hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Pazarlás a szakpszichológusok mellőzése az egészségügyben – Interjú dr. Perczel Forintos Dórával


Pazarlás a szakpszichológusok mellőzése az egészségügyben – Interjú dr. Perczel Forintos Dórával

| | |
 


Törvényellenes a helyzet a pszichés betegségek ellátásban, mert hiányoznak az egészségügyben a TB-finanszírozású pszichoterápiás rendelők. Körülbelül 1500 klinikai szakpszichológus van az országban, s csak háromszázan dolgoznak az egészségügyben, mert nincs több állás – mondta dr. Perczel Forintos Dóra, a Szakmai Kollégium Klinikai szakpszichológia és Klinikai Szakpszichológus Pszichoterapeuta Tagozat vezetője, a Szakmai Kollégium titkára.

Népszerű a szakma. A pszichológusok még a költségtérítéses szakképzés elvégzését is vállalják, noha a rezidensképzéssel ellentétben ezért fizetniük kell. Az egészségügyben nehezen vagy alig elérhető a pszichológiai ellátás, ezért a betegek gyakran képzetlen emberekhez vagy ezoterikus megoldásokhoz folyamodnak, ahelyett, hogy szakképzett klinikai pszichológushoz mennének. A klinikai pszichológusok leginkább pszichiátriai osztályon dolgoznak, és szinte egyáltalán nem elérhetők a szomatikus (kardiológiai, belgyógyászati, bőrgyógyászati, nőgyógyászati, stb.) ellátásban. Pedig a korszerű egészségügyi ellátást a multidiszciplináris teamek jelentik – mondta dr. Perczel Forintos Dóra a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékének vezetője.

– Hogyan látja szakmája helyzetét?

A korábbi évek egészségügyi kiadásainak megvonása következtében, a pszichológiai tevékenységek rendkívül hátrányos finanszírozása miatt a klinikai pszichológusokat küldték el először a munkahelyekről. Azóta is álláshiány van. Ugyanakkor évente kb. 80 pszichológus teszi le a klinikai szakpszichológus szakvizsgát, tehát kapacitás lenne, csak állás nincs, hogy elhelyezkedjenek. A pszichológusok az öt egyetemi év elvégzését követően még négy évig tanulnak a klinikai szakpszichológia, majd újabb három évig a pszichoterapeuta szakvizsgáért. Magasan képzett szakemberekként dolgozhatnának, alkalmasak a prevencióra, a gyógyításra a készségfejlesztésen át a pszichoterápiáig. Pazarlás egy ilyen magasan képzett szakember réteg mellőzése az egészségügyben. A végzetteknek általában 30 százaléka dolgozik az állami szférában, a többiek magánpraxist nyitnak, külföldön vállalnak munkát, vagy az egyre népszerűbb coaching és szervezetfejlesztés felé fordulnak.


Perczel Forintos Dóra




– Melyek a legégetőbb megoldandó feladatok?

Három csoportba sorolnám a legfontosabb feladatokat. Egyrészt, szeretnénk elérni, hogy a családorvosi ellátáshoz kapcsolódjon pszichológiai, illetve mentálhigiénés ellátás. Ugyanis a magyar lakosság mentális egészségügyi mutatóinak kifejezett romlása illetve rossz színvonala ellenére (szorongásos zavarok, depresszió, öngyilkosság, alkoholizmus magas előfordulási aránya) gyakorlatilag megszűntek a felnőtt lakosság számára elérhető tb-finanszírozású pszichoterápiás és mentálhigiénés rendelők. A felsorolt, elsősorban pszichológiai természetű problémák leküzdhetők lennének a könnyen elérhető, például családorvosi rendelőkben dolgozó klinikai és mentálhigiénés szakpszichológusok segítségével. Ez innovatív, alacsony költségű és preventív lenne, ugyanis a felmérések szerint a háziorvoshoz fordulók fele nem testi problémák miatt megy el a rendelőbe, hanem a pszichés problémák és a stressz okozta testi bajok miatt, mint például alvászavar, vérnyomás-ingadozás, fejfájás. És ha nekik helyben, a háziorvosi praxishoz tartozó ellátásban, a közösségi ellátás színterén tudnak segíteni, akkor az nem stigmatizáló (pszichiátriai intézménybe csak végső esetben mennek el a betegek), közel van, tehát költséghatékony, és preventív, mert megelőzi súlyos betegségek, pl. magas vérnyomás, infarktus kialakulását.

– A saját praxisában milyen esetekkel találkozik a leggyakrabban?

A lakóhelyemen családpszichológiai tanácsadást tartok karitatív alapon, s látom, hogy ezáltal mennyi élethelyzeti nehézség és szenvedés csökkenthető, aminek egyébként pszichiátriai betegség kialakulása lenne a vége. Például párkapcsolati konfliktusok, kamaszokkal kapcsolatos nevelési problémák rendezése, amelyek tartós fennállása egyébként súlyos feszültségekhez, alkohol vagy drogfogyasztáshoz vezethet. Ehhez nem kell magasan képzett szakember, elegendő egy fiatal klinikai szakpszichológus tudása is.

– A klinikai szakpszichológus milyen szerepet tölt be a gyógyító folyamatban?

A korszerű medicinában szükség van a klinikai pszichológiára a krónikus és akut betegségek leküzdésében, ezért azt javasoljuk, hogy a kórházakban létesüljenek klinikai szakpszichológiai részlegek, akik együtt, önálló teamben dolgozva lássák el a betegségekhez társuló pszichés problémákat. A klinikai pszichológiában hatalmas fejlődés következett be az utóbbi 40 évben és világszerte kilépett a pszichiátria területéről. A legsúlyosabb, gyakran népegészségügyi problémát jelentő betegségek kialakulásában egyértelműen szerepük van pszichés és magatartásbeli tényezőknek. Magyarországon a szív-érrendszeri betegségek és a daganatok a legfőbb halálokok közé tartoznak. Az elhízás, a dohányzás, a stresszhelyzetekkel való maladaptív megküzdés és ezzel szoros összefüggésben, a fokozott alkoholfogyasztás, a rendszertelen és mozgásszegény életmód, a túlhajszoltság, a szociális kapcsolatok elhanyagolás vagy hiánya, a konfliktus-megoldási készségek nyilvánvaló hiányosságai és az ebből fakadó feszültségek nemcsak a szorongásos megbetegedések, a depresszió és a pszichoszomatikus megbetegedések, hanem a stroke, a hypertonia, a myocardialis infarctus, az alkoholizmus, a daganatos betegségek, fájdalomszindrómák (gerincfájdalmak, fejfájások), kialakulásában is komoly és módosítható rizikófaktorok.

Épp ezért óriási költségcsökkentést eredményezhetne, ha őket segítve a kórházi osztályokon dolgoznának jól képzett, bizonyítékokon alapuló pszichoterápiás módszereket alkalmazó klinikai szakpszichológusok. Ugyanis a betegeknek lenne esélyük megtanulni, hogyan kezeljék adaptívan a stresszt, hogyan adjanak le perfekcionizmusukból, hogyan kezeljék a kríziseket.

– Nehéz megfelelni, állandóan alkalmazkodni a modern társadalmi elvárásoknak…

Mindenképpen. Például igen romboló, ha az állása féltése miatt egy személy folytonosan háttérbe szorítva saját igényeit mindenkinek meg akar felelni. Ez fokozott feszültséghez, következményesen magas vérnyomáshoz vagy állandó evéshez, alkoholfüggőséghez, sőt, infarktushoz vezethet. Az alapellátásban dolgozó pszichológus a stressz kezelésében segíthet, a betegség kialakulása után a szomatikus ellátásban pedig abban, hogy a személy milyen módon változtasson életmódján, félelmein vagy perfekcionizmusán. Így kevesebb lenne a visszaesés és kevesebb stroke, infarktus, daganatos betegség alakulna ki. A betegségek kimenetele persze jól tudjuk, hogy az egyén hozzáállásától is függ. Előfordulhat, hogy súlyos testi betegség, pl. stroke után a beteg „leírja magát”, értéktelennek és fölöslegesnek érzi az életét és a pszichológus abban segítheti, hogy hogyan lépjen tovább ebből az élethelyzetből.

– Szakmai szempontból mit lehet tenni?

Szükség van szakmai megújulásra is, a korszerű, bizonyítékokon alapuló kognitív és viselkedésterápiák alkalmazása tekintetében. Sajnos nagy egyenetlenségek tapasztalhatók a szakemberek képzettségében, de nagy motiváló erő a betegek tájékozottsága.. El kell érni, hogy a pszichés problémák kezelésében elérhetők legyenek a korszerű módszerek mind a klinikai pszichológiában, mind a pszichoterápiában. Az oktatásban már elindult a változás. A megújulásra jótékony hatással van az,, hogy Brüsszel a tényeken alapuló módszerek alkalmazását támogatja valamint a Szakmai Kollégium útmutatása is az, hogy a bizonyítékokon alapuló gyógyítás eredményei szerint kell kidolgozni a protokollokat.

– A Semmelweis Tervben milyen teret kapott a pszichológia és milyen terveket szeretnének megvalósítani?

Bekerült a Semmelweis Tervbe az alapellátás megerősítése pszichológusokkal, egészségpszichológusokkal és klinikai szakpszichológusokkal. Ez innovatív és preventív megoldás lehetne, és ahogy említettem, költséghatékony is. A fő cél a szenvedés és a pszichés problémák minél hamarabb történő csökkentése: minél előbb kap segítséget egy stresszes ember, annál kevesebbet szenved, annál kevesebbet hiányzik a munkahelyről és kevesebb gyógyszert vesz be, továbbá nemcsak neki, hanem családjának is jobb az életminősége.

A Klinikai Szakpszichológia Tagozat emellett szeretné elérni, hogy a városi, megyei, nagytérségi kórházakban, egyetemi centrumokban ne elszigetelten dolgozzanak a pszichológusok, hanem klinikai pszichológiai egységek vagy részlegek jöjjenek létre. Ennek az a célja, hogy team-ben magasabb szakmai színvonalat, jobb együttműködést, hatékonyabb munkamegosztást és jobb érdekérvényesítést lehessen megvalósítani. Az alapellátástól kezdve a különböző progresszivitású ellátó szinteken legyen TB alapon elérhető a bizonyítottan hatékony, kognitív pszichoterápiás ellátás. Ez nem új gondolat, 2006-ban Nagy-Britanniában bevezették a „Pszichoterápiákhoz való jobb hozzáférés” programját, amit Lord Layard gazdaságpolitikus neve fémjelez (www.iapt.nhs.uk). Miért? Mert kiszámolták, hogy gazdasági racionalitás diktálja a népegészségügyi méretekben jelentkező depresszió hatékony kezelésének szükségességét. Nálunk erre ugyanúgy szükség van.

– Meg kell újítani a szakképzést is?

A klinikai szakpszichológus szakképzésben szeretnénk, ha országszerte egységesen nagyobb óraszámot kapnának a korszerű egészségpszichológiai és bizonyítékokon alapuló pszichoterápiás (kognitív terápiás) ismeretek. Végül ki kell dolgozni az új protokollokat – erre vonatkozik a Szakmai Kollégium útmutatása is a bizonyítékokon alapuló módszerek bemutatásáról és alkalmazásáról. A betegellátás színvonalának emelése érdekében nagyfokú motiváló tényező lenne a szakemberek számára, ha az OEP finanszírozás differenciálna az egyes beavatkozás kategóriákon belül és magasabb pontszámmal finanszírozná a korszerű hatékony (EBM) beavatkozásokat.

– Milyen munkát tervez a tagozat és a tanács tagjaival?

Ahogy már említettem, ki kell dolgozni a protokollokat, együttműködni a társszakmákkal a közös kérdésekben, így a Pszichiátriai Tagozattal az OPAI kérdésében, a Gyermekpszichiátriai Tagozattal a gyermekpszichológiai ellátás protokolljainak kidolgozásában, a szomatikus szakmákkal a pszichológus kompetenciák kérdésében. Történjen meg a szakképzésben a tartalmi átalakítás, országosan nagyobb súllyal szerepeljenek az evidencián alapuló módszerek, mind a diagnosztikában, mind pedig a pszichoterápában, a neuropszichológiában és az addiktológiában. Az egyes képzőhelyek specifikumai mellett ezek nagyobb súllyal érvényesüljenek a szakképzésben.

Továbbá, az angolszász világban a klinikai szakpszichológus szakvizsga doktori címmel jár (PsyD), tavaly ünnepelték bevezetésének negyedszázados évfordulóját. Szeretnénk elérni, hogy nálunk is bevezetésre kerüljön ez a cím, hiszen a klinikai szakpszichológus szakértelme egészségügyi tevékenységre vonatkozik, itt tesz szakvizsgát a szakorvosokhoz hasonlóan, az egészségügyben dolgozik, főhatósága a mindenkori egészségügyi minisztérium. Méltányos lenne, ha a klinikai szakpszichológus szakvizsga pszichológus doktori címmel (PsyD) járna.

– Ismertetné szakmai életútját röviden és beszélne családjáról, hobbijáról?

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szereztem pszichológus diplomát 1984-ben, majd Tringer László professzor úr meghívott a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai Klinikájára dolgozni. Klinikai pszichológusi szakvizsgát tettem 1994-ben, 2001-ben megszereztem a pszichoterapeuta címet. Különféle pszichoterápiás módszereket tanultam: személyközpontú pszichoterápiát, relaxációt, a Harvard Egyetemen hipnoterápiát, majd itthon még családterápiát. Kognitív pszichoterápiát az Oxford Cognitive Therapy Center-ben tanultam az oxfordi egyetemen 1995-1998 között. 1997-ben kandidátusi tudományos fokozatot szereztem, 2001-ben habilitáltam. Disszertációmat a szociális kompetencia témájából írtam, jelenlegi kutatási témám a szuicid prevenció és a traumák feldolgozása korszerű kognitív pszichoterápiás módszerekkel. 2001 óta a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékét vezetem, egyidejűleg az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet pszichológiai igazgatója lettem egészen az OPNI 2008-ban történt bezárásáig. A Tanszék azóta az Egyetem campusán működik, a Tömő utcában.

Közben hat évet otthon töltöttem Gyesen 1986-1992 között, három gyermekünkkel. Ők már egyetemisták: két fiunk medikus, lányunk művészettörténetet és pszichológiát tanul. Férjem Perczel Andrással biokémikus kutató az ELTE-n. Nagy öröm és büszkeség számunkra, hogy idén neki ítélték a Bolyai-díjat.

A család és munka mellett nagyon szeretem a zenét és a természetet, a hegyeket. Az egyetem és a pszichológiai tanulmányok mellett Konzervatóriumba jártam orgona szakra és 15 évig tanultam zongorázni. Sajnos, ma alig jut erre időm, de folyton vágyom rá. Sok zenész barátunk van, az élet nagy ajándéka a zene és a zenélés.

2011. 07. 14.

eLitMed


Kapcsolódó anyagok: Elmerülni a pillanatban - beszélgetés dr. Perczel Forintos Dórával




Civilizáció és betegségei – személyes konferenciabeszámoló





Érdemes megismerni a mentális betegségeket




A lelki betegségek gyógyításának
lehetőségei Magyarországon





Minden huszadik magyar teljes magányban él




Kapcsolódó anyagok

A PET szerepe a klinikai onkológiai gyakorlatban

Gastrointestinalis szövődmények a daganatok kezelésekor

Sejtciklus mint terápiás célpont – CDK4/6-gátlás

Génterápiával módosított T-sejtek a daganatos betegek kezelésében

Diffúz nagy B-sejtes lymphoma: úton a személyre szabott terápia felé

Hozzászólások:

1.,   Csóka Judit mondta   2011. Szeptember 29., Csütörtök 10:50:59
Valóban nagyon jó lenne, ha már a háziorvosi rendelőkben is dolgozhatnánk. Az a tapsztalatom azonban, hogy az orvostársadalom nem is nagyon ismeri a klinikai szakpszichológusok munkáját. Vannak kórházak, ahol bár dolgozik klinikai szakpszichológus, mégis pl. kardiológiai betegek rehabilitációjában szakvizsgával nem rendelkező pszichológust alkalmaznak. Folyamatosan képződünk, nem kevés pénzért, ami saját zsebből kell kifizetnünk, és mégsem ismert az egészségügyben ez a szakma. Egyet értek azzal, hogy nagy pazarlás, hogy mellőznek bennünket a kórházi osztályokon. Köszönöm a cikket. Jó, hogy a szakma jeles képviselője megszólalhatott a témában.
Csóka Judit klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


Pazarlás a szakpszichológusok mellőzése az egészségügyben – Interjú dr. Perczel Forintos Dórával