Hírvilág

Hangjukról ismerhetők meg a skizofrének

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

A szakma szerint ugyanis az egyes mentális problémákról a hangok sok esetben jobban árulkodnak. A connecticuti Dan Lloyd professzor megfigyelte, hogy az agy mely területei aktívak egy időben, ezekhez pedig egy-egy zenei hangmagasságot társított. Ezek után beadagolta kísérlethez készített szoftverébe az egyes agyszkeneket, amelyeken az láthatjuk: az idő múlásával milyen aktívak az agy egyes részei. Az aktív zónák hangokat szólaltattak meg, amelyeknek hangereje az aktivitás nagyságával volt egyenes arányban. A megszólaltatott zenékben (ahogyan az a lenti videóban is hallható) a harmóniáknak köszönhetően nem hallhatunk disszonanciát, az egyes "zeneművek" viszont kifejezetten kaotikusak. Az agy scan-ek készítése közben a kísérleti alanyokat különböző ingereknek vetették alá: villogó fényeket mutattak nekik, autószimulátort kellett vezetniük, illetve megfigyelték az egyes alanyok nyugalmi állapotait is.A kísérlet során skizofréniával és demenciával diagnosztizált, illetve egészséges önkéntesekkel is dolgoztak - az egyes mentális állapotokhoz pedig jellegzetes zenei mintázatok tartoztak. A skizofrének agyműködése kiszámíthatatlanul váltakozott alacsony, illetve magas aktivitási szint között, mindezt pedig értelemszerűen hallani is lehetett. Ugyan a skizofrénia jeleit az MRI-scanre pillantva is lehet észlelni, a pácienseknél a hangerő, valamint a ritmika teljesen kiszámíthatatlan módon változott - a demenciával diagnosztizált betegeknél pedig szintén jellegzetes hangok és ritmusok árulkodnak agyuk állapotáról. A New Scientist által megkérdezett agykutatók pozitívan vélekednek az ötletről: a hangok révén ugyanis észlelni lehet olyan mintákat, amelyeket szemmel nem feltétlenül lehetne megkülönböztetni, valamint az idő függvényében sokkal jobban ki lehet így alakítani egy komplex mentális képet. Forrás: New Scientist Eavesdropping on the music of the brain 06 July 2009 by Nora Schultz

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Idegtudományok

Mi történik az agyunkban, amikor meghalunk?

Először rögzítették EEG-vel egy haldokló ember agyhullámait. Az agy az átmenet során és 30 másodpercig a halál után is aktív és koordinált maradt. Az átmenet során az álmodásra, a memória-előhívásra és a meditálásra jellemző EEG-hullámok jelentek meg.

Hírvilág

A Mitsubishi törzskönyvi engedélyt kapott a cariprazine-ra egyes ASEAN piacokra vonatkozóan

A Richter Gedeon Nyrt. a mai napon bejelentette, hogy a Mitsubishi Tanabe Pharma Corporation ASEAN országokban található leányvállalatai törzskönyvi engedélyt kaptak a cariprazine-ra skizofrénia indikációban. Az említett engedélyek kiadására Szingapúrban és Thaiföldön került sor.

Hírvilág

Nem az OPNI megnyitása a cél

Nem halogatható tovább a pszichiátriai betegek ellátását szabályozó törvények megalkotása

Idegtudományok

Agyi képalkotás diagnosztikus pontossága hirtelen kezdetű szédüléssel jelentkező betegek esetében

A vizsgálat eredményei közül a következők emelendőek ki: a natív koponya-CT szenzitivitása a centrális és a perifériás kórokok megkülönböztetésében nagyon alacsony (28,5%, negatív LR 0,72). A koponya-nyaki CTA, az MR-angiográfia (MRA) és a carotisultrahang szenzitivitása szintén alacsony, de ez utóbbiakról kevés bizonyíték áll rendelkezésre. A legmagasabb szenzitivitása a diffúziósúlyozott MR-vizsgálatnak volt (79,8%, negatív LR 0,2), viszont még ez is alkalmatlannak bizonyult a centrális okok kizárására, ugyanis amennyiben a tünetek kezdetéhez képest korán kerül alkalmazásra (48 órán belül), körülbelül ötből egy beteg esetében elvéti a centrális ok felfedezését. Ugyanakkor a képalkotó vizsgálatok specificitása egyaránt magas, azaz ha egy centrális ok felfedezésre kerül CT-vel vagy MR-rel, az valószínűleg egy valós pozitív eredményt jelent. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a vizsgált betegpopulációban kizárólag akut vestibularis szindrómával jelentkező betegek szerepeltek, tehát köztük nem szerepelnek sem a spontán, sem pedig a kiváltható epizodikus szédüléssel jelentkező betegek. A vizsgált betegpopulációban 5% volt a súlyos neurológiai diagnózisok (köztük a stroke) aránya. A 60 év feletti életkor, az egyensúly-bizonytalanság és a fokális neurológiai eltérések mutattak magasabb asszociációt a súlyos neurológiai diagnózisokkal. Az agyi képalkotás diagnosztikus pontossága az akut szédülés differenciáldiagnosztikájában alacsony, ezért kizárólagos használata nem javasolt a stroke és egyéb centrális okok kizárására az akut szédüléssel jelentkező betegek körében.

Egészségpolitika

Az okostelefonhoz kötődő kézügyesség megváltoztatja agyunk

Minden testünk minden régiójának - a lábujjaktól, az állkapocsig és a nyelvig - saját feldolgozó területe van a szomatoszenzoros kéregben. Ezek a területek rugalmasak és változtathatóak. Egy hegedűs esetében például, az a terület, amely a hangszert kezelő ujjakat vezérli nagyobb, mint a többi emberé. Arko Ghosh a Zürichi Egyetemen Neuroinformatikai Intézetéből megvizsgálta, hogy az okostelefont használók speciális kézügyessége hatást gyakorol-e az agyra, és felfedezte, hogy az emberi agy plaszticitását lehetne kutatni az okostelefon használat alapján. "Az okostelefonok használata lehetőséget ad arra, hogy megértsük, a normális hétköznapi élet hogyan alakítja az agyat hétköznapi emberek esetében," magyarázza Ghosh.