik a rákos sejtek stressztűrő képessége. A vizsgálatok szerint a rövid távú éhezés jól tolerálható és biztonságos, a 72 órás éhezés csökkenti a kemoterápia mellékhatásait (a 24 órás nem)(de Groot, S. et al. The effects of short-term fasting on tolerance to (neo) adjuvant chemotherapy in HER2-negative breast cancer patients: a randomized pilot study. BMC Cancer), továbbá a kalóriacsökkentett táplálkozás hatására enyhülnek az alkalmazott kemoterápia mellékhatásai (Safdie, F.M. et al. Fasting and cancer treatment in humans: a case series report; Aging, illetve Raffaghello, L. et al. Fasting and differential chemotherapy protection in patients; Cell Cycle).

Jelenleg több klinikai vizsgálat is folyamatban van, amelyek az éhezés hatását utánzó diéták hatását vizsgálják emlő- és prosztatarákos betegeknél. Ezeknél a vizsgálatoknál a diéta 3 nappal a kemoterápia adása előtt kezdődik és 1 nappal utána végződik; az eddigi eredmények alátámasztják a rákellenes hatékonyságot. Más tanulmányok a szintén a ráksejteket érő metabolikus oxidatív stresszt növelő ketogén diéta rákellenes hatását bizonyítják humán vizsgálatokban (Branco, A.F. et al. Ketogenic diets: from cancer to mitochondrial diseases and beyond. Eur. J. Clin. Invest., továbbá Abdelwahab, M.G. et al. The ketogenic diet is an effective adjuvant to radiation therapy for the treatment of malignant glioma. PLoS One 7, e36197).

Mint az áttekintő közlemény szerzői, Buono és Longo hangsúlyozzák: ha nagy esetszámú randomizált vizsgálatok is alátámasztják az éhezés és az éhezés hatását utánzó diéták hatékonyságát a humán rákellenes kezelésekben, a módszer azonnal széles körben elterjedhet a klinikai gyakorlatban.

Eredeti közlemény
Trends Endocrinol Metab. 2018 Apr;29(4):271-280. doi: 10.1016/j.tem.2018.01.008.
Starvation, Stress Resistance, and Cancer.
Buono R, Longo VD.


Szemlézte:
Kovács Bence dr.


Kulcsszavak

éhezés, böjt, carcioma, stressz, életmód

Kapcsolódó anyagok

Egészséges életmód és a dementia kialakulásának esélye

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

A munkával és élettel való elégedettség összehasonlító elemzése magyar és német műtő asszisztensek körében

Lelket gyógyít, terményt gyarapít a zene

,,Mi az árnyékban élünk, de jó is ez így”

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Krónikus koronária szindróma

Megjelent az Európai Kardiológus Társaság (ESC) “Krónikus koronária szindróma (CCS)” kezelésére vonatkozó új Klinikai Irányelve, amely a stabil koszorúér betegség terápiájával kapcsolatban 2013-ban megfogalmazott javaslatokat cseréli le.

Tovább


A légszennyezettség érelmeszesedéshez vezet

Az Eurostat-jelentés adatainak értékelését segíti a JAMA Network Open egy új tanulmánya, ami kimutatja: a légszennyezettségnek (ezen belül a szállópornak és a nitrogén-dioxidnak) való hosszú távú kitettség mértékével arányosan nő a szívkoszorús erek meszesedése, vagyis a légszennyezettség a coronariasclerosis kialakításán és súlyosbításán keresztül is növeli a cardialis eredetű halálozás kockázatát.

Tovább


Káros a gyulladásos markerek túlhasználata

A gyulladásos markerek laboratóriumi vizsgálata nem alkalmas a releváns betegségek kiszűrésére, állapította meg két nagy-britanniai, körzeti orvosi adatokon alapuló vizsgálat.

Tovább


Candida auris: egy új fungális patogén

Az elmúlt évtizedben világszerte megjelentek a Candida auris gombafaj által okozott, számos antimikotikumra rezisztens, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések. A C. auris környezeti perzisztenciája egyedülálló a Candida-fajok között, virulencia-faktorai kifejezetten elősegítik a bőr kolonizációját, és eliminációját nagyban nehezíti, hogy a hagyományos, biokémiai eszközökkel nehéz azonosítani. A Journal of Clinical Microbiology tanulmánya áttekinti a gombafaj felbukkanásának történetét és hangsúlyozza a kórházi infekciókontroll szerepét.

Tovább