TARTALOM

 VISSZA

 


Merre megy a magyar beteg?


Merre megy a magyar beteg?

| |
 

Míg a Semmelweis Terv nagytérségi koncepciója a tényleges betegutakat követi, addig az alternatív javaslatok, így például a Pannon Egészségügyi Modell irracionális betegutakat preferál – mondta dr. Boncz Imre a Pécsi Tudományegyetem Egészségbiztosítási Intézetének igazgatója egy budapesti egészségügyi konferencián. Hozzátette: a nagytérségi koncepció sikerének alapvető kritériuma az, hogy megteremtsék a kapacitások, a betegforgalom és a finanszírozás összhangját.

Az elmúlt negyven évben többször változtak Magyarországon a régiós besorolások. Napjainkban a 1998-ban létrehozott Tervezési statisztikai régiók élnek. De akár az Országos Tervhivatal (1979), akár az Egészségügyi Minisztérium (1981) sorolta régiókba a megyéket, három terület: Baranya, Somogy és Tolna megye mindig is egy régióba került, ezt eddig senki nem kérdőjelezte meg mindaddig, amíg létre nem jött a Pannon Egészségügyi Társulás (PET), amely Somogy, Veszprém és Fejér megyét foglalja magában. A PET annak ellenére alakulhatott meg, hogy a három megye között nincsen érdemi betegmozgás. Fejér megye lakosai – ahogyan a Komárom-Esztergom megyében élők többsége is – ugyanis Budapesten veszik igénybe az ellátást.

A Semmelweis Tervben megfogalmazott régiók alapjában véve működőképesek lehetnek, azonban ezek kialakításánál figyelembe kell venni azt is, hogy a betegek átkelnek a Dunán, vagy a Zala folyón, de a Balatonon már nem. Igaz, míg az eddigi betegút rendszerekben az embereket próbálták terelni a kijelölt ellátó intézmény felé, addig Szócska Miklós országjárása után úgy tűnik, most igyekeznek az elmúlt évtizedekben kialakult természetes betegutak mentén felállítani az ellátási régiókat.

A régiókat nem lehet körzővel meghatározni – szögezte le Boncz Imre, s javasolta ehelyett a stopperórás módszert: vajon utazik-e a beteg 3 órát Kaposvárról Veszprémbe az ellátás miatt? Ahogyan a Székesfehérvár-Kaposvár viszonylat is irracionális betegút. Így például a PET irracionális betegutakat preferál.

Egy-egy megye nem tudja ellátni valamennyi lakosát, többségüknél így nem csak kifelé, de befelé is van betegmozgás. Pozitív betegforgalmi egyenleggel rendelkezik a főváros, az egyetemi városok, valamint Zala és Vas megye, ahol progresszív intézetek vannak. Azokban a megyékben, ahol nincsenek csúcsintézmények (Veszprém, Székesfehérvár vagy Tatabánya) a nagytérség nem fogja tudni ellátni feladatát.

De hiába a pozitív betegforgalmi egyenleg, az egyetemi klinikák, a progresszív ellátók azért vannak bajban, mert a betegek ugyan náluk vették igénybe az ellátást, de a pénz nem követte a pácienseket. A teljesítmény volumen korlát (TVK) bevezetése alapjaiban rendezte át a betegmozgásokat, amelyet azonban azóta sem követett a finanszírozás átalakítása. Az ellátottak száma ugyanis nem mindenütt csökkent. Az egyetemi klinikákon és az országos intézetekben azért lukadt ki a TVK, mert onnan már nem volt hová továbbküldeni a betegeket. A TVK-n a szűk spektrumú kórházak nyertek, s az ilyen típusú szegregáció nem elfogadható Boncz Imre szerint.

A Semmelweis Terv nagytérségi koncepciója jó, a siker alapvető kritériuma az, hogy megteremtik-e a kapacitások, a betegforgalom és a finanszírozás összhangját. Szükséges a korábbi ciklus egészségpolitikai hibáinak korrekciója, így a progresszivitás visszaállítása az egészségpolitikai szemléletmódba.

Az új struktúrát régi módszerekkel nem lehet működtetni, ám a PTE igazgatója úgy látja, a mai egészségpolitika szakított a tradíciókkal. Az elmúlt húsz évben klinikai területen gyakorlatot szerzett orvosok irányították a területet, a kiváló belgyógyászok vagy kardiológusok klinikai szempontból igyekeztek megoldani a problémákat, megszervezni az ellátást. Szócska Miklós nem gyakorló orvosból lett államigazgatási szakember, így egészségügyi menedzserszemlélet alapján alkot programot.

eLitMed.hu, T.O.
2011-03-04


Kapcsolódó anyagok

Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Georg - Sotiris Bekas portréfilmje Lukácsról

Evolúciós folyamatok a mindennapokban

Leletrendezés és betegtámogatás a laborom mobilapplikációval

A praxis Achilles-sarka: a betegtájékoztatás

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Taroltak a digitális megoldások az idei Nekem Szól! Egészségértés pályázaton

2019-ben negyedik alkalommal adta át ünnepélyes keretek között az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a Nekem Szól! Egészségértés Díjakat. A verseny résztvevőit Dr. Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár, a pályázat fővédnöke köszöntötte. A fődíjat idén az „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány digitális egészségügyi naptárának ítélte a zsűri, amely a női egészséggel kapcsolatban nyújt támogatást, így hatékonyan segít a családtervezésben, valamint a nőgyógyászati betegségek korai felismerésében.

Tovább


2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak is csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez

Hamarosan tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) használó intézmények köre: 2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak csatlakoznia kell és legkésőbb 2020. június 1-tõl hiánytalanul adatot kell szolgáltatnia az EESZT-be.

Tovább


X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Tovább


Pályázati felhívás – 40 év alatti orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára. A nyertes pályázó(k) között 500 000 Ft alapítványi adomány kerül kiosztásra.

Tovább


Merre megy a magyar beteg?