hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Mintegy 520 millióból fejlesztik a PTE nagy intenzitású fizikai laboratóriumát



| |
 

Pécs, 2017. február 9., csütörtök (MTI) - Mintegy 520 millió forintos európai uniós forrásból fejlesztik a Pécsi Tudományegyetem (PTE) fizikai intézetének nagy intenzitású laboratóriumát, amelyben úgynevezett nagy energiájú terahertzes impulzusokat állítanak elő, és azok alkalmazási lehetőségeit vizsgálják - közölte Hebling János fizikus az MTI-vel.

A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (GINOP) finanszírozott műszerbeszerzések a többi között olyan fontos területeken ígérnek előrehaladást, mint egyes rákbetegségek diagnosztizálása és kezelése, a metaanyagok tulajdonságainak vizsgálata vagy a magas hőmérsékletű szupravezetés részleteinek megértése - magyarázta az egyetemi tanár.

Mintegy tíz éven át a Széchenyi-díjas kutató és csapata állította elő a világon a legnagyobb energiájú terahertzes impulzusokat.

Hebling János elmondta, ezek olyan elektromágneses impulzusok, amelyek frekvenciája a hírközléshez használt sugárzás frekvenciája, illetve az infravörös és látható fény frekvenciája között van. A terahertzes sugárzás kutatása mintegy harminc éve indult - idézte fel.

A nagy energiájú terahertzes impulzusok gyakorlati alkalmazhatóságára, felhasználhatóságára térve középtávú célként jelölte meg az elektron- és főként a protongyorsítók technológiájának fejlesztését.

A daganatos betegségek kezelésére szolgáló sugárterápiák legmodernebb módját jelenti a proton- és ionnyalábbal való besugárzás - közölte Hebling János, hozzátéve, hogy e részecskék, a terápia szempontjából kívánatos nagy energiáját jelenleg igen drága és nagyméretű gyorsítóberendezésekkel érik el.

A fizikus hangsúlyozta: a nagy energiájú terahertzes impulzusok segítségével várhatóan olyan kompakt protongyorsítók építhetők, amelyek a mostani gyorsítóknál mintegy tízszer kevesebbe kerülnének és lehetővé tennék, hogy a leghatékonyabb sugárzáson alapuló rákterápia széleskörűen elterjedjen, Magyarországon is elérhető legyen.

Ennek technikai eszközigényére térve jelezte: a pályázat keretében a többi között terahertzes spektrométert, az eddigieknél nagyságrendileg nagyobb energiájú, úgynevezett pumpáló lézert, valamit az általuk fejlesztett terahertzes forrás előállításához szükséges műszereket szereznek be.

Hebling János kitért arra is, hogy a 2018 végéig tartó projektben összesen tizenkét fizikus vesz részt. A pályázat további célja között említette, hogy a világszerte elismert pécsi kutatócsoport tagjai kutatási területükön megőrizzék nemzetközi vezető szerepüket.


Forrás:MTI
MTI 2017. február 9., csütörtök 7:11

Kulcsszavak

MTI, THz, sugárterápia, PTE, fejlesztés

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább