TARTALOM

 VISSZA

 


Világszerte változnak az egészségi rizikók


Világszerte változnak az egészségi rizikók

| |
 

A WHO megjelenő „Egészségi rizikók a világban” jelentése a morbiditást, mortalitást és a betegségteher alakulását összegezi a világban és regionálisan 24 mutató alapján. Az értékelt rizikótényezők széleskörűek, kiterjednek a környezeti ártalmakra, mint pl. a lakáson belüli füst a fűtés következtében, az anyagcsere változásokra vagy a hipertóniára.

A jelentés szerint öt rizikótényező felelős a halálozások egynegyedéért és a rokkantságban eltöltött évek (disability-adjusted life years - DALY) egyötödéért a világban.

Ez az öt rizikótényező:
- gyermekkori alultápláltság
- nem biztonságos szex (!)
- alkoholizmus
- nem biztonságos ivóvíz, csatornázás
- magas vérnyomás.

Ha sikerülne a fenti öt rizikótényezőt legyőzni, az öt évvel hosszabbítaná meg a várható élettartamot. A világban a változás abból következik, hogy csökken a születések száma és a fertőző betegségek miatti korai halálozás, ez a demográfiai helyzetet az idős kor felé tolja.

Ezzel párhuzamosan változott a fizikai aktivitás, az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a táplálkozás. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban a fertőző betegségekhez társul a nem fertőző, krónikus betegségek rizikója. A jelentés leírja a rizikótényezők változását a fejlődő országokban.

A prevenciós feladatok tervezéséhez és szervezéséhez ismerni kell az egészségi rizikókat. A rizikótényezők analízise azonban nagyon komplex feladat, mert bizonyítékokra van szükség a rizikótényező és a megbetegedés/rokkantság közötti oki összefüggésre.

A rizikótényezők meghatározásának korlátja az epidemiológiai ismeret, de információ hiány is, a risk factor elterjedtségéről a világban.

Kvantitatív rizikó meghatározáshoz bizonyítani kell, hogy - az adott rizikó betegséghez vezet - kvantitatíve meg kell határozni azt a kárt, amit az egyes rizikók okoztak - fel kell mérni a rizikók előfordulását a lakosságban - világszerte.

Néhány rizikótényező meghatározása egyszerűbb, mint másoké. Ilyen például a testtömeg index (BMI), vagy a vitaminhiány, amik kis hibával mérhetők, és amelyek betegségre való hatása egyénileg megítélhető. Sokkal nehezebb mérni, ezzel szemben, a táplálkozási, a környezeti és a magatartási rizikókat és hatásukat a betegségek kialakulására. Emiatt ez utóbbiak jó néhány esetben nem kerülnek be összehasonlító rizikóvizsgálatokba.

Ha mégis szerepelnének, elég bizonytalan becslésekre támaszkodhatunk, szemben a kvantitativ mérhető rizikókkal, és ez óvatos értékelésre hívja fel a figyelmet.

A rizikótényezők abban is különbözőek, hogy mennyire befolyásolhatók beavatkozásokkal. Az összehasonlíthatóság érdekében a rizikótényező által okozott terheket hasonlítják össze olyan helyzetekével, ahol ezek a rizikók nem állnak fenn. Az alultápláltság befolyásolása könnyebb, azonban pl. a BMI esetében kevesebb befolyást lehetett bizonyítani.

A rizikótényezők egészségre való hatásának értékelése nemcsak a komplexitás miatt nehéz, de azért is, mert soknak alig bizonyítható az oki összefüggése populációs szinten a betegséggel/rokkantsággal.

A Jelentés módszere egyike a legkomplexebbeknek, átfogó és összefogja a különböző diszciplínákat. Eredményei komoly segítséget nyújthatnak az egészségpolitikai akciókhoz, mivel az adatokon kívül bemutatja az intervenciókat, a költségeket és a hatékonyságot is.

Ugyanakkor felhívja a figyelmet azokra a rizikótényezőkre is - például a túlsúly és a fizikai aktivitás hiánya - amelyeknél további kutatásra van szükség, elsősorban az intervenció szempontjából. A rizikótényezők okozta teher széleskörű revíziója folyamatban van. Az ezzel foglalkozó tanulmány számszerűsíteni fogja a rizikótényezők 1990. és 2005. között okozta terheket, ezzel lehetővé teszi a trendek meghatározását. Új rizikókat is fog tartalmazni, ezek a só fogyasztás, a folsav hiány és a házon belüli erőszak. Mivel új epidemiológiai adatok is rendelkezésre állnak, összehasonlító vizsgálatok is lesznek a tanulmányban.

Forrás: WHO Bulletin of the World Health Organization 2009;87:646-646
Szemlézte: Házijogorvos , dr. Szatmári Marianna

Kapcsolódó anyagok

Mivel érdemes kezdeni a vérnyomáscsökkentő terápiát?

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Tudományos program

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak is csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez

Hamarosan tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) használó intézmények köre: 2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak csatlakoznia kell és legkésőbb 2020. június 1-tõl hiánytalanul adatot kell szolgáltatnia az EESZT-be.

Tovább


X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Tovább


Pályázati felhívás – 40 év alatti orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára. A nyertes pályázó(k) között 500 000 Ft alapítványi adomány kerül kiosztásra.

Tovább


Horváth Ildikó államtitkár a Nekem Szól! Egészségértés Díj fővédnöke

Még két hétig, október 20-ig lehet pályázni a www.nekemszol.hu honlapon keresztül az idén negyedik alkalommal meghirdetett Nekem Szól! Egészségértés Díjra, melynek fővédnökségét Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár vállalta el.

Tovább


Világszerte változnak az egészségi rizikók