TARTALOM

 VISSZA

 


Fokozhatja a szárazságot a mezőgazdaság terjeszkedése Nyugat-Afrikában



| |
 

Fokozhatja a szárazságot a mezőgazdasági termelés Afrika nyugati részén, ahol újabb földterületeket vonnak művelés alá - állapította meg egy friss kanadai tanulmány.

Marc Parlange, a vancouveri Brit Columbiai Egyetem kutatója és a tanulmány egyik szerzője megfigyelte, hogy Burkina Fasóban a szavannákon több eső esik, mint a közelben fekvő mezőgazdasági termelés alá vont földeken - tudósított a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál a Water Resources Research szaklapban megjelent munkáról.

Mindez kérdésessé teszi, hogy mennyire fenntarthatóak a félsivatagos területeken jelenleg alkalmazott mezőgazdasági módszerek.

Nyugat-Afrika egyik legszegényebb országaként Burkina Fasónak nagy szüksége van a mezőgazdasági termelékenység növelésére, hogy el tudja látni élelmiszerrel 16 milliós lakosságát.

"Azt akartuk megérteni, hogy mi történik a csapadékmennyiséggel, a lefolyó esővíztöbblettel és a talajvíz szintjével, amikor a szavannát mezőgazdasági területté alakítják át, ez pedig egyre gyakrabban fordul elő Nyugat-Afrikában, amely egyre több élelmet igyekszik termelni" - nyilatkozta a tudós.

A kutatás eredményei szerint a földművelés alatt álló területeket 10 és 15 százalék közötti mennyiséggel éri kevesebb úgynevezett konvektív csapadék, mint a természetes erdős szavannákat. Konvektív csapadék akkor keletkezik, amikor a légtömegek felforrósodnak, merőlegesen felfelé szállnak, nagy esőfelhőket képeznek, majd az eső viszonylag kis területre zúdul le.

Marc Parlange szerint mindez rendkívül aggasztó, mivel a Burkina Fasó-i farmerek élete a csapadéktól és a talajvíztől függ, miközben a mezőgazdaság súlyosbíthatja a szárazságot. A tenger nélküli országban az esők elmaradását gyakorta éhínségek követik.

A kanadai, amerikai és Burkina Fasó-i kutatók három éven át mérték a csapadék mennyiségét, a levegő és a talaj hőmérsékletét, valamint a páratartalmat és más időjárási tényezőket az afrikai ország dél-keleti részén fekvő Tambarga falunál, részben természetes erdős szavannai közegben, részben az innen 15 kilométerre fekvő, rizs és köles termelésére használt területen.

Az eredményeket összefoglaló tanulmány szerint 2009-ben és 2010-ben, amikor Burkina Fasóban több mint ezer milliméter csapadék esett évente, a tambargai erdős szavannát 15 százalékkal több eső érte, mint a megfigyelt mezőgazdasági földeket.

"A tanulmány rámutat, hogy az ökoszisztéma egyik részének változása milyen megjósolhatatlan következményekkel járhat a környezetére nézve" - hangsúlyozta Parlange.

Forrás:MTI
MTI 2016. január 15., péntek 14:05

Kapcsolódó anyagok

Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Georg - Sotiris Bekas portréfilmje Lukácsról

Evolúciós folyamatok a mindennapokban

Leletrendezés és betegtámogatás a laborom mobilapplikációval

A praxis Achilles-sarka: a betegtájékoztatás

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Taroltak a digitális megoldások az idei Nekem Szól! Egészségértés pályázaton

2019-ben negyedik alkalommal adta át ünnepélyes keretek között az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a Nekem Szól! Egészségértés Díjakat. A verseny résztvevőit Dr. Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár, a pályázat fővédnöke köszöntötte. A fődíjat idén az „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány digitális egészségügyi naptárának ítélte a zsűri, amely a női egészséggel kapcsolatban nyújt támogatást, így hatékonyan segít a családtervezésben, valamint a nőgyógyászati betegségek korai felismerésében.

Tovább


2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak is csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez

Hamarosan tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) használó intézmények köre: 2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak csatlakoznia kell és legkésőbb 2020. június 1-tõl hiánytalanul adatot kell szolgáltatnia az EESZT-be.

Tovább


X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Tovább


Pályázati felhívás – 40 év alatti orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára. A nyertes pályázó(k) között 500 000 Ft alapítványi adomány kerül kiosztásra.

Tovább