TARTALOM

 VISSZA

 


Világszerte változnak az egészségi rizikók


Világszerte változnak az egészségi rizikók

| |
 

A WHO megjelenő „Egészségi rizikók a világban” jelentése a morbiditást, mortalitást és a betegségteher alakulását összegezi a világban és regionálisan 24 mutató alapján. Az értékelt rizikótényezők széleskörűek, kiterjednek a környezeti ártalmakra, mint pl. a lakáson belüli füst a fűtés következtében, az anyagcsere változásokra vagy a hipertóniára.

A jelentés szerint öt rizikótényező felelős a halálozások egynegyedéért és a rokkantságban eltöltött évek (disability-adjusted life years - DALY) egyötödéért a világban.

Ez az öt rizikótényező:
- gyermekkori alultápláltság
- nem biztonságos szex (!)
- alkoholizmus
- nem biztonságos ivóvíz, csatornázás
- magas vérnyomás.

Ha sikerülne a fenti öt rizikótényezőt legyőzni, az öt évvel hosszabbítaná meg a várható élettartamot. A világban a változás abból következik, hogy csökken a születések száma és a fertőző betegségek miatti korai halálozás, ez a demográfiai helyzetet az idős kor felé tolja.

Ezzel párhuzamosan változott a fizikai aktivitás, az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a táplálkozás. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban a fertőző betegségekhez társul a nem fertőző, krónikus betegségek rizikója. A jelentés leírja a rizikótényezők változását a fejlődő országokban.

A prevenciós feladatok tervezéséhez és szervezéséhez ismerni kell az egészségi rizikókat. A rizikótényezők analízise azonban nagyon komplex feladat, mert bizonyítékokra van szükség a rizikótényező és a megbetegedés/rokkantság közötti oki összefüggésre.

A rizikótényezők meghatározásának korlátja az epidemiológiai ismeret, de információ hiány is, a risk factor elterjedtségéről a világban.

Kvantitatív rizikó meghatározáshoz bizonyítani kell, hogy - az adott rizikó betegséghez vezet - kvantitatíve meg kell határozni azt a kárt, amit az egyes rizikók okoztak - fel kell mérni a rizikók előfordulását a lakosságban - világszerte.

Néhány rizikótényező meghatározása egyszerűbb, mint másoké. Ilyen például a testtömeg index (BMI), vagy a vitaminhiány, amik kis hibával mérhetők, és amelyek betegségre való hatása egyénileg megítélhető. Sokkal nehezebb mérni, ezzel szemben, a táplálkozási, a környezeti és a magatartási rizikókat és hatásukat a betegségek kialakulására. Emiatt ez utóbbiak jó néhány esetben nem kerülnek be összehasonlító rizikóvizsgálatokba.

Ha mégis szerepelnének, elég bizonytalan becslésekre támaszkodhatunk, szemben a kvantitativ mérhető rizikókkal, és ez óvatos értékelésre hívja fel a figyelmet.

A rizikótényezők abban is különbözőek, hogy mennyire befolyásolhatók beavatkozásokkal. Az összehasonlíthatóság érdekében a rizikótényező által okozott terheket hasonlítják össze olyan helyzetekével, ahol ezek a rizikók nem állnak fenn. Az alultápláltság befolyásolása könnyebb, azonban pl. a BMI esetében kevesebb befolyást lehetett bizonyítani.

A rizikótényezők egészségre való hatásának értékelése nemcsak a komplexitás miatt nehéz, de azért is, mert soknak alig bizonyítható az oki összefüggése populációs szinten a betegséggel/rokkantsággal.

A Jelentés módszere egyike a legkomplexebbeknek, átfogó és összefogja a különböző diszciplínákat. Eredményei komoly segítséget nyújthatnak az egészségpolitikai akciókhoz, mivel az adatokon kívül bemutatja az intervenciókat, a költségeket és a hatékonyságot is.

Ugyanakkor felhívja a figyelmet azokra a rizikótényezőkre is - például a túlsúly és a fizikai aktivitás hiánya - amelyeknél további kutatásra van szükség, elsősorban az intervenció szempontjából. A rizikótényezők okozta teher széleskörű revíziója folyamatban van. Az ezzel foglalkozó tanulmány számszerűsíteni fogja a rizikótényezők 1990. és 2005. között okozta terheket, ezzel lehetővé teszi a trendek meghatározását. Új rizikókat is fog tartalmazni, ezek a só fogyasztás, a folsav hiány és a házon belüli erőszak. Mivel új epidemiológiai adatok is rendelkezésre állnak, összehasonlító vizsgálatok is lesznek a tanulmányban.

Forrás: WHO Bulletin of the World Health Organization 2009;87:646-646
Szemlézte: Házijogorvos , dr. Szatmári Marianna

Kapcsolódó anyagok

Pink Bolero - ahol máshogy tekintenek a betegségre

Az IMMUNONC alkalmazás bemutatása egy páciens esetén keresztül

Egy intézet, amelyben műhelymunka folyik

Kiújult és refrakter mycosis fungoides és Sézary-szindróma kezelése pembrolizumabbal

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Richter Témapályázat 2020 – Pályázati felhívás

A Richter Gedeon Nyrt. kétfordulós pályázati felhívást tesz közzé, már megkezdett és korai eredményeket is felmutatni képes tudományos kutatási tevékenységek támogatására. A pályázat első körben nyílt jellegű, míg a második fordulóban meghívásos és pénzdíjazott.

Tovább


Koronavírus: az innovatív gyógyszergyártók európai közössége egyesült erővel csatlakozik a küzdelemhez

Az új koronavírus-járvány népegészségügyi és humanitárius jelentőségét figyelembe véve globális fellépést kíván mind a járványban már érintettek kezelése, a járvány megfékezése, és nem utolsósorban a jövőbeni járványok megelőzését tekintve. Ebben az erőfeszítésben aktív szereplőként kíván részt venni az innovatív gyógyszergyártók európai közössége.

Tovább


Elhunyt Bartha Jenő dr.

Dr. Bartha Jenő nyugalmazott egyetemi docens (SE Élettani Intézet) 2020.január 6.-án, életének 84. évében elhunyt.

Tovább


Az innovatív gyógyszergyártók üdvözlik az új terápiák társadalombiztosítási befogadását

Több terápiás területen összesen 26 új gyógyszerkészítmény, illetve indikáció támogatásba történő befogadásáról határozott az egészségügyi kormányzat – jelentette be pénteken Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) minisztere. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) üdvözli a Kormány döntését, és bízik benne, hogy a döntések és befogadások üteme a jövőben tovább gyorsul, és a készítmények az eljárások lebonyolítását követően minél hamarabb eljutnak a betegekhez.

Tovább


Világszerte változnak az egészségi rizikók