hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az alvás életet ment


Az alvás életet ment

| |
 

Az Alvás Világnapja, melyet hat éve indítottak az Amerikai Egyesült Államokból, ma már számos országban az alváskultúra kiemelkedő eseménye. A World Association of Sleep Medicine, az alvástudomány és alvásgyógyítás legrangosabb nemzetközi szervezete a tavaszi napéjegyenlőséget megelőző pénteket jelölte meg arra az alkalomra, hogy felhívják a figyelmet a pihentető alvás fontosságára. Ezen a napon a világ számos országában kormányzatok, egészségügyi intézmények, civil szervezetek, orvosok és gyógyítók, a nyomtatott és az elektronikus sajtó munkatársai szentelik figyelmüket az alvás szerepére életünkben.
Hazánkban rövid múltra (10-15 év) tekint vissza, s jelenleg néhány alváslaboratórium köré szerveződve művelik a Magyar Alvásdiagnoszitkai és Terápiás Társaság szervezeti irányításával. A világnap alkalmából tartott rendezvényen Szakács Zoltán a társaság elnöke sorolta fel a Magyarországon elért eredményeket.

Fontos vívmány, hogy létrejött a szomnológia, mint tudomány. A betegek kivizsgálásának és kezelésének feltételei immár törvényben rögzítettek, egységes alváslaboratóriumokat alakítottak ki az országban. Az orvosoknak lehetővé tették a specializációt, a szomnológus licencvizsga letételét. A szakemberek feladata az alvásfragmentáló kórképek diagnosztizálása és kezelése. Munkájuk jelentős a járművezetés biztonságának növelésében, a több műszakban dolgozók egészségének védelmében.

Vida Zsuzsanna szomnológus a kialvatlanság veszélyeire hívta fel a figyelmet. A 12 órás alvásmegvonás olyan mértékben rontja a koncentrálóképességet, mint a 0,05 ezrelékes véralkoholszint, és ugyanúgy növeli a baleseti kockázatot. Statisztikák szerint évente 300, többnyire súlyos közlekedés balesetért felelős a kialvatlanság, és ennek következtében a gépjárművezető elalvása.

Félegyházi Zsolt pszichiáter a svéd Karolinska intézetből az alvászavarok pszichiátriai vonatkozásiról beszélt. Különösen szembetűnő az alvászavar figyelemhiányos hiperaktivitás zavarban (ADHD), aminek legfontosabb anatómiailag azonosítható felelőse a homloklebeny alulműködése. A felnőtt populáció 2,5–4%-át érinti, az esetek 75%-ában szorongás, depresszió és alvászavar társul hozzá. Jelentős tüneti javulás érhető el strukturált viselkedésterápiával és melatonin adásával, ami a zavart circadian ritmust segít helyreállítani.

Varga Márta klinikai szakpszichológus az alvás- és evészavarok társulását ismertette. Az éjszakai evés szindróma és az alváshoz kapcsolódó evészavarok pszichiátriai kórképek, gyógyszerrel és pszichoterápiával kezelhetők. A terápiával jelentősen mérsékelhetők a tünetek, javítható a betegek életminősége és csökken az éjszakai evés miatti sérülések kockázata is.

Sándor Edit a Pharma Nord orvosigazgatója a melatonin szerepéről beszélt az alvás szabályozásában. A nucleus suprachiasmaticusban termelődő hormon állítja be a belső óránkat. Az egyensúly felborulhat váltott műszakú munkavégzés és időzónák átlépése esetén, ennek leküzdésében segíthet a melatonin bevétele a tervezett lefekvés előtt.

Hegyi Gabriella, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője az alternatív medicina jelentőségéről beszélt az alvászavarok kezelésében, külön kiemelve az akupunktúrában rejlő lehetőségeket. A hagyományos módszereket a modern orvostudománnyal ötvözve, az integratív medicina jelentheti a megoldást szerinte sok betegségre, köztük az alvászavarokra is.

Acsády László kutató új idegélettani eredményekről számolt be a szinaptikus GABA-A-receptorokat vírussal szelektíven eltávolították egerekben, de a GABA-hatás egy részének ilyen módon történő kiküszöbölésével is megmaradtak épen az állatokban az alvási orsók az extraszinaptikus GABA-A-receptorok aktivitása következtében. A vizsgálat eredményei a további gyógyszerkutatásokhoz kínálhatnak újabb ígéretes célpontot.

Ezt követően átadták a világszerte kezdeményezett „Alvásbarát hotel” díjat a Magyarországon is számos szállodát üzemeltető Ibis szállodaláncnak. Ebben a szállodaláncban külön nagy figyelmet fordítanak a vendégek alvásának a minőségére. Gondosan kifejlesztették a legkényelmesebb ágyat, ágyneműt és huzatot, figyelnek a fény- és zajszennyezésre. Törekvéseiket a vendégek elégedettsége és ez a díj is elismeri.

Végül Purebl György, a Magyar Pszichiátriai Társaság leendő elnöke zárta le a konferenciát. Arra hívta fel a figyelmet, hogy kultúránk nem alvásbarát. Mesterséges körülmények között, mesterséges fényben, sokszor a nappal-éjszaka természetes ritmusát figyelmen kívül hagyva éljük mindennapjainkat, dolgozunk. Ez hosszú távon megbosszulja magát, növeli a cardiovascularis és daganatos betegségek kockázatát. Érdemes tehát többet törődni az alvási körülményeinkkel, biztosítani magunknak a megfelelő pihenést a pillanatnyi jóllétünk, magunk és környezetünk biztonsága és a hosszú távú egészségünk érdekében.

2015. március 12.
dr. Lipták Judit
eLitMed.hu


Kulcsszavak

alváshigiéné, alvás világnapja, alvás, szomnológia

Kapcsolódó anyagok

Diabetes, dementia, depresszió, distressz

Obstruktív alvási apnoe szindróma: hogyan szűrjük, hogyan kezeljük?

Különböző ápolói munkarendek hazánkban és egészségre gyakorolt hatásaik

A családorvosok alvási apnoéval kapcsolatos ismeretei és attitűdjei. Megvalósul-e az OSAS szűrése a járművezetők egészségi alkalmasságának vizsgálata során?

A fej-nyak régió vascularis malformációja és az obstruktív alvási apnoe betegség kombinációja: diagnosztikai és terápiás megközelítések

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Tovább


A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

A VERITAS vizsgálat igazolta, hogy az imidazolin I1-receptor agonista rilmenidin szignifikánsan csökkentette a higanyos mérővel és ambuláns vérnyomás-monitorozással (ABPM) mért vérnyomást hypertoniás betegekben. A szer a „fehérköpeny-reakciót”, a balkamra-hypertrophiát (LVH) is csökkentette. Egy másik vizsgálatban igazolódott, hogy a hypertoniás betegekben a rilmenidin fokozta a baroreflex érzékenységét. Ez a hatás - főleg nappal - hozzájárulhat a vérnyomáscsökkentő effektushoz.

Tovább


Az alvás életet ment