2022. NOVEMBER 15.
Szöveg nagyítása:
Megnyílt az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII) új klinikai kutatócentruma, amely az Alzheimer-kór korai felismerésén, a betegség kialakulásában részt vevő idegélettani tényezők pontosabb megismerésén dolgozik. Az OMIII erről szóló közleményben azt írta: jelen ismeretek szerint az Alzheimer-kór ugyan nem gyógyítható, de az új tudományos eredmények szerint a betegségre jellemző kóroki eltérések akár az első tünetek megjelenése előtt, akár évtizedekkel korábban kimutathatók. Ebben a korai stádiumban a betegség megjelenése jelentősen késleltethető tervezett és egyénre szabott életmódbeli és gyógyszeres terápiával. Egyes becslések szerint – tették hozzá – korai diagnosztikával a betegség az érintettek mintegy harmadánál megelőzhető lenne. A neurokognitív betegségek olyan idegrendszeri elváltozások, amelyek során az érintett betegnél demencia alakulhat ki, és a páciens idővel elveszíti öngondoskodási és szociális képességeit. Leggyakoribb formájában, az Alzheimer-kórban érintettek száma az elkövetkező évtizedben a háromszorosára emelkedhet. Ma világszerte körülbelül 50 millió ember szenved Alzheimer-kórban, és Magyarországon is legalább 250 ezer ilyen beteg élhet. Az OMIII égisze alatt működő Neurokognitív Kutatási Központ a betegség kialakulásában részt vevő tényezők és a korai felismerést segítő diagnosztikus markerek vizsgálatára fókuszál, együttműködve a világ vezető demenciakutatóival. A közleményben idézték Kamondi Anitát, az OMIII neurológiai szakmai igazgatóját, aki elmondta: az intézet Alzheimer-kór irányú kutatásai az elmúlt évtizedben elsődlegesen az Alzheimer-kór és az epilepszia közötti kapcsolat feltárását célozták. Foglalkoznak továbbá a tudatzavarok élettani hátterével és a mozgás mintázatának elemzésével is idegrendszeri kórképekben, valamint a nemzeti agykutatási programban nagy precizitású szenzorokkal és mesterséges intelligencia alkalmazásával vizsgálják a finommozgások (például írás, rajzolás) szerepét az Alzheimer-kór korai kimutatásában. A klinikai kutatóközpontot vezető Horváth András Attila elárulta: több klinikai és kutatási módszert alkalmaznak, szerkezeti és funkcionális képalkotást, hálózatelemzést, elektroenkefalográfiát, neuropszichológiát, pszichometriát, labordiagnosztikát és epidemiológiai kutatásokat. Forrás: MTI
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
A dementia még idős korban is módosítható kockázati tényezőjét azonosította egy 15 éves utánkövetést alkalmazó vizsgálat. A Pittsburghi Egészségtudományi Egyetem kutatói megállapították: az artériás merevség mérése még az agyi betegségre utaló minor jelek mérésénél is nagyobb eséllyel képes megjósolni, kinél valószínű dementia kialakulása. Mivel az artériás merevség csökkenthető antihipertenzív medikációval és életmódváltoztatás, pl. a fizikai aktivitás növelése révén is, az eredmény arra utal, hogy a veszélyeztetett betegek körében megelőzhető vagy késleltethető lehet a dementia kialakulása.
Idegtudományok
Az egészséges életmód ellensúlyozza a genetikai prediszpozíció hatását, és a kognitív tartalék még pathologiás agyi folyamatok megléte esetén is csökkenti a demencia-kockázatot.
Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.
Hírvilág
Egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csökkenthetik a demencia kialakulásának kockázatát - közölték amerikai kutatók.
A tartós antikolinerg kezelés nem csak átmenetileg, hanem hosszú távon is rontja a kognitív teljesítményt.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás